Mihai Popşoi moldovai külügyminiszter kedden az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének ülésén (PACE) felszólította Oroszországot, hogy vonja ki csapatait és fegyvereit Dnyeszteren túli területéről.
2024. április 17., 09:352024. április 17., 09:35
A moldovai diplomácia vezetője szerint
„Továbbra is határozottan követeljük, hogy Oroszország vonja ki csapatait és lőszereit Moldovából. Ráadásul hihetetlenül cinikus azt hallani, hogy az orosz hatóságok aggodalmukat fejezik ki Moldova semlegessége miatt, miközben az elmúlt 32 évben a Kreml volt az, amely következetesen és cinikusan megsértette Moldova semlegességét” – szögezte le a miniszter.
Popşoi leszögezte: Moldova álláspontja a Dnyeszteren túli konfliktussal kapcsolatban változatlan. „Támogatjuk a Dnyeszteren túli konfliktus békés, tárgyalásos rendezését a Moldovai Köztársaság szuverenitása és területi integritása alapján, nemzetközileg elismert határain belül” – mondta.
„Nagy aggodalomra ad okot, hogy a helyi aktivisták által kifejtett bármilyen vélemény vagy álláspont szélsőségességre hivatkozva börtönbüntetést von maga után, nem is beszélve a nemzetközi szerveknél igazságot keresők büntetőjogi felelősségre vonásáról. Az EJEB több ítéletet is hozott, amelyekben Oroszországot találta felelősnek a moldovai Dnyeszteren túli régióban zajló emberi jogi jogsértésekért. Annak ellenére, hogy Oroszországot jogosan kizárták az Európa Tanácsból, meg kell találnunk a módját, hogy továbbra is felelősségre vonjuk Oroszországot a Dnyeszteren túli régióban elkövetett emberi jogi jogsértésekért” – hangsúlyozta Mihai Popşoi.
Az 1990-es évek elején alacsony intenzitású konfliktus zajlott a moldovai fegyveres erők és a Dnyeszter folyón túli orosz ajkú szeparatisták közt. Utóbbiakat Oroszország, de Ukrajna is támogatta. A konfliktus eredménye tűzszünet lett 1992-ben, ennek az „ellenőrzésére” telepítették a térségbe a mintegy 2000 fős orosz „békefenntartó” kontingenst.
Világháború kitörését helyezte kilátásba Vagyim Krasznoszelszkij, a szakadár moldovai Dnyeszteren túli régió úgynevezett vezetője, ha Moldova megpróbálja visszaintegrálni a területet.
Az Egyesült Államok kormánya azonnali hatállyal leállította a dolgozói vízumok kiadását külföldi teherautó-sofőrök számára, és pénteken több tíz millió külföldi vízumának felülvizsgálatát is elindította.
Donald Trump amerikai elnök is értesült arról, hogy Ukrajna megtámadta a Magyarországot és Szlovákiát ellátó Barátság kőolajvezetéket, és dühös miatta – derült ki pénteken.
Ismét megtámadta a Magyarország és Szlovákia ellátásához nélkülözhetetlen Barátság kőolajvezetéket az ukrán hadsereg.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy elrendelte a tárgyalások megkezdését az összes túsz szabadon bocsátásáról és a gázai háború befejezéséről „Izrael számára elfogadható feltételekkel”.
Úgy tűnik, Donald Trump amerikai elnök arra ösztönzi Ukrajnát, hogy lépjen fel támadólag Oroszországgal szemben – legalábbis ez hámozható ki az elnök csütörtöki bejegyzéséből, amit a Truth Socialon tett közzé.
Egyes európai országok azt szeretnék, ha Donald Trump elnök amerikai vadászgépeket telepítene Romániába az Egyesült Államok által az ukrajnai háború befejezésére nyújtott biztonsági garanciák részeként a brit The Times információi szerint.
Szükség esetén Magyarország örömmel biztosít helyszínt az ukrajnai béketárgyalásokhoz – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.
Washingtonban már több mint félezer embert tartóztattak le az augusztus első felében, a Donald Trump amerikai elnök által elrendelt közbiztonsági intézkedéssorozat keretében – közölte a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója szerdán.
Az orosz–ukrán konfliktus mielőbbi befejezését sürgette Sulyok Tamás köztársasági elnök a Munkácsot ért orosz rakétatámadás után, mély együttérzését fejezve ki a sérülteknek.
Izrael megkezdte a Gázaváros ellen tervezett hadműveletének első lépéseit – jelentette be szerdán Efi Defrin, az izraeli hadsereg (IDF) katonai szóvivője újságíróknak nyilatkozva.
szóljon hozzá!