Fotó: Orosz elnöki hivatal
Megszűnt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legitimitása, a kérdés az, hogy kivel kell tárgyalásokat folytatni Ukrajnában – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz államfő pénteken Minszkben, ahol fehérorosz hivatali kollégájával, Aljakszandr Lukasenkával egy és háromnegyed órás tárgyalást folytatott a közös orosz-fehérorosz kormányülés előtt.
2024. május 24., 19:142024. május 24., 19:14
2024. május 24., 22:522024. május 24., 22:52
„Természetesen tisztában vagyunk azzal a ténnyel, hogy a hivatalban lévő államfő legitimitása megszűnt” – mondta Putyin. „Úgy gondolom, hogy a Svájcban meghirdetett nemzetközi konferencia egyik célja éppen az, hogy a nyugati közösség, a jelenlegi kijevi rezsim támogatói megerősítsék a hivatalban lévő, vagy már nem hivatalban lévő államfő legitimitását” – tette hozzá Putyin.
Az orosz elnök rámutatott, hogy az ukrán alkotmányra kell támaszkodni annak értelmezésében, mely hatóságok mandátuma hosszabbodhat meg választások nélkül Ukrajnában. A tárgyalások lehetőségével kapcsolatban azt mondta, hogy ezekhez vissza lehet térni, „de nem abból kiindulva, amit az egyik fél akar, hanem azokból a megállapodásokból kiindulva, amelyeket nehéz tárgyalások során Fehéroroszországban és Törökországban elértek, és a terepen létrejött mai realitások alapján”. „Mi készen állunk erre” – szögezte le az orosz államfő.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője cáfolta a Reuters hírügynökség anonim forrásokra hivatkozó pénteki jelentését, miszerint Putyin kész lenne a tárgyalásokra, ha a jelenlegi frontvonalon rögzítenék a határt. Megerősítette, hogy az orosz elnök kész a diplomáciai rendezésre, de a folyamatnak el kell vezetnie a „különleges hadművelet” céljainak eléréséhez.
Zelenszkij hivatali ideje május 20-án lejárt. Denisz Maljuszka ukrán igazságügyi miniszter a BBC-nek május 10-én adott interjújában azt mondta, hogy jogköre a következő államfő megválasztásáig tart, mivel az ukrán alkotmány előírása szerint hadiállapot idején nem lehet választásokat tartani. Elismerte ugyanakkor, hogy a hadiállapotra vonatkozó részek az alkotmányban pontatlanul vannak megfogalmazva.
Ukrajnában március 31-én kellett volna az elnökválasztást megtartani, a beiktatás szertartását pedig májusban. Svájcban június 15-18-án rendeznek konferenciát Ukrajnáról, amelyre 160 állam képviselőit hívták meg. Oroszország ezek között nem szerepel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az április óta Kanadában pusztító erdőtüzek füstje elérte Északnyugat-Európát, és a következő napokban tovább fog terjedni a kontinensen – figyelmeztetett kedden az Európai Unió Copernicus légkörfigyelő szolgálata (CAMS).
Az ukrán erők víz alatti robbanószerkezetekkel felrobbantották kedden a Krími híd tartóoszlopait – közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).
Oroszország a béketárgyalásokon közölte Ukrajnával: csak akkor hajlandó beleegyezni a háború befejezésébe, ha Kijev újabb nagy területeket ad át, és elfogadja hadserege méretének korlátozását – derül ki az orosz média által ismertetett emlékeztetőből.
Az ENSZ főtitkára független vizsgálatot kért a Gázai övezetben egy segélyosztó központ közelében vasárnap állítólagosan megölt palesztinok ügyében.
Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett – szögezte le Nicușor Dan államfő, miután hétfőn Vilniusban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Donald Trump a korábbi adminisztráció bevándorláspolitikáját hibáztatta a Coloradóban elkövetett zsidóellenes támadásért, amelyben vasárnap 8 ember sebesült meg. Az amerikai elnök erről hétfőn kiadott közleményében írt.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök bejelentette hétfőn, hogy „a lehető leghamarabb” bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen, amit azzal indokolt, hogy az elnökválasztás után előre kell mozdítani a kabinet munkáját, „tekintet nélkül a körülményekre”.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter hétfőn nehezményezte, hogy Oroszország csak az aznapi tárgyalásokon adta át a békejavaslatról szóló memorandumát, mondván, hogy „az oroszok ismét az időt húzzák”.
A kormánypárti politikusok arra számítanak, hogy Donald Tusk miniszterelnök a héten bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen.
Hatezer katona holttestét adja át egyoldalúan Oroszország Ukrajnának, és átveszi az orosz tisztek holttestét, ha vannak ilyenek, a felek emellett a legnagyobb léptékű fogolycserében állapodtak meg – jelentette ki Vlagyimir Megyinszkij.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!