Fotó: Agerpres
2008. augusztus 14., 00:002008. augusztus 14., 00:00
Előzőleg a grúz nemzetbiztonsági tanács titkára a televízióban bejelentette, hogy mintegy ötven harckocsi és páncélozott harcjármű vonult be a szakadár Dél-Oszétia köztársaság közelében fekvő Gori grúz városba, ahol grúz katonai létesítményeket semmisítettek meg. Egy helybéli a BBC tudósítójának elmondta, a megszálló erők – közük déloszét szakadárok – fosztogatni kezdtek. Emellett arról is érkeztek beszámolók, hogy egy harckocsioszlop Goriból elindulva lezárta a Dél-Oszétiába vezető útvonalat.
Moszkva ugyanakkor ismét cáfolt. „Sem orosz békefenntartók, sem logisztikai egységek nincsenek Goriban” – közölte az orosz békefenntartók vezérkara. A grúz külügyminiszter egy francia lapnak adott nyilatkozatában megvádolta Moszkvát, hogy tönkre akarja tenni a grúz demokráciát, és meg akarja akadályozni Grúzia csatlakozását a NATO-hoz. Grúziának szüksége van a nemzetközi közösség segítségére, hogy megóvja területi integritását – mondta Eka Tkeselasvili a Le Figarónak. Szaakasvili még ennél is messzebb ment, és nagyszabású orosz hódító hadjárat veszélyére figyelmeztette Európát. „Orosz páncélosok százainak grúziai behatolása után a Baltikum és Ukrajna lehet a következő” – jelentette ki az elnök. „Nemcsak Grúziáról van szó” – mondta Szaakasvili, s azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államoknak mihamarabb meg kell szerveznie Európa védelmét. Szerinte Oroszország a volt Szovjetunió helyreállítására törekszik, s ugyanaz a hegemonisztikus gondolkodás érvényesül, mint a szovjet csapatok korábbi bevonulásainál.
Lavrov cáfol
Moszkva nem törekszik arra, hogy elfoglalja Grúziát, vagy megszállás alatt tartsa az ország bármely részét – írta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Financial Times című brit napilap tegnapi számában, ismételten hangsúlyozva, hogy Oroszország tiszteletben tartja Grúzia szuverenitását. „Teljes képtelenségnek” nevezte azokat a találgatásokat, amelyek szerint az orosz katonai akciónak Dél-Oszétiában az lehetett a célja, hogy megdöntse a grúz kormányt. Az orosz csapatok addig nem hagyják el Grúziát, amíg a grúz katonák vissza nem térnek kaszárnyáikba, és Oroszország ragaszkodik ahhoz, hogy nemzetközi szinten vizsgálják felül a szakadár Dél-Oszétia és Abházia státusát, amelyről nincs szó a Franciaország által előterjesztett rendezési tervben.
Elfogadott béketerv
Nicolas Sarkozy francia elnök kedd este Tbilisziben bejelentette, hogy a dél-oszétiai konfliktus rendezésére kidolgozott, módosított béketervet Moszkvában és Tbilisziben is elfogadták. A francia terv szerint az orosz katonák és a grúz fegyveres erők visszavonulnak a fegyveres konfliktus kezdete előtti pozíciókba, és a nemzetközi közösség hozzálát Dél-Oszétia és Abházia majdani státusa és a térség szilárd biztonságának garantálásához szükséges intézkedések megvitatásához. Közben tegnap az EU-tagországok külügyminisztereinek brüsszeli rendkívüli találkozóján leszögezték: az Európai Unió kész szerepet vállalni a grúziai békefenntartásban, a „helyszínen” is. Nagy hangsúlyt kapott a grúziai függetlenség és területi épség megőrzése. Azt is fontosnak tartották azonban, hogy az Unió ne próbálja a bíró szerepét játszani a konfliktusban.
Hírösszefoglaló
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.
Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.
A 2024-es romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése is szerepel az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kedden közzétett, a 2024-es romániai emberi jogi helyzetről szóló jelentésében.
Súlyos harcokról számolt be az ukrán hadsereg kedden egy sajtótájékoztatón, utalva a kelet-ukrajnai frontszakaszokon történt orosz előretörésre is, ami miatt erősítést is küldtek Pokrovszk térségébe.
Nicușor Dan kedden bejelentette, hogy telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij elnökkel, akinek elmondta, hogy „átfogó és tartós békére van szükség Ukrajnában”.
Horvátországban és Montenegróban komoly tüzek pusztítanak, a lángokat napok óta nem tudják megfékezni, Észak-Macedóniában és Bosznia-Hercegovinában pedig folyamatosan oltják a helyenként felbukkanó tüzeket.
Szeptember 2-ától szűkül azok köre, akik interjú nélkül újíthatják meg az Egyesült Államokba szóló vízumukat – tudatta kedden a tengeren túli ország bukaresti nagyköve
Románia készen áll arra, hogy az Izraellel és a Palesztin Hatósággal fennálló kétoldalú kapcsolatait felhasználva hozzájáruljon a régió helyzetének javításához – jelentette ki Oana Țoiu román külügyminiszter.
Újabb befolyásos nemzetközi zsidó szervezet bírálja Romániát a szélsőjobboldali eszmék terjesztését tiltó törvény blokkolása miatt.
Az ukránoknak joguk van szabadon dönteni a jövőjükről, és a diplomáciai megoldásnak védenie kell az ukrán és az európai érdekeket – áll 26 európai állam- és kormányfő közös nyilatkozatában.