Fotó: Wikimedia Commons
Utasította az orosz fegyveres erők vezérkarát Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy készüljön fel egy olyan hadgyakorlatra, amelyen nem hadászati nukleáris fegyverek használatát fogják gyakorolni – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.
2024. május 06., 14:272024. május 06., 14:27
„A nem hadászati nukleáris erők harci feladatteljesítésére való felkészültségének növelése érdekében a vezérkar megkezdte az előkészületeket a Déli Katonai Körzet rakétaalakulatai (…) hadgyakorlatának megtartására” – áll a sajtóközleményben.
Célja a moszkvai katonai tárca szerint azon egységek személyi állománya és felszerelése reagálási készségének fenntartása, amelyek nem hadászati nukleáris fegyvereket vethetnek be harcászati célból, valamint az orosz állami területi integritás és szuverenitás biztosítása.
A tájékoztatásban a tárca rámutatott, hogy
A RIA Novosztyi orosz hírügynökség ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy Emmanuel Macron francia elnök nem zárta ki annak lehetőségét, hogy csapatokat vezényeljen Ukrajnába, ha Oroszország áttöri a frontot, és Kijev ilyen kéréssel fordul hozzá. David Cameron brit külügyminiszter pedig lehetségesnek nevezte, hogy az ukrán hadsereg brit fegyverekkel csapásokat mérjen orosz területre.
Moszkva 2023-ban taktikai atomfegyvereket telepített Fehéroroszországba, megtartva felettük a teljes körű ellenőrzést. Ez a lépés heves bírálatokat váltott ki Nyugaton, miközben az amerikai nukleáris megosztási (Nuclear Sharing) program keretében az Egyesült Államok atomfegyvereket telepített olyan NATO-országokba, amelyek nem rendelkeznek ilyenekkel.
A RIA Novosztyi szerint
A B61-3 és B61-4 bombákhoz való 0,3 és 50 kilotonna közötti robbanóerejű tölteteket hat bázison tárolják Belgiumban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában és Törökországban. Lengyelország többször jelezte: kész amerikai atomfegyvereket befogadni a területén.
Putyin március közepén egy interjúban kijelentette: Oroszország csak abban az esetben kész atomfegyvereket bevetni, ha az orosz állam léte forog kockán, vagy sérülhet az ország szuverenitása és függetlensége.
Ukrajna Patriot, IRIS-T és Skynex légvédelmi rendszereket kap Németországtól
Martin Jaeger ukrajnai német nagykövet a Harkiv megyében tett látogatása során bejelentette a Patriot, IRIS-T és Skynex légvédelmi rendszerek átadását Kijevnek – közölte hétfőn az ukrán infrastrukturális minisztérium.
A minisztérium Facebook-oldalán közzétett információk szerint a nagykövet az ukrán infrastrukturális miniszterrel, Olekszandr Kubrakovval együtt látogatott a területre.
A minisztérium Németországot Ukrajna egyik stratégiai partnereként nevezte meg a katonai segítségnyújtás terén, és közölte, hogy a nagykövet „további Patriot, IRIS-T és új Skynex rövid hatótávolságú légvédelmi rendszerek küldését jelentett be”.
Kubrakov azt is elmondta, hogy Németország kész csatlakozni Ukrajna energetikai infrastruktúrájának helyreállításához. „Közös stratégiánk az energiarendszer maximális decentralizációja – mobil kazánházak, kapcsolt energiatermelő erőművek, gázturbinák. Gyors döntéseket várunk partnereinktől ezen a téren. Magunk részéről előkészítjük a vonatkozó kormányhatározatokat” – idézte a sajtószolgálat a tárcavezetőt.
Az ukrán hatóságok rendszeresen felszólítják a Nyugatot, hogy szállítson Kijevnek légvédelmi rendszereket és rakétákat, különösen ragaszkodva a Patriot rendszerekhez.
Korábban Kijev további 5-7 ilyen eszközt szeretett volna kapni, de április elején Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, „kívánatos, hogy Ukrajnának 25 Patriot rendszere legyen”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!