A függetlenségről döntő népszavazást rendeznek vasárnap Montenegróban, amely előtt jelenleg csak egy dolgot lehet bizonyosan megjósolni: a referendum után jelenlegi formájában nem marad fenn, vagy örökre a múlt homályába vész Szerbia és Montenegró három éve létező, kevés eredménnyel büszkélkedő államközössége.
Montenegró az 1878-as berlini kongresszuson nyerte el függetlenségét, és önálló volt egészen a második világháború végéig. Azóta szétszakíthatatlan szálakkal kötődött Szerbiához, hol más országokkal egyetemben királyságban, hol pedig tágabb vagy szűkebb szövetségi államban vagy államközösségben. A Milo Djukanovics miniszterelnök vezette podgoricai szakadároknak kemény feladattal kell megbirkózniuk, mert az EU magasra helyezte a népszavazás érvényességének küszöbét. A köztársaság államjogi státusát csak abban az esetben lehet megváltoztatni, ha szavazásra jogosult polgárok fele adja le voksát, és az „igen” szavazok száma meghaladja az 55 százalékot. A közvélemény-kutatások közel 85 százalékos részvételi arányt jósoltak. Ilyen aktivitás mellett az 55 százalékos küszöb eléréséhez a szakadároknak 226 ezer szavazatot kell megszerezniük, 28 ezerrel többet, mint ahányat valaha is össze tudtak gyűjteni az elmúlt évek választásai során, az albán és bosnyák pártokkal egyetemben. Az EU kritériumával csak akkor vannak gondok, ha a függetlenségpártiak voksai az 50–55 százalékos tartományba esnek, amelyet „szürke zónának” neveztek el Podgoricában: ilyen eredmény esetén bonyolultabb helyzet állhat elő, és bizonyos, hogy a délszláv államközösség értelmi szerzőjének tartott Javier Solana uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselőnek lesz még tennivalója. A legszélsőségesebb eset az lenne, ha az unionisták a voksok 45,1 százalékával legyőzik a szavazatok 54,9 százalékát begyűjtő szakadárokat. A hivatalos brüsszeli álláspont szerint Podgoricának ez esetben tárgyalnia kell Belgráddal arról, miképpen lehetne működőképesebbé tenni az államközösséget. A nyilatkozatokból ítélve azonban a szeparatisták ez esetben éppen az ellenkezőjét akarnák: Szerbia és Montenegró kötelékének felszámolását. Elhangzottak olyan kijelentések, hogy „nyitány” gyanánt kivonulnak a közös parlamentből, a kormányból, illetve a közös intézményekből, ezután pedig következne a szétválás cseh-szlovák forgatókönyv szerint. Ez egy időre mély intézményes válságba sodorná a délszláv államközösséget, amely amúgy sem zökkenőmentes működéséről híres. A közös állam alkotmányos alapokmánya úgy rendelkezik, hogy amennyiben valamelyik tagköztársaság ügydöntő népszavazással kilép a délszláv unióból, a másik tagköztársaság válik a közös állam jogutódjává, megörökli nemzetközi jogalanyiságát. Amennyiben függetlenné válik, Montenegrónak fel kell vetetnie magát az ENSZ-be, az EBESZ-be, az Európa Tanácsba, tagságot kell elnyernie a nemzetközi pénzintézetekben, és meg kell állapodnia Belgráddal a vagyonmegosztásról. Montenegró újkori történelmének szakadár eszmeáramlata egybeforrott Milo Djukanovics nevével, aki a kilencvenes évek végén a függetlenségi eszme zászlóvivője lett. A negyvenötödik életévét taposó Djukanovics 1991-ben, 29. születésnapján foglalhatta el először a miniszterelnöki széket, ő volt akkoriban Európa legfiatalabb kormányfője. Azóta még háromszor választották meg miniszterelnöknek, egyszer kitöltötte ötéves köztársasági elnöki mandátumát, és politikai szerencsecsillaga nincs leáldozóban. A hórihorgas politikus európai mércével mérve „politikai matuzsálem”, de ma is ő Montenegró legnépszerűbb politikusa, és pártjának sincs vetélytársa.
Koszovó is önnállósulhat Montenegró függetlensége esetén Szerbia is önálló állammá válik 88 év elmúltával. Szembesül azzal, hogy a szomszédos államban, Montenegróban rekedt 200 ezer szerb, saját területén pedig 260 ezer montenegrói él. A magyar után a montenegrói kisebbség lesz a legnagyobb az országban. Szerbia átveszi a délszláv unió nemzetközi jogosítványait, és ezután tisztáznia kell, hogy meddig terjednek a határai, megtarthatja-e Koszovót. Podgoricában és az ENSZ-ben minduntalan azt hangoztatták, hogy a népszavazásnak semmi köze a koszovói kérdéskörhöz, de ez az állítás nagyon sántít. Montenegró különválása esetén Nyugaton nyilvánvalóan felvetődne a kérdés: hogyan lehet elvárni a koszovói albánoktól, hogy együtt éljenek a szerbekkel, ha a „rokon nép” sem kíván velük közösködni? Djukanovicsék sikere komoly mértékben aláásná Belgrád pozícióit a Koszovó birtoklásáért folytatott szerb–albán vitában, a koszovói szakadárok törekvéseinek jogossága természetesebb lesz, mint valaha. MTI
Hirdetés
szóljon hozzá!
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ha tényleg megvalósul a teljes tűzszünet húsvét idejére, akkor Ukrajna azt javasolja, hogy hosszabbítsák meg azt az április 20. utáni időszakra is – írta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton az X-en.
A szentszéki sajtóközpont bejelentette, hogy Ferenc pápa húsvét vasárnap jelen kíván lenni a Szent Péter téren az ünnepi misét követő Urbi et Orbi áldáson. Ferenc pápa virágvasárnap jelent meg a Szent Péter téren rövid időre.
Oroszország egyoldalúan ideiglenes tűzszünetet hirdetett Ukrajnában április 19-től április 21-ig, a döntést Vlagyimir Putyin orosz elnök jelentette be. A Kreml bízik benne, hogy Kijev is betartja a megállapodást.
A NATO adminisztratív területein a Politico című brüsszeli lap információi szerint megkezdődött az eddigi „gender-inkluzív” nyelvhasználat helyett a hagyományos megszólítások, terminológiák visszaállítása.
Jézus keresztútjával a mai világban is naponta szembetalálkozunk Ferenc pápa meditációi szerint, amelyek szövegét a római Colosseumnál felelevenedő stációkon olvassák fel péntek este.
Ha nem jön létre béke az orosz-ukrán háborúban, „akkor azt hiszem, az elnök (Donald Trump) valószínűleg eljut egy olyan pontra, amikor azt mondja: oké, ennyi volt” – közölte Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Donald Trump amerikai elnök „okos” hozzáállást sürgetett Európában a bevándorláshoz csütörtökön Washingtonban a Georgia Meloni olasz miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után tartott sajtóeseményen.
A Hamász egy magas rangú Hamász-tisztségviselő szerint elutasította a hét elején benyújtott izraeli tűzszüneti javaslatot, és helyette egy „átfogó” javaslatot kért a háború befejezésére.
Az Egyesült Államok és Ukrajna a jövő héten megkötheti az ásványkincsek kitermeléséről szóló megállapodást – közölte Donald Trump amerikai elnök csütörtökön.
Egy fiatal férfi csütörtökön két embert megölt, négy másikat pedig megsebesített a Floridai Állami Egyetemen, mielőtt a rendőrök lelőtték és kórházba szállították – közölték a hatóságok.
szóljon hozzá!