Fotó: Orosz elnöki hivatal
Oroszország és Kína nem hoz létre katonai szövetséget, és senkit sem fenyeget, a Nyugat viszont új, globális tengelyeket alakít ki – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című vasárnapi műsorának nyilatkozva.
2023. március 27., 08:022023. március 27., 08:02
„Van közöttünk haditechnikai együttműködés (Kínával), nem titkoljuk. Minden átlátható, nincs ebben semmi titok. Katonai együttműködés is van közöttünk, gyakorlatokat tartunk. (…) Mindezt folytatjuk, minden átlátható, de ez nem katonai szövetség” – mondta Putyin.
Nehezményezte a „globális NATO” létrehozására irányuló törekvéseket, amelybe Új-Zélandot, Ausztráliát és Dél-Koreát is be akarják vonni.
Emlékeztetett rá, hogy az év elején brit-japán megállapodás jött létre a katonai együttműködésről. Úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok „maga alatt vágja a fát” azzal, hogy egyes országok, köztük Oroszország számára akadályozza a dollár használatát az elszámolásban, és rámutatott, hogy ilyen célokra a nemzeti fizetőeszközök is megfelelnek, köztük a jüan is.
Elmondta, hogy a Hszi Csin-ping kínai elnök moszkvai látogatásának idején – a kandallónál, tea mellett a Kremlben folytatott négyszemközti tárgyalásuk során – részletesen kifejtette ukrajnai rendezési tervét.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ugyanebben a műsorban azzal kapcsolatban, hogy a két vezető eszmecseréje terven felül elhúzódott, azt hangoztatta, hogy ez a közöttük fennálló bizalom és a tárgyalások tartalmas mivoltának jele volt.
Putyin a nyugati országokat az ukrajnai konfliktus „felbujtóinak és uszítóinak” nevezte, megismételve álláspontját, miszerint a válságot az általuk támogatott 2014-es „fegyveres alkotmányellenes puccs” indította el.
„Meg kellett védenünk a Krím lakosságát, és végül valamilyen formában támogatást kellett nyújtanunk a Donyec-medencének is” – mondta, hozzátéve, hogy a Nyugat „a vörös, sőt a bordó vonalat is átlépi” azzal, hogy fegyvert szállít „a kijevi rezsimnek”.
Elismerte, hogy „olykor sikerül, olykor nem”, hozzátéve, hogy „senkinek ne legyen kétsége afelől”, hogy Moszkva nem fogla a szállításokat „közönyösen, ölbe tett kézzel” szemlélni.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Londonban éppen az orosz-kínai csúcsra időzítve jelentették be a szegényített urániumot tartalmazó lőszerek Ukrajnába szállításának szándékát. Elmondta, hogy Oroszországnak van mivel válaszolnia, és több százezer ilyen lövedékkel rendelkezik.
„Egyelőre nem vetjük be őket” – mondta. Putyin elutasította a brit állítást, miszerint a gyengített uránt tartalmazó lőszerek bevetésének nincsenek káros következményei.
„Ez nyilvánvalóan nem így van. Tény, hogy valóban nem minősülnek tömegpusztító fegyvernek. Ez igaz. De a (páncéltörésre használt) szegényített urániumlövedék (…) magjából mégis úgynevezett sugárzó port keletkezik, és ebben az értelemben mindenképpen a legveszélyesebb fegyverek közé tartozik” – mondta.
Rámutatott, hogy az ukrán fegyveres erők olyan övezetben vetnék be a gyengített urániumot, ahol olyanok élnek, akiket Kijev a sajátjainak tekint, a termőföldet is megfertőzve.
Putyin szombaton bejelentette, hogy Moszkva harcászati nukleáris fegyverek állomásoztatásáról állapodott meg Minszkkel.
Mint mondta, ez a lépés nem sértené meg az atomsorompó-egyezményt, és utalt rá, hogy az Egyesült Államok évtizedek óta állomásoztat nukleáris fegyvereket európai szövetséges országok területén.
Azt is közölte, hogy Oroszország július 1-jéig befejezi a nukleáris eszközök tárolására szolgáló létesítmény építését Fehéroroszországban, megjegyezve, hogy Moszkva nem engedi át a felettük való ellenőrzést Minszknek.
Elmondta, hogy tíz, taktikai atomfegyver szállítására alkalmas repülőgép állomásozik a szomszédos ország területén, amelynek Moszkva már több, erre szintén képes Iszkander rakétarendszert adott át.
Az orosz elnök kommentálta 17 uniós ország és Norvégia megállapodását is, amelynek alapján a következő 12 hónapban egymillió tüzérségi lőszert szállítanak le Ukrajnának.
Elmondta, hogy a gyorsan bővülő orosz hadiipar ugyanezen időszak alatt háromszor annyit lesz képes előállítani. Putyin szerint amíg az Egyesült Államok havonta 14-15 ezer lövedéket gyárt, addig az ukrán fegyveres erők a konfliktus során naponta akár 5 ezer lövedéket is felhasználnak.
Ukrán drón zuhant le Oroszországban
Lezuhant egy robbanóanyagot szállító, ukrán 141-es drón az oroszországi Tula megyében lévő Kirejevszkben – közölték a rendvédelmi szervek a TASZSZ orosz hírügynökséggel. A Tulától mintegy 30 kilométerre délkeletre történt incidensben három civil könnyebben megsérült, és három többemeletes lakóházban, valamint néhány gazdasági épületben is károk keletkeztek. A helyszínen a hatóságok vizsgálatot folytatnak.
Március során már két hasonló eset történt az Ukrajnával nem határos régióban, amelyben több hadiipari vállalat működik.
Az esetről említést tett Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője is a vasárnapi hadijelentést ismertetve.
Beszélt arról is, hogy az ukrán fegyveres erők az elmúlt nap során „mintegy 440 főt” veszítettek el a harcokban. Közülük több mint kétszáz katona a Donyeck körzetében folyó harcokban esett el.
Izrael újabb támadási hullámot indított Iránban – közölte az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szombaton.
Oroszország nem törekszik Ukrajna kapitulációjára – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum pénteki plenáris ülésén.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerint „elképzelhetetlen és elfogadhatatlan” lenne a rendszerváltás Iránban.
Megérkezett péntek reggel Romániába 121 román állampolgár és családtagjaik, akiket a közel-keleti konfliktusövezetből menekítettek ki a hatóságok.
Ukrajnának továbbra is „teljesen indokolt” veszteségeket kell okoznia Oroszországnak a fokozódó agresszióval szemben – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök esti beszédében.
Donald Trump amerikai elnök a következő két hétben hoz döntést arról, hogy az Egyesült Államok közvetlen módon bekapcsolódik-e az izraeli-iráni konfliktusba, mert esélyt kíván adni a tárgyalásos rendezésnek – közölte Karoline Leavitt elnöki szóvivő.
Az Európai Bizottság álláspontja szerint, ha az EU gyorsan, hatékonyan és stratégiailag kíván fellépni, akkor a minősített többségi szavazásra kell áttérni az egyhangú döntéshozatalról – közölte a kutatásért és innovációért felelős uniós biztos.
Oroszország „a lehető leghamarabb” véget akar vetni az ukrajnai háborúnak, lehetőleg békés eszközökkel, és kész folytatni a tárgyalásokat, feltéve, hogy Kijev és nyugati szövetségesei hajlandóak erre – mondta Vlagyimir Putyin elnök.
Állásfoglalást fogadott el a szerdai strasbourgi plenáris ülésén az Európai Parlament, amelyben többek között javasolja a EU helyreállítási finanszírozásának (RFF) meghosszabbítását az előrehaladott állapotban lévő beruházások számára.
Donald Trump jóváhagyta az Irán elleni támadás terveit, de még nem hozta meg a végleges döntést arról, hogy csapást mér-e az országra – jelentette a CBS.
szóljon hozzá!