Fotó: Facebook/Минобороны России
Gyakorlatilag a közvetlen konfrontáció szintjére csúsztak le Oroszország és a NATO közötti kapcsolatok – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak csütörtökön.
2024. április 05., 07:582024. április 05., 07:58
„Gyakorlatilag ezek a kapcsolatok mostanra a közvetlen konfrontáció szintjére csúsztak le” – hangoztatta a szóvivő. Peszkov szerint a NATO-országok és maga a fennállásának 75. évfordulóját ünneplő szövetség is már közvetlenül belekeveredett az Ukrajna körüli konfliktusba.
„A NATO folytatja mozgását a határaink felé, a katonai infrastruktúrájának a határaink felé való bővítését” – mondta.
„A NATO ebben a tekintetben továbbra is betölti funkcióját, amely azonban jelenleg semmiképpen sem járul hozzá a kontinens biztonságához, kiszámíthatóságához és stabilitásához, hanem éppen ellenkezőleg, destabilizáló tényezővé vált” – mondta Peszkov.
Közben Andrej Kartapolov, az orosz parlementi alsóház védelmi bizottságának elnöke reagált Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszternek arra a kijelentésére, miszerint NATO-tagországok közös missziót hoztak létre Ukrajnában.
Kartapolov úgy vélekedett, hogy ez az intézkedés a következő lépések legalizálását célozhatja, és kilátásba helyezte, hogy Oroszország figyelemmel fogja kísérni ezeket.
Eközben közölte Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter francia kollégájával folytatott telefonbeszélgetésén figyelmeztetett: ha Párizs katonákat mozgósít Ukrajnába, azzal Franciaországot is bajba sodorhatja.
„Oroszország figyelmezteti Franciaországot, hogy ne küldjön csapatokat Ukrajnába” – közölte az orosz védelmi miniszter telefonon francia kollégájával. Szergej Sojgu másfél év után beszélt újra Sébastien Lecornuvel, és a meglehetősen kemény hangnemű beszélgetésben egyértelművé tette:
Az egyeztetésük előzménye, hogy Emmanuel Macron francia államfő korábban nyugati csapatok Ukrajnába küldéséről beszélt.
Közben Emmanuel Macron telefonon próbálta meggyőzni az amerikai elnököt és a német kancellárt, hogy a Nyugatnak semmilyen típusú közbelépést sem kellene kizárnia az ukrajnai háborúban – számolt be a The Wall Street Journal alapján a Mandiner.hu.
Mindeközben Ukrán katonai vezetők szerint a készülődő orosz támadás áttörheti az ukrán védvonalakat, és utána nehéz lesz megfékezni az orosz előrenyomulást
– írta a Politico. A brüsszeli lap felidézi: a nyugati fegyverszállítások és egyéb támogatások késlekedése végzetes lehet Kijev számára, és már az sem biztos, hogy a nyugati fegyverek meg tudják fékezni az orosz csapatokat.
Közben
Lavrov azt követően tartott sajtótájékoztatót, hogy csütörtök délelőtt megbeszélést folytatott „a világtöbbség” országainak moszkvai nagyköveteivel az ukrajnai rendezésről. Az uniós országok misszióvezetőit, akik korábban lemondtak egy találkozót az orosz diplomáciai tárcavezetővel, az eszmecserére nem hívták meg.
A miniszter a sajtónak elmondta, hogy Oroszország kész a párbeszédre Ukrajnáról és biztonságának garantálásáról, de csakis az egyenlőség, Oroszország biztonsági érdekei és a harctéri helyzet által kialakított új realitások alapján.
Lavrov azt mondta, hogy
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „békeformuláját” ultimátumnak nevezte, amely azt követeli, hogy Oroszország kapituláljon és vonuljon vissza az 1991-es határokig. Lavrov szerint a Nyugatnak, ha hajlandó eltávolodni ettől, ezt ki is kell jelentenie. Mint mondta, most nem Oroszország következik a lépésben, patthelyzet van, de ezt nem Moszkva alakította ki.
Az MTI kérdésére, hogy konkrétan kiben látja a tárgyalópartnert Ukrajna ügyében, Lavrov kijelentette:
„Akkor elhittük azt a javaslatát, hogy közvetlen tárgyalásokra van szükség Oroszország és Ukrajna között. Létre is jött három forduló Fehéroroszországban, néhány további online forduló, aztán pedig az isztambuli személyes tárgyalások, amelyekre az ukránok első alkalommal hozták el a megállapodás fő téziseit, amelyekbe mi beleegyeztünk. Ezeket a fő téziseket parafálták is” – fejtette ki a miniszter.
Emlékeztetett tá, hogy
„Azóta értjük, hogy nem Zelenszkijjel kell beszélnünk, hanem azzal, aki megtilt vagy megenged számára dolgokat. Amikor letisztul a helyzet, akkor beszélhetünk majd a tárgyalások formátumáról. Ezekre most senki sem áll készen Nyugaton. Vannak még félprovokatív felhívások, hogy Oroszországot rá kell venni a Zelenszkij formulája alapján való tárgyalásra, de úgy gondolom, hogy ezeket senki sem veszi komolyan, és azok helyében, akik adnak a hírnevükre, én felhagynék ennek a formulának az emlegetésével” – fogalmazott Lavrov.
„A legalapvetőbb dolog számunkra az, hogy a kínai dokumentum a történtek okainak elemzéséből indul ki, és abból, hogy ezeket a kiváltó okokat meg kell szüntetni” – mondta.
Kifogásolta, hogy az összes NATO-tagot rá akarják kényszeríteni a Kijevnek való kötelező segélynyújtásra. Ellentmondásosnak és logikátlannak nevezte az érvet, miszerint a NATO-tagság biztonságot nyújt Ukrajnának, valamint képtelenségnek és ostobaságnak azt az állítást, hogy Oroszország meg akarja támadni a szövetség országait.
Azt mondta, hogy „Ukrajna terrorista állammá vált, amely 10 éve terrorizálja saját országa polgárait és a határain túl is”.
Közölte: az orosz külügyminisztérium hivatalosan felszólította az ukrán hatóságokat, hogy haladéktalanul hagyjanak fel a terrorista tevékenység támogatásával, adják ki a felelősöket, térítsék meg a károkat és teljesítsék a vonatkozó ENSZ-egyezményekben foglalt kötelezettségeiket.
Joe Biden amerikai elnök kedden a Fehér Házban találkozik Klaus Iohannis román elnökkel, és közösen megünneplik Románia NATO-csatlakozásának 20. évfordulóját – jelentette be hétfőn Karine Jean-Pierre sajtótitkár a Fehér Ház honlapja szerint.
Oroszország figyelmeztette a moszkvai brit nagykövetet, hogy a brit fegyverrel orosz területre mért ukrán csapásokra válaszul célponttá válhat bármely brit katonai létesítmény és hadfelszerelés Ukrajna területén, és az ország határain túl is.
Vietnámra a legtöbbünk nem kifejezetten izgalmas turisztikai célpontként gondol: sokan máig egy háború sújtotta államként tekintenek a délkelet-ázsiai országra, mások a politikai rendszerrel szemben viseltetnek távolságtartással.
Utasította az orosz fegyveres erők vezérkarát Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy készüljön fel egy olyan hadgyakorlatra, amelyen nem hadászati nukleáris fegyverek használatát fogják gyakorolni – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.
Legalább hat ember meghalt és 35 megsebesült hétfőn kora reggel egy ukrán dróntámadásban az Ukrajnával határos oroszországi Belgorod régióban, amely a kijevi erők rendszeres célpontja – közölte a helyi kormányzó.
Egyes európai hírszerző ügynökségek arra figyelmeztették kormányaikat, hogy Oroszország erőszakos szabotázsakciókat tervez a kontinensen – írja a Financial Times.
Az izraeli hadsereg (IDF) hétfő hajnalban megkezdte a palesztin civilek evakuálását a Gázai övezet legdélibb, még el nem foglalt városából, Rafahból.
Kína együtt akar működni Franciaországgal és a nemzetközi közösség többi tagjával az ukrajnai háború befejezése érdekében – jelentette Hszi Csin-ping kínai elnök vasárnap a Le Figaro című francia médiumnak.
Elhagyták az engedély nélkül emelt sátortábort vasárnap a Dél-Kaliforniai Egyetemen tüntető palesztinpárti aktivisták, miután a rendőrség körbevette a tiltakozás helyszínét az intézmény területén.
Gyakorlatilag felesége vezetett a rendőrség karjaiba egy nemzetközileg körözött román férfit, aki Olaszországban bujkált. Nem tudta viszont megállni, hogy az ortodox húsvétot ne a családjával töltse, és ez lett a veszte.
szóljon hozzá!