Putyin szerint kezdettől fogva a vérontás elkerülése volt a cél
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Vlagyimir Putyin orosz elnök „az ország meggyengítésére irányuló bűnös tevékenységnek” nevezte a Wagner-lázadás szervezőinek tettét, és kijelentette, hogy „bíróság elé fogják állítani” a felelősöket.
2023. június 27., 00:012023. június 27., 00:01
2023. június 27., 00:182023. június 27., 00:18
Kemény hangvételű, hétfő este elhangzott televíziós beszédében az orosz elnök hangsúlyozta, a „fegyveres lázadást egyébként is elfojtották volna”, valamint közölte, hogy „minden zsarolásra és belső lázadás megszervezésére irányuló kísérlet kudarccal fog végződni”.
„Az események kezdetétől fogva az én közvetlen utasításomra történtek lépések a nagy vérontás elkerülése érdekében. Ehhez időre volt szükség, és többek között arra, hogy azok, akik hibáztak, meggondolják magukat, és lássák, milyen következményekkel jár ez a lépés” – idézte a Hirado.hu az orosz elnököt. Putyin kiemelte, a zsoldoscsoport harcosai választhatnak, hogy szerződést kötnek-e a védelmi minisztériummal. Megerősítette, hogy betartja ígéretét, miszerint lehetővé teszi a Wagner-csoport harcosainak, hogy Fehéroroszországba települjenek át, ha akarnak.
„A Wagner-csoport parancsnokainak és katonáinak többsége hazafi. Őket titokban használták fel harcostársaik ellen” – fogalmazott. Putyin megköszönte az orosz nép „támogatását, hazaszeretetét és szolidaritását”, hozzátéve, hogy az orosz társadalmat „egyesíti a haza védelmének felelőssége” – számolt be a Guardian. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy az elnök tanácskozásra hívta össze a fegyveres testületek parancsnokait.
Ezzel egy időben Prigozsin azt állítja, nem az orosz rendszer megdöntése volt a célja a Wagner-csoport múlt heti zendülésének, hanem tiltakozás az ukrajnai „különleges hadművelet” vezetésében elkövetett hibák ellen, a felelősök bíróság elé állítása és az alakulat megőrzése. A katonai vállalat alapítója hétfőn kiadott hangüzenetében elmondta, nem volt cél a fennálló rendszer és a törvényesen megválasztott kormány megdöntése, hanem azért fordultak vissza, hogy „ne folyjon vér”.
Mint mondta, intrikák és átgondolatlan döntések következtében a katonai alakulatnak július 1-jétől meg kell szűnnie, de a harcosok 1-2 százalék kivételével nem voltak hajlandók szerződést kötni a védelmi minisztériummal. Azt állította, eredeti tervei szerint a Wagner június 30-án békésen át akarta adni felszerelését a „különleges hadművelet” törzsének közelében, ám rakétatámadás érte, amely kioltotta mintegy 30 harcosának az életét, és ez váltotta ki a reagálást.
Prigozsin állítja, nem törekedett a fennálló rendszer és a törvényesen megválasztott kormány megdöntésére
Fotó: Videófelvétel
A menetoszlop a beszámolója szerint 780 kilométert tett meg 24 óra alatt, ami 2024. február 24-én – az ukrajnai háború elindításának napján – annak felelt volna meg, mintha az orosz erők a kiindulási pontjuktól eljutottak volna Kijevig vagy Ungvárig. Rámutatott, hogy a Wagner egyetlen nap alatt 200 kilométernyire közelítette meg Moszkvát, és elfoglalta Rosztov-na-Donu várost, ami súlyos biztonsági kockázatokra világított rá. Úgy vélekedett, hogy a „különleges hadművelet” egyetlen napig tartott volna, ha olyan emberek irányítják, mint amilyenek a Wagner zsoldosai.
Azt mondta, hogy a fegyveresei blokkoltak és lefegyvereztek minden katonai létesítményt, amely az útjukba akadt, de egyetlen katona sem halt meg a terepen. Elmondása szerint a zsoldosseregnek néhány sebesültje volt, és meghalt két, hozzá átállt katona. Azt állította, hogy minden katona, aki csak látta őket, támogatta is őket. A menetoszlop akkor állt meg, amikor az első egység felállította a tüzérséget, és elvégezte a felderítést, amelynek eredményeiből „nyilvánvalóvá vált, hogy sok vér fog folyni”. „Úgy éreztük, hogy elég volt a demonstrációból” – idézte a zsoldosvezért az MTI.
Prigozsin beszámolója szerint ekkor Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök kinyújtotta kezét, és felajánlotta, hogy megoldást talál a katonai magánvállalat törvényes keretek közötti további működésére. Erre a menetoszlopok visszafordultak és visszaindultak a táborok felé.
Megölték Szájed Haszan Naszrallahot, a Hezbollah vezetőjét – erősítette meg szombaton az Irán támogatását élvező libanoni síita mozgalom.
Mircea Barbu újságíró védelmét kérte szombaton a román hatóságoktól az Országos Audiovizuális Tanács (CNA).
Az izraeli hadsereg (IDF) szombaton közölte, hogy egy nappal korábban megölte a libanoni síita fegyveres mozgalom, a Hezbollah vezetőjét, Haszan Naszrallahot a csoport központi főhadiszállására mért légicsapásban Bejrút déli külvárosában.
Az Egyesült Államok dél-keleti részén meghaladta a negyvenet a Helene-hurrikán halálos áldozatainak száma, a vihar áradásokat, komoly károkat, és nagy területen áramkimaradást okozva halad keresztül több államon pénteken.
Nem állt szándékomban félreérthetően fogalmazni 1956 ügyében – írta közösségi oldalán pénteken Orbán Viktor politikai igazgatója, akiről a miniszterelnök elmondta, hogy félreérthetően fogalmazott.
Donald Trump amerikai republikánus párti elnökjelölt az ukrajnai háború gyors befejezésére tett ígéretet megválasztása esetén Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, akit a New York-i Trump-toronyban fogadott pénteken.
Román állampolgárságú nő meggyilkolásának gyanújával tartóztattak le Olaszországban egy 17 éves fiatalembert.
Büntetőeljárást indított az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) egy román és két amerikai újságíró ellen, akik az orosz hatóságok szerint illegálisan lépték át az ukrán–orosz határt – jelentették pénteken orosz hírügynökségek.
Izrael megvitatja az Egyesült Államok által felvetett tűzszüneti kezdeményezést és azt, hogy „hogyan tudnánk előmozdítani azt a közös célt, hogy az emberek biztonságban visszatérhessenek otthonaikba”.
Az Ukrajnának az orosz agresszió elleni védekezésben nyújtott amerikai támogatásról tárgyalt Volodimir Zelenszkij elnök csütörtökön Washingtonban Joe Biden amerikai elnökkel – közölte a Fehér Ház.
szóljon hozzá!