Szepesi György sportriporter és Szabó István filmrendező után újabb neves magyarországi személyiség feltételezett ügynökmúltját tárta fel az Élet és Irodalom (ÉS) hetilap. Az ÉS pénteken megjelenő száma szerint Paskai László bíboros, nyugalmazott esztergom-budapesti érsek is ügynök volt, és közel tíz éven át jelentett egyházi személyekről. Ungváry Krisztián történész kutatásai szerint Paskai László 1965 és 1974 között állt kapcsolatban az állambiztonsági hatóságokkal. A cikk szerint a katolikus pap jelentéseinek többsége semmitmondó volt, és nem tartalmazott konkrétumokat. Paskai László az ügynökmúltjáról szóló írásról elsőként hírt adó origo hírportállal azt közölte, hogy a cikket nem ismeri, így semmit nem akar nyilatkozni. Mint Ungváry Krisztián leírja, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában végzett kutatás alapján azonosította az egyházi vezetőt, akinek beszervezési kartonja nem került elő, a „Tanár” fedőnevű ügynök életrajzi adatai azonban teljesen megegyeznek Paskaiéval. A kutatás eredménye alapján Paskait – aki lelki vezetőnek került fel Budapestre a Központi Szemináriumba – először 1965-ben környékezték meg, tartótisztje kezdetben Keresztury György százados volt. Az ügynökjelölt „kifejezetten jóindulatú jelentéseket adott, mindenkiről csak olyat mondott, ami állambiztonsági szempontból az illetőre nézve előnyös információt jelentett”. A tartótiszt több esetben fejezte ki elégedetlenségét emiatt, például a leuveni jezsuita kollégiumban tett látogatása után – írta a történész. A cikkben szerepel, hogy Paskai 1972-től kapott ügynöki minősítést, majd 1973-ban „titkos megbízott” lett. Ezt az elnevezést azokra az emberekre használták, akik világnézeti meggyőződésből voltak hajlandóak együttműködni az állambiztonsági szervekkel. A cikk szerzője hozzáteszi: Paskai jelentéseinek hangneme, személytelen és semmitmondó volta később sem változott. Az ÉS-ben megjelent írás kitér arra, hogy Paskai 1974-ben, Mindszenty József bíboros felmentéséről írta utolsó jelentését. A történész kifejti továbbá, hogy „az 1970-es évekre a Magyar Katolikus Püspöki Kar jelentős része lojális személyekből, ügynökökből állt”, ugyanakkor nyilvánvalónak tartja, hogy a papság jelentős része nem volt ügynök. Az ÉS cikke megjegyzi: Paskainak mint hálózati személynek a története arra bizonyíték, hogy különösebb lealjasodás nélkül is lehetett valaki ügynök. Az Élet és Irodalom évekkel ezelőtt indította cikksorozatát az állambiztonsági iratnyilvánosságról, és többször hitet tett amellett, hogy a rendszerváltozás után hozott ügynöktörvény igazságtalan. Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára viszont egyértelműen politikai indíttatásúnak tartja a cikk időzítését. „Nem ért bennünket váratlanul a cikk megjelenése, viszont annak időzítése egyértelműen politikai indíttatású, több vonatkozásban is” – közölte. Hozzátette, figyelemre méltó, hogy maga a cikk írója is megállapítja, a „Tanár megnevezésű személy” kifejezetten jóindulatú jelentéseket adott. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia már korábban úgy döntött, hogy nem személyek átvilágítására, hanem a kommunista egyházüldözés korának feltárására történelmi kutatócsoportot hoz létre – emlékeztetett Veres András, aki mindezen túlmenően nem kívánt többet mondani.
Hirdetés
szóljon hozzá!
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben számos iráni nukleáris létesítmény megsínylette az Izrael által pénteken indított támadást, amelynek célja, hogy megakadályozza a perzsa államot az atombomba kifejlesztésében, egy létesítmény ellenáll: a fordói urándúsító üzem.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jelentést fogadott el, amelyben aggodalmát fejezte ki az uniós értékek állítólagos tagállami, köztük a magyarországi megsértése miatt – tájékoztatott az uniós parlament szerdán.
Brutálisan megvertek oroszországi hivatalos útja során egy, az Európai Uniót képviselő román diplomatát. Egy női tisztségviselőről van szó – derül ki a der Spiegel című német kiadvány kedden megjelent cik
Bár a térképre nézve Izrael eltörpül Irán mellett – egy 9,7 milliós ország áll szemben egy mintegy 90 millióssal –, előbbi jelentős hadereje és korszerű fegyverei miatt képes volt látványosan megalázni a perzsa államot.
Elutasította az olasz legfelsőbb bíróság a szökésben levő Ionel Arsene volt Neamţ megyei tanácselnök kiadatását a román hatóságoknak. Az ítélet jogerős.
szóljon hozzá!