Fotó: Twitter
Ukrán tengeri drónok támadtak meg péntek kora reggel egy orosz haditengerészeti támaszpontot a fekete-tengeri kikötő, Novorosszijszk közelében, amely az orosz export fontos csomópontja, de a gépeket orosz hadihajók megsemmisítették – közölte az orosz védelmi minisztérium.
2023. augusztus 04., 09:242023. augusztus 04., 09:24
2023. augusztus 04., 09:352023. augusztus 04., 09:35
Moszkva azt is állítja, hogy megsemmisített 13, a Krímet célzó drónt – írja a Reuters.
A Novorosszijszk kikötőjét ért, eddig példa nélküli támadás a hajók mozgásának ideiglenes leállásához vezetett a Caspian Pipeline Consortium szerint, amely a kikötőben olajterminált üzemeltet.
Az orosz közösségi média felhasználói arról számoltak be, hogy péntek reggel robbanásokat és lövéseket hallottak Novorosszijszk közelében.
Az orosz légvédelem péntek reggel 10 ukrán drónt is lelőtt a Krím fölött, három másikat pedig elektronikus zavarással semmisített meg – jelentette a TASZSZ hírügynökség az orosz védelmi minisztériumra hivatkozva.
A Novorosszijszkban nyersolajat tartályhajókra rakodó Caspian Pipeline Consortium vállalat szerint a kikötő ideiglenesen megtiltotta a hajóforgalmat. A konzorcium közölte, hogy létesítményei nem sérültek meg, és a már horgonyzó tartályhajókon folytatódik az olaj berakodása.
A közösségi médiában közzétett és az Astra orosz online hírcsatorna által sugárzott videókon a hajók mozgása látható közvetlenül a partok előtt,
A mentőszolgálatok megerősítették a robbanásokról szóló jelentéseket, és a biztonsági szolgálatokat is értesítették – jelentette a RIA orosz hírügynökség.
A kikötő az egyik legnagyobb a Fekete-tengeren.
Eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról beszélt: Oroszország a teljes keleti frontvonal mentén támadó akciókat hajtott végre csütörtökön.
– mondta Zelenszkij esti beszédében.
Zelenszkij a legvitatottabb frontszakaszok közé sorolta Kupjanszk, Liman, Bahmut, Marjinka és Avdijivka városokat – amelyek északról délre találhatók a keleti front mentén. Elmondása szerint a déli fronton is hevesek a harcok.
„De bármit is tesz az ellenség, az ukrán erők dominálnak” – állította.
Makszim Zsorin ukrán parancsnok csütörtökön azt mondta, hogy
hozzátéve, hogy tapasztalt orosz egységeket küldenek oda, hogy megállítsák az ukrán előrenyomulást.
Zsorin elmondta, hogy Oroszország továbbra is fontos területnek tartja a megtámadott keleti Bahmut városát, amely „alkalmas lehet egy offenzíva megindítására”.
Zelenszkij azt is elmondta, hogy Oroszország összesen 1961 iráni gyártmányú drónnal támadta Ukrajnát azóta, hogy Moszkva 2022 februárjában megszállta országát, hozzátéve, hogy „jelentős részüket lelőtték”.
Július végén amerikai hírszerzési tisztviselők arra figyelmeztettek, hogy
Eközben a moszkvai védelmi minisztérium szóvivője több frontszakaszon visszavert ukrán támadásokról, Donyeck környékén végrehajtott orosz ellentámadásról és Kupjanszk irányában történt orosz előrenyomulásról számolt be csütörtökön,
A moszkvai katonai tárca szóvivője, Igor Konasenkov altábornagy szerint a legtöbben, mintegy 380-an közülük a Donyeck környékén vívott harcokban haltak meg. Az orosz tábornok az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett meg egyebek között egy Buk légvédelmi rendszert, négy harckocsit, 12 páncélozott harcjárművet és három lengyel gyártmányú, Krab típusú önjáró löveget.
Az Ukrajnával határos Brjanszk megyében az ukrán tüzérségi tűz miatt megszakadt két község áramellátása. Vlagyiszlav Sapsa, Kaluga megye kormányzója közölte, hogy az orosz légierő hajnalban hét ukrán drónt lőtt le. A tisztségviselő szerint személyi sérülés nem történt, az infrastruktúrában nem keletkezett kár.
Az EU kiterjesztette Fehéroroszország elleni szankcióit
Az Európai Unió Tanácsa Oroszország Ukrajna elleni háborújára és Fehéroroszágnak az agresszióban játszott szerepére reagálva csütörtökön újabb célzott korlátozó intézkedéseket fogadott el, hogy az Oroszországra vonatkozó szankciókat ne lehessen megkerülni Fehéroroszországon keresztül.
Ezenkívül többeket felvett szankciós jegyzékébe az ukrajnai háborúban játszott szerepük miatt.
Az uniós intézmény brüsszeli közleménye szerint az új intézkedések mindenekelőtt az Oroszországot és Fehéroroszországot célzó uniós szankciók szorosabb összehangolását jelenti.
Az intézkedések kiterjesztik a Fehéréroszországba irányuló uniós export tilalmát több olyan árura és technológiára, amelyek hozzájárulhatnak az ország katonai erősödéséhez és technológiai fejlődéséhez. Az EU emellett további exporttilalmat vezette be a lőfegyverekre és lőszerekre, valamint a légi közlekedésben és az űriparban használható árukra és technológiákra vonatkozóan Fehéroroszországgal szemben.
Az EU továbbá egyedi szankciókat fogadott el az emberi jogok folytatódó megsértése miatt 38 fehérorosz állampolgárral és 3 fehéroroszági szervezettel szemben Oroszország Ukrajna elleni háborújában játszott szerepük és az országban romló emberi jogi helyzet miatt.
A szankciós listára vettek között vannak olyanok, akik az emberi jogok súlyos megsértéséért felelősek és hozzájárulnak a civil és a demokratikus társadalom elnyomásához, a listán továbbá olyan szerepelnek, akik az Aljakszandr Lukasenka elnök vezette rendszer haszonélvezői és támogatói - írták.
Az Európai Unió nemzetközi partnereivel együtt szolidaritást vállal Ukrajnával, továbbra is segíti az országot és az ukrán népet, többek között politikai, pénzügyi, katonai és humanitárius támogatás formájában - tették hozzá.
Az Európai Unió első alkalommal 2020 októberében vezetett be korlátozó intézkedéseket Fehéroroszország ellen, válaszul az év augusztusában rendezett, Brüsszel által elcsaltnak tartott elnökválasztásra, valamint az azt követő megmozdulások erőszakos elnyomására, résztvevőik, valamint ellenzéki képviselők és újságírók megfélemlítésére.
A Fehéroroszországgal szembeni uniós korlátozó intézkedések jelenleg összesen 233 emberre és 37 szervezetre vonatkoznak. Közéjük tartozik Aljakszandr Lukasenka elnök, fia, Viktor Lukasenka nemzetbiztonsági tanácsadó, valamint a fehérorosz vezetés és a kormány több tagja, az igazságszolgáltatási rendszer magas rangú képviselői és számos gazdasági szereplő. A jegyzékbe vettekkel szemben hozott intézkedések közé uniós beutazási tilalom és az EU területén tárolt vagyonuk befagyasztása tartozik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sorra érkeznek a gratulációk, miután a függetlenként induló Bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan megnyerte a vasárnapi elnökválasztást.
Már csak a forradalom segíthet Európa népein George Simion romániai elnökválasztási veresége nyomán – vélekedik a Vlagyimir Putyin orosz államfő ideológusaként emlegetett Alekszandr Dugin.
Meghalt vasárnap a világ negyedik legmagasabb hegycsúcsa, a nepáli Lhoce megmászása közben Vágó Barna Zsolt alpinista – írja a mászást szervező cég bejelentése alapján a Reuters.
A Hamász iszlamista terrorszervezet az amerikai The Wall Street Journal birtokába jutott dokumentum szerint azzal a céllal indított támadást 2023. október 7-én Izrael ellen, hogy megtorpedózza a zsidó állam és Szaúd-Arábia kapcsolatainak rendezését.
Izrael vasárnap kiterjedt szárazföldi hadműveletet indított Gázában az intenzív légi hadjárat mellett, amely a terület egészségügyi tisztségviselői szerint több mint 100 ember halálát okozta az éjszaka folyamán.
Az amerikai külügyminiszter szerint talán az egyetlen mód az orosz-ukrán megrekedt békefolyamat kimozdítására a közvetlen egyeztetés Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök között, ami hétfőn történhet meg.
Az első fordulóhoz hasonlóan a Nyugat-Európában élő románok ezúttal is inkább George Simiont támogatták, míg Közép-Európában és a világ többi részén Nicușor Dant támogatta a szavazópolgárok többsége – derül ki az Állandó Választási Hatóság adataiból.
Sulyok Tamás köztársasági elnök vatikáni találkozójuk során arra kérte XIV. Leó pápát, hogy amint teheti, látogasson el ismét Magyarországra.
Hitetek és örömötök szolgája akarok lenni – mondta XIV. Leó a péteri szolgálatának kezdetét jelentő szentmisén vasárnap a vatikáni Szent Péter-téren, hangsúlyozva, hogy a péteri szolgálat két dimenziója a „szeretet és az egység”.
Romániai idő szerint vasárnap 13 óráig több mint 1 millió román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!