Fotó: Rompres
2007. november 19., 00:002007. november 19., 00:00
A Koszovóban eddig megtartott négy (két parlamenti és két helyhatósági) választáson még sosem volt ilyen csekély a voksolási hajlandóság. A négy évvel ezelõtti parlamenti választásra például a szavazásra jogosultak 53 százaléka ment el.
A választásra jogosultak nem egészen tíz százalékát kitevõ szerbek bojkottja gyakorlatilag teljes volt. Északon, ahol mintegy negyven százalékuk egy tömbben él, egy-két, a helyi és a belgrádi vezetõk tiltásával dacoló ember ment csak el szavazni, de a délen albán többségtõl körülvéve, kis enklávékban élõ szerbek közül is legfeljebb 3 százalék szavazott. A szerbek távolmaradása az urnáktól nem változtat azon a tényen, hogy a 120 tagú parlamentben 10 hely biztosított számukra. Ezeket végsõ soron úgy is be lehet tölteni, hogy az ENSZ-közigazgatás, az UNMIK vezetõje kijelöli a képviselõket – például azok közül, akik a parlamenti választásra állított 8 szerb listán szerepeltek.
Az egykori gerillaparancsnokból politikussá lett Thaqi Koszovói Demokratikus Pártjának (PDK) valószínû gyõzelme egy korszak végét jelenti: tizennyolc év után megszûnik a legerõsebb politikai erõ lenni a koszovói függetlenség apostola, Ibrahim Rugova által alapított Koszovói Demokratikus Szövetség (LDK).
A választási bizottság hivatalos részeredményeire egyelõre várni kell, de a koszovói nem kormányzati szervezetek Valós Demokrácia nevû szövetségének bejelentése szerint a PDK a voksok mintegy 34 százalékát szerezte meg, míg az LDK-t a szavazók 22 százaléka választotta.
Kettõjüknek biztos abszolút többsége van a parlament 100 tagú albán részében. Mivel más módon nem juthatnak biztos fölényhez (akikkel megteremthetnék, azokkal a pártokkal nem akarnak szövetkezni, akikkel pedig összefognának, azok nem elég erõsek), a legvalószínûbb az, hogy nagykoalíciót alkotnak. Bár a választási kampányban igen heves küzdelmet vívtak, sokszor dühödten támadták egymást, már a szombati voksolás elõtt kiszivárgott annak a híre, hogy vezetõik a színfalak mögött megegyeztek a közös kormányalakításban.
Erre sürgeti õket az a körülmény is, hogy december 10-én, a közvetítõk jelentésének elkészültével valószínûleg lezárulnak a Koszovó jövõjérõl folytatott tárgyalások. Abban, hogy a dél-szerbiai tartománynak függetlenné kell válnia, s minden megoldás, amely ennél kevesebbet ad, elfogadhatatlan, csaknem minden koszovói politikai erõ egyetért.
Egyöntetûen vallják azt is, hogy a függetlenséget szükség esetén egyoldalúan is ki kell kiáltani, s csak abban van köztük különbség, hogy ezt mikorra idõzítsék. A miniszterelnöki tisztség várományosa, Hasim Thaqi annak a híve, hogy ez minél hamarabb bekövetkezzen.
Hírösszefoglaló
Továbbra is nyomást kell gyakorolni Oroszországra – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő azt követően, hogy részt vett az Ukrajnát támogató Tettrekészek Koalíciójának vasárnapi online tanácskozásán.
Alekszandar Vucsics szerb elnök kemény fellépést jelentett be a kormányellenes tiltakozókkal szemben vasárnap, ezzel reagálva a napok óta tartó, folyamatosan erőszakba torkolló tüntetésekre.
Az amerikai elnök és orosz kollégája pénteki alaszkai találkozójukon „szilárd biztonsági garanciákról” állapodtak megUkrajna számára – jelentette be vasárnap Steve Witkoff.
Több európai ország állam-, illetve kormányfője bejelentette vasárnap, hogy jelen lesz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Donald Trump amerikai elnökkel Washingtonban tartandó tárgyalásain.
Három ember meghalt, további nyolcan pedig megsebesültek, amikor több fegyveres tüzet nyitott egy brooklyni étteremben vasárnap hajnalban, zárás körül – közölte a New York Postra hivatkozva a Híradó.hu.
Az izraeli hadsereg sátrakat és egyéb felszereléseket biztosít a gázai lakosoknak, akik a harcok sújtotta területeken élnek, mielőtt az enklávé déli részébe költöztetik őket – jelentette be szombaton Aviháj Adraí katonai szóvivő.&a
Donald Trump amerikai elnök közölte az európai vezetőkkel, hogy jövő péntekre szeretne megszervezni egy háromoldalú csúcstalálkozót saját maga, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök részvételével.
Dél-Szudán és Izrael olyan megállapodásról tárgyal, amelynek célja a háború sújtotta Gázai övezetből származó palesztinok áttelepítése az afrikai országba, ahol súlyos zavargások vannak a polgárháború miatt.
Miután Donald Trump tájékoztatta őket arról, hogy miről tárgyalt Vlagyimir Putyinnal, az európai vezetők szombat reggel tanácskoztak, és közleményt adtak ki, amelyben üdvözölték a békefenntartó erőfeszítéseket.
Bár a Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök között az ukrajnai fegyverszünet témájában lezajlott találkozón nem született konkrét eredmény, az mégis fontos – vélekednek az elemzők.