Moszkva a NATO elleni háborúra készül, Trump lezárná az ukrajnai konfliktust

– húzta alá Belouszov, aki egyúttal számos szükséges változtatást, illetve reformot javasolt, „tekintettel a jövőbeli katonai konfliktusok természetére”.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Washington nukleáris erőinek korszerűsítését tervezi, amerikai rakétavédelmi bázist nyitott Lengyelország területén, valamint arra, hogy a NATO új harckészültségi terveket dolgozott ki, illetve Washington közepes hatótávolságú rakéták telepítését tervezi Németországban 2026-tól, ahogy azt a NATO júliusi csúcstalálkozóján bejelentették.

Mint mondta, az Egyesült Államok hamarosan hiperszonikus rakétákhoz juthat, amelyek nyolc percen belül elérhetik Moszkvát.

A védelmi minisztérium ülésén Belouszov megismételte Oroszország elkötelezettségét a „Vlagyimir Putyin elnök által júniusban bejelentett céloknak” nevezett célok elérése mellett.

„2025-ben Moszkva azt tervezi, hogy győzelmet arat a háborúban” – tette hozzá.

Június 14-én Putyin kijelentette, hogy Oroszország csak akkor egyezik bele a tűzszünetbe és a béketárgyalásokba, ha Ukrajna kivonul a négy ukrajnai területről, és hivatalosan lemond a NATO-csatlakozási törekvéseiről.

„Amint Kijev kijelenti, hogy készen áll egy ilyen döntésre, és megkezdi a csapatok tényleges kivonását, valamint hivatalosan lemond NATO-ambícióiról, azonnal tűzszünetet tartunk és megkezdjük a tárgyalásokat” – mondta akkor Putyin.

Oroszország állításai ellenére e régiók nagy része továbbra is ukrán ellenőrzés alatt áll. A regionális fővárosok, Herszon és Zaporizzsja szilárdan Ukrajna kezében vannak, míg Moszkva megszállva tartja Donyeck és Luhanszk egy részét, amit eredetileg 2014-ben szállt meg.

Eközben Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyancsak a védelmi minisztérium kollégiumának évzáró ülésén

Oroszország a GDP 2,5 százalékával többet költ a nemzetvédelemre, mint korábban, és ezeket az eszközöket nagyon észszerűen kell felhasználni – jelentette ki az elnök. Putyin idézte Andrej Belouszov védelmi minisztert, aki szerint Oroszország a GDP 6,3 százalékát, a költségvetés egyharmadát (32,5 százalék) költi katonai kiadásokra, védelemre, a harcképesség növelésére és megerősítésére.

Az elnök szerint a szerződéses katonák nagyszámú növekedése hozzájárul ahhoz, hogy az ukrajnai háborút Oroszország előnyére fordítsák. Idén mintegy 430 ezren írtak alá szerződést a hadsereggel, a tavalyi 300 ezerrel szemben – mondta.

Az orosz elnök reményét fejezte ki, hogy sikerült tartani az ütemet az ukrajnai fronton, meggyőződését fejezte ki, hogy Oroszország teljességgel átvette a stratégiai kezdeményezést az ukrán fegyveres erőkkel folytatott harcban.

A védelmi miniszter szerint összesen 4500 négyzetkilométernyi ukrán terület van orosz ellenőrzés alatt. Az elnök feladatul szabta az orosz titkosszolgálatoknak, hogy „találják meg, és szigorúan büntessék meg” azokat, akik a dél-oroszországi Kurszki területre támadva ott bűncselekményeket követtek el.

„A fegyveres erők szent kötelessége kihajítani az ellenséget a területünkről, a katonai igazságszolgáltatásé pedig mindezen bűncselekmények – különösen a polgári lakosság ellen elkövetettek – rögzítése, a titkosszolgálatoké pedig, hogy találják meg és büntessék meg az elkövetőket” – szögezte le Putyin.

nem tartottak választásokat, az alkotmány sem teszi lehetővé az elnök mandátumának meghosszabbítását, a háborús helyzetre való utalásnak sincs értelme. Putyin szerint a jelenlegi ukrán hatalom, amelynek a forrása a 2014. évi „államcsíny”, nap mint nap bűncselekményeket követ el mind az ukrán, mind az orosz nép ellen.

Az elnök szerint

Az elnök azt is kijelentette, hogy Oroszország nem az ukrán néppel, hanem a „neonáci rezsimmel harcol”.

Mindeközben az elnökválasztás megnyerése óta tartott első sajtótájékoztatóján Donald Trump megválasztott amerikai elnök kifejezte szándékát, hogy „egy kis előrelépést” kíván tenni az ukrajnai háború befejezésében.

A Mar-a-Lagóból hétfőn tartott beszédében

„Megpróbáljuk leállítani a háborút, azt a szörnyű, szörnyű háborút, amely Ukrajnában, Oroszországban folyik” – mondta Trump.

Hozzátette: „Egy kis előrelépést fogunk elérni. Ez egy kemény dolog, ez egy csúnya dolog, ez egy csúnya dolog”.

A megválasztott elnök bírálta a konfliktus emberi áldozatainak nagy számát, azt állítva, hogy a halálos áldozatok száma „mindkét oldalon” valószínűleg jóval magasabb, mint amennyiről beszámoltak.

Trump megerősítette, hogy nem hívta meg Volodimir Zelenszkij elnököt januári beiktatására, de megjegyezte, hogy „szívesen látják”, ha úgy dönt, hogy részt vesz.

Közben be Kaja Kallas uniós vezető diplomata a Külügyi Tanács hétfői ülését követő sajtótájékoztatón bejelentette:

„Az EU-nak továbbra is támogatnia kell Ukrajnát katonailag. A tél végéig az EU 75 000 ukrán katonát fog kiképezni” – mondta Kallas.

Azt is kiemelte, hogy az EU ebben a hónapban 4,2 milliárd euró költségvetési támogatást nyújtott Ukrajnának, és 2025 januárjától havi 1,5 milliárd eurót fog folyósítani.

Kallas hangsúlyozta a további támogatás fontosságát, és megismételte Andrij Szibiha ukrán külügyminiszternek a miniszteri találkozón elhangzott felhívását, amely a lőszerellátás növelésére, a légvédelem megerősítésére és az ukrán védelmi ipar bővített támogatására szólított fel.

– hangsúlyozta Kallas.

A 2022 októberében indított, Ukrajnát támogató európai uniós katonai segítségnyújtási misszió részeként (EUMAM) 2024 augusztusáig már mintegy 60 ezer ukrán katonát képeztek ki, elsősorban Németországban és Lengyelországban.