Radikális előretörés Dél-Tirolban

A radikális jobboldal előretörését eredményezték a nemrég rendezett dél-tiroli tartományi választások. Az olaszországi régióban kitűnően működik az autonómia, melynek két legsarkalatosabb pontja az etnikai arányosság elve és a kétnyelvűségvizsga.

2008. november 07., 11:362008. november 07., 11:36

Közel háromszor annyi szavazatot szerzett a dél-tiroli Szabadságpárt az olaszországi régióban október végén tartott helyhatósági választásokon, mint öt évvel ezelőtt, ezáltal jelenlegi 14,3 százalékos támogatottságának köszönhetően az eddigi két mandátuma helyett öten képviselhetik az alakulatot a tartományi parlamentben. Sajtóvélemények szerint a szabadságpártiak elsősorban bevándorlásellenes retorikájuknak köszönhetik sikerüket. A hozzávetőleg 460 ezer lakosú, több mint hetvenszázalékos arányban németek lakta Dél-Tirolban ugyanis a külföldiek száma csaknem 45 ezerre tehető, vagyis a teljes lakosság mintegy 10 százalékát teszik ki.

Mivel a bevándorlók túlnyomó része kizárólag az olasz nyelvet sajátítja el, s gyermekeit is olasz iskolába járatja, radikálisabb vélemények szerint ez a folyamat idővel komoly kihívást jelenthet az autonómiát élvező dél-tiroli német közösség számára. A Szabadságpárt sikerét jól jelzi, hogy a párt két első embere, Pius Leitner és Ulli Mair egyéni listán a legtöbb szavazatot szerezte egész Dél-Tirolban.

A szeparatista dél-tiroli német pártok közül a Dél-tiroli Unió egy, a Dél-tiroli Szabadság két képviselőt delegálhat a bozeni (Bolzano) tartományi parlamentbe. Utóbbi párt – melynek elnöke Eva Klotz, a dél-tiroli robbantásos merényletekben aktívan részt vevő Georg Klotz lánya – az elmúlt hónapokban több látványos akcióval keltette fel a választók figyelmét az Olaszországtól való elszakadás szükségességére. A párt alelnöke, Sven Knoll orvostanhallgató – aki a jövőben ugyancsak képviselőként fog tevékenykedni – többször táblát állított a brenneri olasz–osztrák határra, melyen a következő üzenet állt: „Dél-Tirol nem Olaszország”. A választások relatív vesztese a Dél-tiroli Néppárt, amely mintegy hat évtizede abszolút többséggel rendelkezett a regionális parlamentben. A mintegy 55 ezer fős tagsággal bíró keresztény-konzervatív politikai szervezet a történelem során most először nem érte el az 50 százalékot – jóllehet a töredékszavazatoknak köszönhetően 48 százalékos eredményével mégis többséghez jutott, hiszen 18 képviselőt küldhet a 35 fős tartományi közgyűlésbe.

Mindazonáltal Dél-Tirolban kitűnően működik az autonómia, melynek két legsarkalatosabb pontja az etnikai arányosság elve és az úgynevezett kétnyelvűségvizsga. Az etnikai arányosságról szóló törvény kimondja: a közszférában nyíló munkahelyeket, a szociális bérlakásokat, a lakásépítési támogatásokat, valamint a kulturális támogatásokat minden településen az ott élő népcsoportok arányában osztják el. A brixeni városi könyvtár olvasószolgálatánál például négyen dolgoznak – három német és egy olasz anyanyelvű könyvtáros, ugyanis a város lakosságának háromnegyedét a németek teszik ki, s csak negyede olasz. A kétnyelvűségvizsga speciális nyelvvizsgát jelöl, melyet valamennyi dél-tiroli polgárnak le kell tennie, aki a közszférában szeretne elhelyezkedni.

E nélkül állandó munkaszerződést egyetlen állami intézmény sem köthet alkalmazottaival, s mivel az olaszok lényegesen nehezebben birkóznak meg a kihívással, mint a németek, ez elsősorban számukra akadályozza meg a munkahelyszerzést. Bár a dél-tiroli olaszok részéről a két rendelkezést rendszeresen éri kritika, a német ajkú lakosság többségének meggyőződése, hogy népcsoportjuk éppen e két intézkedésnek köszönheti megmaradását.

„Mindkét rendelkezést nagyon lényegesnek tartom – mondja Thomas Dalmodar merani mentőápoló. – Nálunk a mentőállomáson a kollégák fele német, fele olasz, mivel a városban is így oszlik meg a népcsoport aránya. A nyelvvizsgát mindnyájunknak le kellett tennie. Én még évekkel ezelőtt birkóztam meg vele, és hasznosnak is tartom, hogy minden közalkalmazott ismerje tartományunk mindkét hivatalos nyelvét. Az egészségügyben ennek különösen nagy jelentősége van, hiszen rendkívül fontos például, hogy aki kiszáll a mentőautóból, minden esetben anyanyelvén tudjon beszélni a segítségre szorulóval.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 13., szerda

Trump megfenyegette Putyint, a nyugati államok feltételeket szabtak az ukrajnai tűzszünethez

Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.

Trump megfenyegette Putyint, a nyugati államok feltételeket szabtak az ukrajnai tűzszünethez
2025. augusztus 13., szerda

Izrael Gázavárost bombázta, miközben nyugati országok nyilatkozatban feddték meg az ország vezetését

Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.

Izrael Gázavárost bombázta, miközben nyugati országok nyilatkozatban feddték meg az ország vezetését
2025. augusztus 13., szerda

A 2024-es elnökválasztás érvénytelenítését is megemlíti az amerikai külügy a Romániáról szóló emberi jogi jelentésben

A 2024-es romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése is szerepel az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kedden közzétett, a 2024-es romániai emberi jogi helyzetről szóló jelentésében.

A 2024-es elnökválasztás érvénytelenítését is megemlíti az amerikai külügy a Romániáról szóló emberi jogi jelentésben
2025. augusztus 13., szerda

„Nehéz, dinamikusan változó helyzet”: elismerték az ukránok az orosz áttörést, súlyos harcok zajlanak

Súlyos harcokról számolt be az ukrán hadsereg kedden egy sajtótájékoztatón, utalva a kelet-ukrajnai frontszakaszokon történt orosz előretörésre is, ami miatt erősítést is küldtek Pokrovszk térségébe.

„Nehéz, dinamikusan változó helyzet”: elismerték az ukránok az orosz áttörést, súlyos harcok zajlanak
2025. augusztus 12., kedd

Nicușor Dan elfogadta az ukrán elnök meghívását, és ősszel Kijevbe látogat

Nicușor Dan kedden bejelentette, hogy telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij elnökkel, akinek elmondta, hogy „átfogó és tartós békére van szükség Ukrajnában”.

Nicușor Dan elfogadta az ukrán elnök meghívását, és ősszel Kijevbe látogat
2025. augusztus 12., kedd

Tűz pusztít Horvátországban és Montenegróban, Görögországban is lángok csaptak fel

Horvátországban és Montenegróban komoly tüzek pusztítanak, a lángokat napok óta nem tudják megfékezni, Észak-Macedóniában és Bosznia-Hercegovinában pedig folyamatosan oltják a helyenként felbukkanó tüzeket.

Tűz pusztít Horvátországban és Montenegróban, Görögországban is lángok csaptak fel
2025. augusztus 12., kedd

Szigorodnak a vízummegújítási feltételek a román állampolgárok számára – figyelmeztet az amerikai nagykövetség

Szeptember 2-ától szűkül azok köre, akik interjú nélkül újíthatják meg az Egyesült Államokba szóló vízumukat tudatta kedden a tengeren túli ország bukaresti nagyköve

Szigorodnak a vízummegújítási feltételek a román állampolgárok számára – figyelmeztet az amerikai nagykövetség
2025. augusztus 12., kedd

Románia is bevetné befolyását a közel-keleti helyzet rendezése érdekében

Románia készen áll arra, hogy az Izraellel és a Palesztin Hatósággal fennálló kétoldalú kapcsolatait felhasználva hozzájáruljon a régió helyzetének javításához – jelentette ki Oana Țoiu román külügyminiszter.

Románia is bevetné befolyását a közel-keleti helyzet rendezése érdekében
2025. augusztus 12., kedd

Újabb nemzetközi zsidó szervezet bírálja Nicușor Dant a szélsőjobboldali eszmék terjesztését tiltó törvény blokkolása miatt

Újabb befolyásos nemzetközi zsidó szervezet bírálja Romániát a szélsőjobboldali eszmék terjesztését tiltó törvény blokkolása miatt.

Újabb nemzetközi zsidó szervezet bírálja Nicușor Dant a szélsőjobboldali eszmék terjesztését tiltó törvény blokkolása miatt
2025. augusztus 12., kedd

Közleményt adott ki az EU 26 tagállama a Trump és Putyin közötti találkozó előtt, Magyarország kimaradt

Az ukránoknak joguk van szabadon dönteni a jövőjükről, és a diplomáciai megoldásnak védenie kell az ukrán és az európai érdekeket – áll 26 európai állam- és kormányfő közös nyilatkozatában.

Közleményt adott ki az EU 26 tagállama a Trump és Putyin közötti találkozó előtt, Magyarország kimaradt