Putyin szerint kezdettől fogva a vérontás elkerülése volt a cél
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Vlagyimir Putyin orosz elnök „az ország meggyengítésére irányuló bűnös tevékenységnek” nevezte a Wagner-lázadás szervezőinek tettét, és kijelentette, hogy „bíróság elé fogják állítani” a felelősöket.
2023. június 27., 00:012023. június 27., 00:01
2023. június 27., 00:182023. június 27., 00:18
Kemény hangvételű, hétfő este elhangzott televíziós beszédében az orosz elnök hangsúlyozta, a „fegyveres lázadást egyébként is elfojtották volna”, valamint közölte, hogy „minden zsarolásra és belső lázadás megszervezésére irányuló kísérlet kudarccal fog végződni”.
„Az események kezdetétől fogva az én közvetlen utasításomra történtek lépések a nagy vérontás elkerülése érdekében. Ehhez időre volt szükség, és többek között arra, hogy azok, akik hibáztak, meggondolják magukat, és lássák, milyen következményekkel jár ez a lépés” – idézte a Hirado.hu az orosz elnököt. Putyin kiemelte, a zsoldoscsoport harcosai választhatnak, hogy szerződést kötnek-e a védelmi minisztériummal. Megerősítette, hogy betartja ígéretét, miszerint lehetővé teszi a Wagner-csoport harcosainak, hogy Fehéroroszországba települjenek át, ha akarnak.
„A Wagner-csoport parancsnokainak és katonáinak többsége hazafi. Őket titokban használták fel harcostársaik ellen” – fogalmazott. Putyin megköszönte az orosz nép „támogatását, hazaszeretetét és szolidaritását”, hozzátéve, hogy az orosz társadalmat „egyesíti a haza védelmének felelőssége” – számolt be a Guardian. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy az elnök tanácskozásra hívta össze a fegyveres testületek parancsnokait.
Ezzel egy időben Prigozsin azt állítja, nem az orosz rendszer megdöntése volt a célja a Wagner-csoport múlt heti zendülésének, hanem tiltakozás az ukrajnai „különleges hadművelet” vezetésében elkövetett hibák ellen, a felelősök bíróság elé állítása és az alakulat megőrzése. A katonai vállalat alapítója hétfőn kiadott hangüzenetében elmondta, nem volt cél a fennálló rendszer és a törvényesen megválasztott kormány megdöntése, hanem azért fordultak vissza, hogy „ne folyjon vér”.
Mint mondta, intrikák és átgondolatlan döntések következtében a katonai alakulatnak július 1-jétől meg kell szűnnie, de a harcosok 1-2 százalék kivételével nem voltak hajlandók szerződést kötni a védelmi minisztériummal. Azt állította, eredeti tervei szerint a Wagner június 30-án békésen át akarta adni felszerelését a „különleges hadművelet” törzsének közelében, ám rakétatámadás érte, amely kioltotta mintegy 30 harcosának az életét, és ez váltotta ki a reagálást.
Prigozsin állítja, nem törekedett a fennálló rendszer és a törvényesen megválasztott kormány megdöntésére
Fotó: Videófelvétel
A menetoszlop a beszámolója szerint 780 kilométert tett meg 24 óra alatt, ami 2024. február 24-én – az ukrajnai háború elindításának napján – annak felelt volna meg, mintha az orosz erők a kiindulási pontjuktól eljutottak volna Kijevig vagy Ungvárig. Rámutatott, hogy a Wagner egyetlen nap alatt 200 kilométernyire közelítette meg Moszkvát, és elfoglalta Rosztov-na-Donu várost, ami súlyos biztonsági kockázatokra világított rá. Úgy vélekedett, hogy a „különleges hadművelet” egyetlen napig tartott volna, ha olyan emberek irányítják, mint amilyenek a Wagner zsoldosai.
Azt mondta, hogy a fegyveresei blokkoltak és lefegyvereztek minden katonai létesítményt, amely az útjukba akadt, de egyetlen katona sem halt meg a terepen. Elmondása szerint a zsoldosseregnek néhány sebesültje volt, és meghalt két, hozzá átállt katona. Azt állította, hogy minden katona, aki csak látta őket, támogatta is őket. A menetoszlop akkor állt meg, amikor az első egység felállította a tüzérséget, és elvégezte a felderítést, amelynek eredményeiből „nyilvánvalóvá vált, hogy sok vér fog folyni”. „Úgy éreztük, hogy elég volt a demonstrációból” – idézte a zsoldosvezért az MTI.
Prigozsin beszámolója szerint ekkor Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök kinyújtotta kezét, és felajánlotta, hogy megoldást talál a katonai magánvállalat törvényes keretek közötti további működésére. Erre a menetoszlopok visszafordultak és visszaindultak a táborok felé.
Ukrajnának késő tavasszal vagy kora nyáron újabb orosz offenzívára kell számítania, amely az ukrajnai Donbasz keleti régiója körül összpontosul majd – állította Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés (HUR) főnöke.
Az Izrael és a Hamász közötti, tűzszünetről és túszmegállapodásról szóló kairói tárgyalásokon „jelentős előrelépés” történt, és számos vitás kérdésben konszenzus született – jelentette az Al Qahera News.
Ukrajnának semmi köze a zaporizzsjai atomerőműben vasárnap történt incidensekhez – jelentette ki vasárnap Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt közölte a kormány vasárnapi ülésének kezdetén, hogy egyetlen lépésre van a győzelem a Hamász elleni háborúban, és a terrorszervezet akadályozza a megállapodást.
Oroszország szombaton elítélte a moldovai, Dnyeszter menti szakadár terület egyik katonai létesítménye elleni dróntámadást, és az incidens kivizsgálását kérte.
A NATO főtitkára szerint Ukrajna dolga lesz majd annak eldöntése, hogy milyen kompromisszumokra hajlandó a háborút lezáró tárgyalásokon.
Kivonták az izraeli csapatok jelentős részét a Gázai övezetből – jelentette az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője vasárnap.
Ukrajna kifogyhat a légvédelmi rakétákból, ha Oroszország folytatja intenzív, nagy hatótávolságú bombázó hadjáratát – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij elnök szombaton.
Újabb kormányellenes megmozdulásokat tartottak szombaton Izraelben, a tüntetők ismét Tel-Aviv, Cezárea és Haifa utcáira vonulva követelték Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök lemondását és az előrehozott választásokat.
Peter Pellegrini, a szlovák parlament és a második legnagyobb kormánypárt, a Hang (Hlas-SD) elnöke a leadott voksok 53,26 százalékával vezet a szlovák államfőválasztás szombaton tartott második, döntő fordulójában.
szóljon hozzá!