Fotó: ENSZ
Az Egyesült Államok vétójával az ENSZ Biztonsági Tanács elutasította a palesztin államiság megadását csütörtökön.
2024. április 19., 08:402024. április 19., 08:40
A New York-i szavazáson az amerikai vétó mellett két tagállam tartózkodott, így a szavazás eredménye 12 igen és 1 nem szavazat volt.
Az amerikai álláspont alapján
Vedant Patel, az amerikai külügyminisztérium szóvivője még a voksolást megelőzően úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok világos és következetes ebben a kérdésben, az ENSZ-en belüli lépést pedig túlságosan elsietettnek tartja, ami a legjobb szándék mellett sem hozhat államiságot a palesztin emberek számára. Megállapította azt is:
Zijád Abu-Amr, a palesztinok különleges ENSZ-képviselője a Biztonsági Tanács ülésén értetlenségét fejezte ki azzal az érvvel kapcsolatban, hogy Palesztina önálló államként való elismerése, és a teljes jogú ENSZ-tagság megadása káros lenne az izraeliek és palesztinok közötti béke kilátásaira nézve.
Jiszráel Kac, Izrael külügyminisztere elismerését fejezte ki az Egyesült Államok felé a vétó miatt, és
A kormánytag a közösségi médiában tett bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy a palesztin állam elismerésének javaslata a zsidók ellen a holokauszt óta elkövetett legsúlyosabb mészárlás elkövetése után hat hónappal, a terrorizmus megjutalmazását jelentette.
A szavazást megelőzően a Biztonsági Tanácsban miniszteri vitát tartottak arról, hogy a jelenlegi megfigyelői státuszból teljes tagállami státusz, és az államiság elismerése indokolt-e a palesztinok számára.
Az önálló palesztin állam elismerését Mahmúd Abbász, a Palesztin hatóság vezetője 2011-ben hivatalosan kérte az ENSZ-től. A kérdés akkor nem került szavazásra, mert a palesztin fél nem tudta felmutatni kérelméhez a Biztonsági Tanács 15 tagjából minimum 9-nek a támogatását.
New Yorkban több tucat Izrael ellen tüntető diákot vettek őrizetbe
Számos Izrael-ellenes tüntetőt őrizetbe vettek New Yorkban a Columbia Egyetem területén, akik szerda reggel kezdtek ülőtiltakozást az intézmény bejáratánál.
A felvételek alapján a New York-i rendőrség buszaira tereltek több tucat tüntetőt, aki egy palesztinpárti diákszervezet hívására vert sátrat az egyetem bejárata előtti füves területen. Az Egyesült Államok elit egyetemei közé sorolt Columbia rektora, Minouche Shafik üzenetet küldött a diákszervezet vezetőjének, ami szerint a rendkívüli körülmények, rendkívüli lépéseket tettek szükségessé. Hozzátette, hogy a tüntetést kezdett hallgatók szabályok és előírások hosszú listáját sértették meg.
A diákok azt követelték az egyetem vezetésétől, hogy szakítsa meg a kapcsolatot olyan a cégekkel, amelyek kötődnek Izraelhez.
A tüntetők között volt Isra Hirsi, egy demokrata kongresszusi képviselő, Ilhan Omar lánya, akit a tiltakozáson való részvétele miatt felfüggesztett a felsőoktatási intézmény, a Barnard College, amelynek hallgatója.
Szerdán – azon a napon, amikor az egyetemen tiltakozás kezdődött – a Columbia Egyetem rektora és több vezetője Washingtonban kongresszusi meghallgatáson vett részt, aminek témája az intézményen belül tapasztalt antiszemitizmus volt. Az egyetemi vezetők határozottan az egyetem szabályzatába ütközőnek mondták a népirtásra való felszólítást.
Egy hasonló meghallgatáson a közelmúltban ugyanerre a kérdésre kitérő választ adott a Harvard Egyetem rektora, aki nem sokkal később lemondott posztjáról.
Szintén csütörtökön a Google közölte, hogy elbocsátotta 28 alkalmazottját, aki az informatikai vállalat több irodájában ülősztrájkot kezdett azt követelve, hogy a cég mondjon fel egy 1,2 milliárd dolláros megbízási szerződést az izraeli kormánnyal. A szerződés felhőalapú szolgáltatásról szól az izraeli védelmi erők számára. A New Yorkban és Kaliforniában tüntető alkalmazottakat szintén hatósági erővel kellett eltávolítani, közülük 9 embert tartóztattak le.
Az EU-párti Maia Sandu hivatalban lévő elnök és kihívója, a Moszkva emberének tartott Alexandr Stoianoglo közül választanak államfőt vasárnap a Moldovai Köztársaság polgárai. Több ezren a Kolozsváron létesített szavazókörzetekben járulnak urnákhoz.
Már több mint 75 millió amerikai állampolgár szavazott előre a november 5-i elnökválasztásokon, miközben egy felmérés szerint a demokrata elnökjelölt szeptember óta először jött föl az első helyre a billegő államnak tartott Michiganben.
Maia Sandu és Alexandr Stoianoglo mérkőznek meg a második fordulóban a moldovai elnökválasztáson, amely szimbolikus összecsapássá vált Nyugat és Moszkva között. Délután 1 óráig a szavazók több mint 29 százaléka adta le voksát.
Legkevesebb negyvenkét palesztin halt meg, több mint százötvenen pedig megsebesültek izraeli légi és tüzérségi támadásban a Gázai övezet középső részén fekvő Nuszeirát menekülttáborban – közölték palesztin egészségügyi vezetők szombaton.
Nagy változás előtt áll a nyugati világ: van egy új közép, van egy új többség, az emberek nagy többsége békepárti, migrációellenes és genderellenes – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap.
A spanyolországi áradások után eltűntnek nyilvánított 16 román állampolgár közül heten biztonságban vannak – közölte szombaton este a külügy. Ugyanakkor további tízezer rendfenntartót vezényelnek Valencia tartományba, hogy részt vegyenek a segítőmunkában.
Történelmi mértéket ért el szombaton a légszennyezés Lahorban, Pakisztán második legnagyobb városában, ahol a hatóságok már intézkedtek, hogy megkíséreljék megfékezni a szmogot.
Holtan találták a hétfői ausztriai kettős gyilkosság gyanúsítottját, egy 56 éves vadászt, aki célzott fejlövéssel végzett egy polgármesterrel és egy vadászatvezetővel az alsó-ausztriai Mühlviertel tájegységben.
Néhány nappal az amerikai elnökválasztás előtt a washingtoni hírszerző ügynökségek arra hívják fel a figyelmet, hogy Oroszországból származó célzott félretájékoztatási kampányok zajlanak – adta hírül szombaton a német DPA hírügynökség.
Pedro Sanchez spanyol kormányfővel találkozik a következő napokban Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!