A srebrenicai mészárlás a boszniai háború egyik legvéresebb eseménye volt, mintegy 8700 bosnyákot – főleg férfiakat és fiúkat – végeztek ki
Fotó: Wikipédia/Michael Büker
Az 1990-es évek délszláv háborúinak idején mintegy 40 ezer ember tűnt el az egykori Jugoszlávia területén, körülbelül 11 ezer ember azóta sem került elő – ez derült ki abból az adatbázisból, amelyet az eltűntekért felelős nemzetközi bizottság mutatott be Belgrádban.
2025. április 07., 17:422025. április 07., 17:42
2025. április 07., 17:532025. április 07., 17:53
Az adatbázist a német és a brit kormány támogatásával állították össze, a cél pedig az, hogy megtalálják a három évtizede eltűnt embereket vagy maradványaikat.
A térség többi országában lényegesen kevesebb embert nem találtak eddig meg: Koszovó 1700, Horvátország 1570, Macedónia 200, Szerbia 100, Montenegró pedig 60 ember után kutat.
Veljko Odalovic, az eltűntekért felelős szerbiai bizottság elnöke a szerbiai közszolgálati televízióban (RTS) kiemelte, az eltűnteket nemzeti hovatartozástól függetlenül nyilvántartják, ennek pedig az az üzenete, hogy minden áldozatot egyformán tisztelnek.
Samira Krehic, a Nyugat-Balkánért felelős nemzetközi program vezetője szerint az adatbázis összeállításával sikerült túllépni azokon a nehézségeken is, amelyek a háború miatti nagyfokú elvándorlás következtében alakultak ki.
Szerbia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina és Montenegró államfője 2014-ben kötött megállapodást arról, hogy országuk mindent megtesz annak érdekében, hogy felkutassa azokat, akik az 1991–95-ös délszláv háború idején a volt Jugoszlávia területén tűntek el, ám azóta is számos sírhely feltáratlan maradt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A francia hatóságok házi őrizetbe helyezték a Romániában korrupció miatt elítélt, azóta szökésben levő Pál herceget.
A Hamász palesztin terrorszervezet közölte, hogy vasárnap rakétákat lőtt ki Izrael déli részén fekvő városokra válaszul a gázai civilek elleni izraeli „mészárlásokra”.
Donald Trump amerikai elnök vasárnap ismét tűzszünetet szorgalmazott az orosz-ukrán háborúban, és felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy hagyjon fel az erőszakkal.
Újabb orosz–amerikai kapcsolatfelvételek várhatók jövő héten – jelentette ki Kirill Dmitrijev, a külfölddel folytatott beruházási és gazdasági együttműködésért felelős orosz elnöki különmegbízott.
Politikai döntésnek és boszorkányüldözésnek nevezte Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés (RN) vezetője az őt és pártját közpénzek hűtlen kezeléséért elmarasztaló elsőfokú bírósági ítéletet vasárnap.
A lábadozó Ferenc pápa vasárnap meglepetésszerűen megjelent a 20 ezer hívő előtt a vatikáni Szent Péter téren tarott szentmise végén.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter elutasította Donald Trump amerikai elnök javaslatát, hogy az Egyesült Államok és Irán közvetlen tárgyalásokat folytasson Teherán atomprogramjáról.
Három ember megsérült Kijevben vasárnap reggel egy orosz rakétatámadás következtében – közölték az ukrán hatóságok.
Tüntetők tömegei gyűltek össze az Egyesült Államok városaiban az elnök januári hivatalba lépése óta a legnagyobb országos ellenzéki megmozduláson, hogy elítéljék Donald Trumpot.
A Kolozsváron és Csíkszeredában történtekkel kapcsolatban nem nagyköveti, hanem rögtön külügyminiszteri szinten került sor lépésekre – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium szóvivője.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!