Fotó: Rompres
2008. március 04., 00:002008. március 04., 00:00
Vlagyimir Csurov, a központi választási bizottság elnöke elmondta, hogy Gennagyij Zjuganovra, az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártjának vezetőjére 17,76 százalék szavazott, Vlagyimir Zsirinovszkij, az Orosz Liberális-Demokrata Párt elnöke pedig 9,37 százalékot kapott. Andrej Bogdanov, a Demokrata Párt elnöke 1,29 százalékot szerzett. A részvételi arány 69,5 százalékos volt.
Medvegyevre 50,4 millió választópolgár adta szavazatát, s ez abszolút rekord az orosz elnökválasztások történetében. Ezzel megdöntötte elődje rekordját, akit 2004-ben 49,6 millió szavazattal választottak meg újra – második ciklusra – orosz elnöknek.
Mint arról korábban beszámoltunk, Putyin már hónapokkal ezelőtt bizalmasát, a miniszterelnök-helyettesként tevékenykedő Medvegyevet jelölte ki utódjaként. Tekintettel Putyin népszerűségére, valamint a média fölött gyakorolt erős állami befolyásra, Medvegyev megválasztásához kevés kétség fért, főként azt követően, hogy a többi jelölt indulását, illetve nyilvános szereplését rendre ellehetetlenítették. A vélemények egyébként megoszlanak arról, hogy az új felállásban kié lesz a tényleges hatalom: Medvegyevé, vagy a várhatóan kormányfővé kinevezendő Putyiné.
Medvegyev megválasztásához tegnap már gratulált is az Európai Bizottság elnöke, s egyúttal meggyőződését fejezte ki, hogy az új elnök irányítása alatt Oroszország és az Európai Unió stratégiai partneri viszonya megerősödik. José Manuel Durao Barroso leszögezte, hogy az Európai Bizottság tovább kívánja mélyíteni az EU és Moszkva közti kapcsolatokat. A közlemény nem tett érdemi utalást az orosz elnökválasztással kapcsolatban a sajtóban felvetett, a választás tisztaságát érintő problémákra. Üdvözölte Medvegyev megválasztását Angela Merkel német kancellár is, aki úgy értékelte, hogy az orosz nép a folyamatosság és a stabilitás mellett szavazott. Merkel együttműködést ajánlott Medvegyevnek. Gordon Brown brit kormányfő viszonylag tartózkodó hangnemben reményének adott hangot, hogy a két ország kapcsolatai javulnak, Nicolas Sarkozy francia államfő viszont telefonon gratulált az új államfőnek.
Hírösszefoglaló
Tanársegédből államfő
Beszámolók szerint Medvegyev iskolai és egyetemi évei alatt keményen dolgozott. Az egyetemen tanító szülei nyomába akarván lépni, a posztgraduális képzés és a jogi doktorátus megszerzése után tanársegéd lett. 1990-ben tanácsadónak és a külügyi bizottság konzultánsának kérte fel Anatolij Szobcsak, Szentpétervár legendás polgármestere. Ekkor ismerkedett meg Putyinnal. Útjaik egy időre elváltak 1996-ban, amikor Szobcsak elvesztette a választásokat. Medvegyev tovább tanított az egyetemen (1999-ig), s közben a magángazdaságban forgott, többek között egy nagy fakitermelő cégnél. Megbízott miniszterelnökké történt kinevezése után három hónappal Putyin Moszkvába hívta Medvegyevet, akiből rövid idő alatt az elnöki adminisztráció vezetője és a Gazprom igazgató- tanácsának elnöke, majd 2005-ben első miniszterelnök-helyettes lett. A Kremlben Medvegyev számos forrás szerint elsősorban a klánok között álló Putyinhoz kötődött, de szövetséget kötött a szentpétervári technokratáknak nevezett nagyhatalmú klánnal is, amelynek tagjai állítólag a másik klánnál, a fegyveres testületeket és titkosszolgálatokat képviselő szilovikoknál liberálisabb nézeteket vallanak az államnak a gazdaságban, a külpolitikában betöltendő szerepéről és a szabadságjogokról. Medvegyev szűkebb körű szövetségesei közé tartozik sokak szerint Alekszej Kudrin, a liberálisnak tartott pénzügyminiszter, és több más hasonlóan nevezetes személyiség. Emellett lassan kiépítette kapcsolatait a szilovikok bizonyos köreivel is.
Tompítani igyekezett Oana Ţoiu román külügyminiszter annak az élét, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma a Romániáról szóló emberi jogi jelentésében ismét felrótta a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítését.
Több szerbiai városban is összecsaptak az ellenzéki tiltakozók a rendőrökkel csütörtök este, Újvidéken emellett felgyújtották a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) helyi irodáját.
Az izraeli radikális jobboldali pénzügyminiszter, Becálel Szmotrics szerint egy, a megszállt Ciszjordániában megvalósítandó, több mint 3000 lakás építését magában foglaló, ellentmondásos telepépítési projekt „eltemeti a palesztin állam gondolatát”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök méltatta a Trump-kormány „energikus” erőfeszítéseit az ukrajnai háború leállítására, és utalt arra, hogy Moszkva és Washington pénteki alaszkai csúcstalálkozóján megállapodást köthetnek a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.