Csapás. Oroszország az ukrán energetikai létesítményeket támadta szerdn
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Oroszország január 15-én több mint 40 rakétát és több mint 70 drónt vetett be az Ukrajna ellen egy nagyszabású támadás keretében, a megszállók az energiaszektort vették célba – közölte Telegram-csatornáján Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hozzátéve, hogy a rendszer működőképes maradt.
2025. január 15., 15:022025. január 15., 15:02
„A tél közepén járunk, és az oroszok célpontja továbbra is ugyanaz: az energiaszektorunk” – írta Oroszország újabb támadása kapcsán született bejegyzésében az ukrán államfő. A célok között az emberek normális életvitelét biztosító gázinfrastruktúra és az energetikai létesítmények voltak.
Az offenzívában több mint 40 rakéta, köztük ballisztikus rakéták is részt vettek, amelyek közül legalább 30-at lelőtt a légvédelem. Emellett az éjszaka folyamán több mint 70 drónt is bevetettek.
Az elnök kiemelte, hogy
Viszont Ukrajnának folyamatosan erősítenie kell légvédelmét –hangsúlyozta.
Emlékeztetett arra, hogy Ukrajna partnerei a washingtoni NATO-csúcstalálkozón és a Ramstein formátumú ülésen „olyan ígéreteket tettek, amelyeket még nem teljesen váltottak valóra”. Egyebek között légvédelmi rendszerek és rakétaelhárító rakéták ukrajnai gyártásának engedélyezéséről volt szó – írta.
Az ellenség ukrán energetikai létesítményeket, köztük a gázinfrastruktúrát támadta Harkiv, Lviv és Ivano-Frankivszk régiókban – áll a közleményben.
A le nem lőtt rakéták közül sem mindegyik ért célba, de „sajnos az orosz támadás következtében a létesítményekben károk keletkeztek” – írták. Viszont esetleges sérültekről, áldozatokról nem szól a jelentés.
Korábban Herman Haluscsenko energiaügyi miniszter azt közölte, hogy az orosz rakétatámadás miatt az energiaszolgáltató cég megelőző áramellátási korlátozásokat vezet be Ukrajna több megyéjében.
Az indiai hadsereg azt állítja, hogy az éjszaka folyamán több pakisztáni dróntámadást és egyéb lövedékekkel végrehajtott támadást is visszavertek a közös határ mentén.
Ukrajna külügyminisztere csütörtökön azt mondta, hogy Oroszország többször is megsértette saját háromnapos tűzszünetét órákkal annak kezdete után, és „bohózatnak” nevezte a kezdeményezést, míg Moszkva szerint Kijev folytatta a harcokat.
Felszállt a fehér füst a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön este, ami azt jelenti, hogy sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.
Az Orbán-kormány „őszödi beszédeként” harangozott be a napokban Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke egy hangfelvételt, amelyet csütörtökön hozott nyilvánosságra a Facebook-oldalán.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén tartott szavazásán támogatta az élőhelyvédelmi irányelv módosítását célzó európai bizottsági javaslatot annak érdekében, hogy az uniós farkasvédelmi státuszt összhangba hozza a vonatkozó Berni Egyezménnyel.
Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke, frakcióvezetője lemond a DK elnöki tisztségéről, lemond frakcióvezetői posztjáról, országgyűlési képviselői mandátumáról, visszavonul a közélettől, a választásokon nem indul – jelentette be csütörtökön Dobrev Klára.
Az Egyesült Államok és Európa ugyanazon „civilizációs csapat” tagja, kultúrájuk szorosan összefonódik, de ez nem jelenti azt, hogy nem bírálhatják egymást – jelentette ki J. D. Vance amerikai alelnök szerdán Washingtonban.
A csütörtöki első két szavazáson sem sikerült pápát választaniuk a konklávéra összegyűlt bíborosoknak: a pápaválasztó gyűlésnek otthont adó vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből fekete füst szállt fel kelet-európai idő szerint nem sokkal egy óra előtt.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje megválasztása esetén népszavazást írna ki arról, hogy megtartsák-e a tavalyi elnökválasztás alkotmánybíróság által eltörölt második fordulóját.
Európának közösen kell megoldania a migráció ügyét, és jobb európai szabályozásra kell törekedni – jelentette ki Friedrich Merz új német kancellár szerdán Varsóban a Donald Tusk lengyel kormányfővel tartott közös sajtókonferencián.
szóljon hozzá!