Orbán János Dénes költő Kossuth-, Péntek János nyelvész Széchenyi-díjban részesült a nemzeti ünnep alkalmából

•  Fotó: Illyés Szilárd/MTI

Fotó: Illyés Szilárd/MTI

Orbán János Dénes erdélyi származású költő Kossuth-, míg Péntek János kolozsvári nyelvészprofesszor Széchenyi-díjban részesült a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából; a magas rangú állami kitüntetéseket kedden nyújtották át Budapesten az Országházban. Az ünnepi átadáson Novák Katalin köztársasági elnök elmondta, büszkeségünk mélyre nyúló gyökereinkre, kiművelt emberfőinkre nem öncélú magamutogatás, hanem a magyar jövő alapja és záloga.

Hírösszefoglaló

2023. március 14., 17:492023. március 14., 17:49

2023. március 14., 20:502023. március 14., 20:50

A ragaszkodás a szabad, független Magyarországhoz, a magyar nemzethez köt össze bennünket, magyarokat, generációról generációra, több mint ezer esztendeje – hangsúlyozta Novák Katalin köztársasági elnök a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából adományozott Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint Magyar Érdemrend kitüntetések átadásán kedden az Országházban.

Emlékeztetett: a magyarokat a történelem arra tanította meg, hogy soha nem téveszthetik szem elől a haza érdekeit.

Rámutatott, a világot, az életet csak mi láthatjuk sajátosan magyar szemmel. „Mi, magyarok, építsünk arra, ami ezer éve megtart bennünket: a keresztény hitre, nemzetünk szeretetére, ezek képesek változó korokban, bajban és győzelemben is kijelölni a magyarok útját” – szögezte le, hozzátéve: a múltunk nem múzeum, a jelenünk nem egy előzmények és következmények nélküli pillanat. Büszkeségünk mélyre nyúló gyökereinkre, kiművelt emberfőinkre nem öncélú magamutogatás, hanem a magyar jövő alapja és záloga.

Novák Katalin kiemelte: olyan időket élünk, amikor a személyes, a családi és nemzeti önazonosság együttes megőrzése és megújítása, az időtálló értékek néven nevezése és megtartása jelenthetik nemcsak a mentőövet a körülöttünk tomboló viharok közepette, hanem ezek a gyarapodás zálogai is. A díjazottakat méltatva kiemelte: tudományos eredményeik, művészi alkotásaik, közéleti szolgálatuk mögött ott munkál a hazájuk iránt érzett hűséges szeretet. „Büszkén tekintünk Önökre és hálásak vagyunk azért, hogy szakmai rangot, hírnevet szereztek nemcsak maguknak, családjaiknak, de nekünk, az egész magyar nemzetnek” – idézte az államfőt az MTI.

Novák Katalin emlékeztetett a díjazottakat útjukra indító szülőkre, a támogató és sokat tűrő társakra, a megértő gyerekekre.

Kiemelte: a család gyerekeink első iskolája, a legelső műhely, amely új géniuszokat indít majd el a világ meghódítására. A köztársasági elnök kéréssel fordult a díjazottakhoz, hogy tekintélyüket és lehetőségeiket használják a magyar jövő érdekében, figyeljenek az utánunk jövő generáció, a gyermekeink lelki növekedésére is, és szolgáljanak nekik is azzal, amit létrehoznak. „Hogy ma is, holnap is megszülethessenek nálunk azok a nagy magyar teljesítmények, melyekkel Széchenyi, Petőfi, Jókai, a magyar tudósok és kultúrateremtők örökségét adjuk tovább és újítjuk meg” – hangsúlyozta.

Novák Katalin szerint a magyarokat a szabad, független Magyarországhoz való ragaszkodás köti össze •  Fotó: Koszticsák szilárd/ MTI Galéria

Novák Katalin szerint a magyarokat a szabad, független Magyarországhoz való ragaszkodás köti össze

Fotó: Koszticsák szilárd/ MTI

Novák Katalin szólt arról a hazaszeretetről, amelyen a Petőfi születése óta eltelt kétszáz év mit sem változtatott. Mint mondta, a magyarokat ez a ragaszkodás a szabad, független Magyarországhoz, a magyar nemzethez köti össze több mint ezer esztendeje. Emlékeztetett: a magyarokat a történelem arra tanította meg, hogy soha nem téveszthetik szem elől a haza érdekeit. Rámutatott, a világot, az életet csak mi láthatjuk sajátosan magyar szemmel, majd hozzátette: még szövetségeseinktől is hiába remélnénk, hogy a magyar érdekért küzdjenek meg. „Amit viszont mindenkitől elvárhatunk, és el is várunk, hogy öncélúan ne sértsük egymás érdekeit, a ha képesek vagyunk közösen szólni és cselekedni, azt tegyük meg” – hangsúlyozta Novák Katalin, kiemelve: ez a nemzetek közötti jó együttműködés és a jó szövetség alapja, háborúban és békeidőben egyaránt.

Kossuth-díjat vehetett át az Országházban többek között Orbán János Dénes Babérkoszorú és József Attila-díjas költő, prózaíró, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja.

Az indoklás szerint az erdélyi származású alkotó Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során a kortárs magyar irodalmat egyedi stílusú, formailag és nyelvileg is bravúros költeményeivel, prózáival és drámáival gazdagító írásművészete, valamint példaadó irodalomszervező és tehetséggondozó tevékenysége elismeréseként kapta az állami kitüntetést. A Brassóban született Orbán János Dénes a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Bölcsészkarának magyar-angol szakán diplomázott 1995-ben, bölcsésztanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen és Bécsben egészítette ki. 1996 és 1998 között a BBTE-n óraadó tanárként oktatott és irodalomszervezéssel foglalkozott.

1994 és 1998 között a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör elnöki tisztségét töltötte be. 1994-ben megalapította az Előretolt Helyőrség alkotói műhelyt, amely 1995-ben az azonos nevű folyóirattal és irodalmi könyvsorozattal jelentkezett. A folyóiratot 2000-ig, a könyvsorozatot 2014-ig szerkesztette, számos fiatal írónak adva bemutatkozási lehetőséget. 1995 és 2014 között a kolozsvári Erdélyi Híradó Kiadó szerkesztője, 1998 és 2014 között igazgatója volt. 2003 és 2008 között az Irodalmi Jelen folyóirat szerkesztőjeként, 2006 és 2012 között az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnökeként működött.

Orbán János Dénes, miután átvette a Kossuth-díjat •  Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd Galéria

Orbán János Dénes, miután átvette a Kossuth-díjat

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A 2015-ben alapított budapesti Előretolt Helyőrség Íróakadémia vezetője. 1992 óta publikál, 1995 óta jelennek meg önálló kötetei. Egyedi stílusú, formailag és nyelvileg egyaránt bravúros költeményei, prózái és drámái az irodalmi hagyománnyal folytatott termékeny párbeszédnek is tekinthetők. 2002-ben József Attila-, 2004-ben Babérkoszorú díjat kapott. 2014-ben elnyerte a Salvatore Quasimodo-emlékdíjat, 2020-ban Térey János-ösztöndíjban részesült, 2021-ben Herczeg Ferenc-díjjal tüntették ki. 2021-ben a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) levelező tagjává választották.

Széchenyi-díjban részesült Péntek János kolozsvári nyelvész, professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.

A kincses városi nyelvész Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályája során a kisebbségben élő magyarság anyanyelvhasználatának kutatásában, illetve a népnyelv és a népi kultúra viszonyának vizsgálatában elért eredményei, valamint iskolateremtő oktatómunkája és példaértékű szociolingvisztikai, dialektológiai életműve elismeréseként kapta a kitüntetést. A díjátadón elhangzott, a kincses városi professzor később veszi át az elismerést.

Péntek János nyelvész, etnográfus, az MTA külső tagja 1941. július 7-én született Körösfőn, Kolozs megyében. 1964-ben szerzett diplomát a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. 1976-ban lett a filológiai tudományok doktora, 2004-től a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Tanulmányai befejeztével a BBTE Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszékén gyakornok, tanársegéd, adjunktus, 1990 és 2007 között tanszékvezető egyetemi tanár volt, 2007-től professor emeritus.

1997-től az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége elnöke, 1999 és 2002 között Széchenyi professzori ösztöndíjas. 2001-től a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet szakmai vezetője, 2007 és 2014 között az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottsága elnöke, majd alelnöke, 1997-től az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége elnöke. Kutatási területe az erdélyi magyar népnyelv, népi kultúra és díszítőművészet, a kétnyelvűség, a kisebbségi nyelvhasználat és a szociolingvisztika.

Harminchat könyvet írt és szerkesztett, hetvennyolc könyvrészlet és kilencvennégy folyóiratcikk szerzője. Kitüntetései, tudományos elismerései: Csűry Bálint-emlékérem (1985), Lőrincze Lajos-díj (1995), Bárczi Géza-emlékérem (1996), Lotz János-emlékérem (2001), Kriterion-koszorú (2002), Kemény Zsigmond-díj (2005), Arany János-életműdíj (2007), Akadémiai Díj (2019). 2010-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét (polgári tagozat).

korábban írtuk

Erdélyi művészek, írók, költők részesültek magyar állami kitüntetésben
Erdélyi művészek, írók, költők részesültek magyar állami kitüntetésben

Számos erdélyi, vagy innen elszármazott személyiségnek nyújtott át állami elismerést az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter kedden a Pesti Vigadóban.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 03., kedd

A Kanadában pusztító erdőtüzek füstje elérte Európát

Az április óta Kanadában pusztító erdőtüzek füstje elérte Északnyugat-Európát, és a következő napokban tovább fog terjedni a kontinensen – figyelmeztetett kedden az Európai Unió Copernicus légkörfigyelő szolgálata (CAMS).

A Kanadában pusztító erdőtüzek füstje elérte Európát
2025. június 03., kedd

Az ukrán erők felrobbantották a Krími híd tartóoszlopait

Az ukrán erők víz alatti robbanószerkezetekkel felrobbantották kedden a Krími híd tartóoszlopait – közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).

Az ukrán erők felrobbantották a Krími híd tartóoszlopait
2025. június 03., kedd

Oroszország ismertette békefeltételeit: további átadott területek, kis méretű ukrán hadsereg

Oroszország a béketárgyalásokon közölte Ukrajnával: csak akkor hajlandó beleegyezni a háború befejezésébe, ha Kijev újabb nagy területeket ad át, és elfogadja hadserege méretének korlátozását – derül ki az orosz média által ismertetett emlékeztetőből.

Oroszország ismertette békefeltételeit: további átadott területek, kis méretű ukrán hadsereg
2025. június 03., kedd

ENSZ: ki kell vizsgálni a civilek állítólagos gázai lemészárlását

Az ENSZ főtitkára független vizsgálatot kért a Gázai övezetben egy segélyosztó központ közelében vasárnap állítólagosan megölt palesztinok ügyében.

ENSZ: ki kell vizsgálni a civilek állítólagos gázai lemészárlását
2025. június 03., kedd

Nicușor Dan: Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett

Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett – szögezte le Nicușor Dan államfő, miután hétfőn Vilniusban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Nicușor Dan: Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett
2025. június 03., kedd

Trump: a Biden-kormányzat bevándorláspolitikája felelős a coloradói zsidóellenes támadásért

Donald Trump a korábbi adminisztráció bevándorláspolitikáját hibáztatta a Coloradóban elkövetett zsidóellenes támadásért, amelyben vasárnap 8 ember sebesült meg. Az amerikai elnök erről hétfőn kiadott közleményében írt.

Trump: a Biden-kormányzat bevándorláspolitikája felelős a coloradói zsidóellenes támadásért
2025. június 03., kedd

Donald Tusk bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen

Donald Tusk lengyel miniszterelnök bejelentette hétfőn, hogy „a lehető leghamarabb” bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen, amit azzal indokolt, hogy az elnökválasztás után előre kell mozdítani a kabinet munkáját, „tekintet nélkül a körülményekre”.

Donald Tusk bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen
2025. június 03., kedd

Kijev: Moszkva még a tárgyalásokon is csak az időt húzta

Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter hétfőn nehezményezte, hogy Oroszország csak az aznapi tárgyalásokon adta át a békejavaslatról szóló memorandumát, mondván, hogy „az oroszok ismét az időt húzzák”.

Kijev: Moszkva még a tárgyalásokon is csak az időt húzta
2025. június 02., hétfő

Sokk a lengyel kormányoldalon Karol Nawrocki elnökválasztási győzelme után

A kormánypárti politikusok arra számítanak, hogy Donald Tusk miniszterelnök a héten bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen.

Sokk a lengyel kormányoldalon Karol Nawrocki elnökválasztási győzelme után
2025. június 02., hétfő

A legnagyobb léptékű orosz–ukrán fogolycsere jöhet létre az isztambuli tárgyalások nyomán

Hatezer katona holttestét adja át egyoldalúan Oroszország Ukrajnának, és átveszi az orosz tisztek holttestét, ha vannak ilyenek, a felek emellett a legnagyobb léptékű fogolycserében állapodtak meg – jelentette ki Vlagyimir Megyinszkij.

A legnagyobb léptékű orosz–ukrán fogolycsere jöhet létre az isztambuli tárgyalások nyomán