Mugabe, a fekete bárány

Fotó: Rompres

EU–Afrika-konferencia: sikerek és tiltakozások. José Sócrates, az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő portugál miniszterelnök szerint új lapot nyitott a történelemben a tegnap véget ért második EU–Afrika csúcsértekezlet. A kétnapos lisszaboni tanácskozás résztvevői elfogadták azt a stratégiát, amelynek segítségével egyenlő partnerek közötti viszonnyá alakíthatják az európai uniós és az afrikai országok kapcsolatait. A huszonhetek és az 53 afrikai állam vezetői által jóváhagyott új stratégia olyan akciótervvel párosul, amely meghatározza a partnerség nyolc kiemelt területét.

Gazda Árpád

2007. december 10., 00:002007. december 10., 00:00

A lisszaboni tanácskozást hét évvel az elsõ kairói Európa–Afrika csúcs után rendezték, a harmadikra három év múlva újra Afrikában kerül sor: Líbia már felajánlotta megrendezését, a helyszínrõl azonban az Afrikai Uniónak kell döntenie.

Nem sikerült viszont megegyezni egy új kereskedelmi megállapodásról, amely tovább fokozta a tanácskozáson – Zimbabwe és Dárfúr miatt már szombaton – kiélezõdött feszültséget. Fõként a diktatórikus kormányzással és hazája gazdasági romba döntésével vádolt Robert Mugabe zimbabwei elnök jelenléte okozott súrlódásokat. Gordon Brown brit miniszterelnök emiatt bojkottálta is a találkozót, Angela Merkel német kancellár pedig egyértelmûsítette: az EU egységes Mugabe elítélésében.

A tiltakozások sorában az anglikán egyház elsõ fekete bõrû érseke Londonban miszlikbe vágta papi gallérját egy brit televízió kamerája elõtt, tiltakozásul a Mugabe-rezsim által gyakorolt elnyomás ellen. York érseke, az ugandai származású John Sentamu a BBC-nek nyilatkozva azt mondta, az afrikai vezetõ lerombolta a zimbabwei emberek méltóságát, elnyomatásba taszítva õket, s hogy mindaddig nem fogja viselni papi gallérját, amíg Mugabe nem távozik a hatalomból.

Nem sikerült felszámolni Lisszabonban azokat az akadályokat sem, amelyek továbbra is hátráltatják a nyugat-szudáni Dárfúr tartomány békéjének megteremtését. Omar el-Besir szudáni elnök változatlanul nem járul hozzá, hogy Afrikán kívüli országok is részt vegyenek az ENSZ 26 ezer fõsre tervezett dárfúri békefenntartó erejében, de az európai uniós országok is adósak még azzal, hogy biztosítsák az ENSZ-mûvelethez szükséges katonai eszközöket.

A konferencián résztvevõ Traian Bãsescu román államelnök bejelentette: Románia jövõre 120, összesen egymillió dollár értékû egyetemi ösztöndíjas helyet ajánl fel továbbtanulni vágyó afrikai fiatalok számára.

Hírösszefoglaló