Fotó: Twitter
Miközben immár a 16. légi támadást hajtotta végre keddre virradóra Oroszország Kijev ellen, Moszkva elöljárója is azt közölte, hogy az orosz fővárost dróntámadás érte.
2023. május 30., 09:372023. május 30., 09:37
2023. május 30., 09:542023. május 30., 09:54
Szergej Szobjanyin polgármester kedd reggel a Telegram-csatornáján azzt közölte:
Szobjanyin az írta, hogy a mentőszolgálatok a helyszínen vannak, komolyabb sérülés nem történt.
A TASZSZ és a RIA Novosztyi hírügynökség szerint a Lenin sugárúton és a Profszojuznaja utcában ért találat egy egy-egy lakóépületet. Utóbbi helyen három lépcsőházból evakuálják a lakókat.
Az RBK gazdasági napilap szerint Új Moszkva egyik toronyházának 25. szintjén is kitörtek az ablakok, feltehetően hasonló okokból. Andrej Vorobjov, Moszkva megye kormányzója közölte, hogy a légvédelem több drónt lelőtt a régióban.
Vitalij Klicsko, az ukrán főváros polgármestere Telegram-oldalán közölte, a „masszív” támadásnak egy halottja és legalább három sérültje van.
A kijevi polgári és katonai közigazgatás közlése szerint az áldozatok akkor, amikor egy lelőtt drón darabjai egy épületre zuhantak az ukrán főváros Holosziivszkij kerületében.
A légvédelmi szirénák Kijev mellett a Cserkaszi, Kirovohradi, Mikolajivi és Herszoni régióban is megszólaltak.
Eközben Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója a Twitteren azt vetette fel, hogy
Mint írta, erre az övezetre azért lesz szükség, hogy megóvják az ukrán régiókat a tüzérségi csapásoktól.
„A háborút követő rendezés kulcselemének kell lennie, hogy a jövőben elejét vehessük az ismételt agressziónak” – fogalmazott Podoljak. Hozzátette, hogy a frontvonalon elhelyezkedő ukrán régiók lakossága biztonságának szavatolása érdekében „szükség lesz egy 100-120 kilométer széles demilitarizált övezet létesítésére Belgorod, Brjanszk, Kurszk és Rosztov orosz köztársaságok területén”.
Az ukrán elnöki tanácsadó ezen felül azt fejtegette, hogy az általa felvázolt demilitarizált övezetet kezdetben egy nemzetközi kontingenssel ellenőrizhetnék.
A nap folyamán az ukrán parlament megszavazta azt az előterjesztést, amelynek értelmében a hazai dróngyártókat mentesítik a vám- és általános forgalmi adó fizetési kötelezettségek alól. Jaroszlav Zseleznyak ukrán képviselő szerint a törvény célja a kijevi vezetés hadi erőfeszítéseinek szempontjából kulcsfontosságúnak tartott ágazat támogatása. A jogszabályt még Volodimir Zelenszkij elnöknek is alá kell írnia.
A pilóta nélküli harceszközökre Ukrajna költséghatékony megoldásként tekint, hogy némileg ellensúlyozni tudja az orosz fegyveres fölényt.
A 450 tagú ukrán parlament 328 szavazattal a nap folyamán jóváhagyta azt az Iránnal szembeni szankciós törvényjavaslatot, amelyet Zelenszkij nyújtott be még vasárnap. Az 50 évre szóló törvényjavaslat értelmében egyebek között betiltanák a katonai felszerelések és az úgynevezett kettős, vagyis katonai és polgári célú felhasználásra egyaránt alkalmas termékek kereskedelmét és tranzitját, megtiltanák Iránnak az ukrán légtér használatát, felfüggesztenék Kijev gazdasági és pénzügyi kötelezettségeinek teljesítését Irán felé és gátat szabnának a technológia- és tőkeexportnak is Iránba.
Mindeközben
A szenátus republikánus tagja ellen azután adtak ki körözést az orosz hatóságok hétfőn, hogy az ukrán elnöki hivatal videót jelentetett meg a politikus kijevi látogatásáról. A szerkesztett videóban olyan kijelentések szerepelnek az amerikai politikustól, amelyek oroszok haláláról szólnak Ukrajnában, valamint amelyben az Egyesült Államok által Ukrajnának nyújtott katonai támogatást a „legjobb pénzkiadásnak” nevezi.
Lindsey Graham hétfői közleményében
Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az amerikai politikusról készült videóra azzal reagált, hogy „nehéz elképzelni nagyobb szégyent egy ország számára, minthogy ilyen szenátorai vannak”.
A kongresszus felsőházának tagja múlt héten Ukrajnában tett látogatása során tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is. Lindsey Grahamnek a háború kitörése óta ez volt az Ukrajnában tett harmadik hivatalos látogatása.
Három újabb gyanúsítottat vett őrizetbe az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) a krasznogorszki Crocus City Hall kulturális központ elleni terrortámadás ügyében csütörtökön Moszkvában, Jekatyerinburgban és Omszkban.
Az Egyesült Államok órákon és napokon belül változtatást vár el Izraeltől a gázai humanitárius helyzet javítása és a segélymunkások védelme érdekében – közölte a Fehér Ház csütörtökön.
Halálos ítéletet hajtottak végre Oklahoma államban egy több mint két évtizede történt kettős gyilkosság elkövetőjén, egy 41 éves férfin.
Gyakorlatilag a közvetlen konfrontáció szintjére csúsztak le Oroszország és a NATO közötti kapcsolatok – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak csütörtökön.
Halálos áldozatokat követelt, valamint több mint félmillió fogyasztónál okozott áramszünetet az Egyesült Államok északkeleti államaiba érkezett, havazással járó viharzóna szerdán és csütörtökön.
A NATO nem tervez csapatokat küldeni Ukrajna területére, erre vonatkozóan nem érkezett semmilyen kérés, de az ukránok felszerelést, lőszert, fegyvereket kérnek, amit mi biztosítunk – szögezte le Jens Stoltenberg.
A NATO a történelem legsikeresebb szövetsége, az Egyesült Államok és Európa együtt erősebbek ennek kötelékében – jelentette ki a NATO megalapításának 75. évfordulója alkalmából csütörtökön Brüsszelben Jens Stoltenberg főtitkár.
Kitünteti Klaus Iohannis román államfőt az Atlatic Council (Atlanti Tanács) nevű befolyásos egyesült államokbeli agytröszt. A kitüntetés tényéről a szervezet számolt be honlapján.
Oroszország további 300 ezer katona mozgósítására készül június 1-jén – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán Kijevben, az Alexander Stubb finn államfővel közös sajtótájékoztatóján.
Izrael „szisztematikusan, kocsiról kocsira” támadta segélyszervezete munkatársait – jelentette ki José Andrés, a World Central Kitchen (WCK) nonprofit szervezet alapítója, amelynek hét alkalmazottja vesztette életét segélyosztás közben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!