2008. május 09., 00:002008. május 09., 00:00
A Dmitrij Medvegyev új orosz elnök beiktatása után két nappal tartandó parádé világos üzenetet hivatott küldeni a világnak: Oroszország ismét katonai nagyhatalom. Elõdje, Vlagyimir Putyin hétfõn mindazonáltal óva intett attól, hogy a felvonulást bárki kardcsörtetésnek tekintse; szavai szerint Moszkva senkit sem fenyeget. Jóllehet Putyin nyolcéves elnöksége alatt Oroszországban nyolcszorosára – mára évi 40 milliárd dollárnak megfelelõ összegre – emelkedett az orosz védelmi költségvetés, szakértõk szerint a hadseregnek még hosszú utat kell megtennie ahhoz, hogy helyreállítsa a szovjet korban elért ütõerejét. Az orosz fegyveres erõk ma ugyanis csak halvány árnyékát jelentik a Vörös Hadseregnek – véli Vlagyimir Dvorkin nyugalmazott tábornok, a moszkvai védelmi minisztérium egykori fegyverzet-ellenõrzési szakértõje. A fejlesztésre szánt pénzek nagy részét egyes megfigyelõk szerint pazarlóan költötték el: fölemésztette a korrupció, az uram-bátyám viszonyok, a rossz vezetés. Jóllehet az orosz hadsereg jelenleg jobb állapotban van, mint a Szovjetunió felbomlását követõ években, helyzete jól példázza, hogy Oroszország képtelen volt az olajár-emelkedés révén az elmúlt nyolc évben befolyt busás bevételekbõl rendbe tenni elavult infrastruktúráját és intézményrendszerét. Az ország katonai költségvetése a hazai össztermék (GDP) közel 4,6 százalékára rúg – az arányokat tekintve ezzel nagyjából egy szinten van Kína és az Egyesült Államok védelmi kiadásaival. A tábornokok azonban nem engedik, hogy a pénz eljusson a „gyökerekhez”, ahol leginkább szükség van rá; emiatt az orosz gyorsreagálású erõk különösen rossz helyzetben vannak – véli Andrej Szoldatov biztonságpolitikai elemzõ. Putyin elnöksége alatt (összesen) mintegy 150 milliárd dollárnak megfelelõ összeget költöttek az orosz fegyveres erõkre, ám felszerelésük és létesítményeik túlnyomórészt a régiek maradtak. Új harci repülõkbõl és harckocsikból a hadsereg az elmúlt években mindössze néhány tucatot kapott, a még szovjet gyártmányú tengeralattjárók pedig gyakran szorulnak javításra, és ritkán futnak ki a tengerre. Az atom-tengeralattjárók új nemzedékének idén februárban hadrendbe állított elsõ példánya, a Jurij Dolgorukij nem vethetõ be, mert tervezett fegyverrendszere, a Bulava–M (Buzogány) típusú interkontinentális ballisztikus rakéta – NATO-kódjele SS-NX-30 – megbukott a teszteken. Oroszországban kötelezõ a sorkatonai szolgálat, az újoncokra sokszor brutális körülmények várnak. Az orosz lakosság számának csökkenése miatt apad a behívóparancsnok száma. Murray Feschbach, a washingtoni Woodrow Wilson nemzetközi kutatóközpont szakértõje szerint ma a behívott orosz újoncok egészségi állapota és képzettsége is elmarad a Vörös Hadsereg regrutáiétól.
A katonai távközlés szintén lemarad a nemzetközi versenyben: a GPS amerikai mûholdas helymeghatározóra adandó válasznak szánt orosz Glonassz-rendszer tervezett bevezetését, a szükséges berendezések hiányában, késõbbre halasztották.
Az orosz hadsereg az ország védelme érdekében egyre jobban támaszkodik nukleáris ütõerejére. Egyes elemzõk attól tartanak, hogy minél gyengébb lesz a hadsereg, Moszkva annál nagyobb késztetést érezhet arra, hogy válsághelyzetben bevesse e tömegpusztító fegyvereit.
A jövõben várhatóan miniszterelnökként tovább politizáló Putyinnak, illetve Medvegyev elnöknek hatalmas kihívásokkal kell szembenéznie, ha az orosz fegyveres erõket modern hadsereggé akarja fejleszteni. A tíz évvel ezelõtti helyzettõl eltérõen Oroszország ma azonban rendelkezik az ehhez szükséges eszközökkel (anyagi erõforrásokkal), mindössze politikai akarat szükségeltetik hozzá. Alekszandr Pikajev, a világgazdaságot és a nemzetközi kapcsolatokat kutató moszkvai intézet vezetõ katonapolitikai elemzõje szerint a (régi idõket idézõ) pénteki moszkvai katonai díszszemle azt mutatja, hogy e politikai akarat meg is van a moszkvai vezetésben. „A korábban térdre rogyott Oroszország mára felemelkedett, és kész mindent megtenni azért, hogy véleménye meghallgatásra találjon” – vélekedett.
MTI
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.
Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.
A 2024-es romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése is szerepel az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kedden közzétett, a 2024-es romániai emberi jogi helyzetről szóló jelentésében.
Súlyos harcokról számolt be az ukrán hadsereg kedden egy sajtótájékoztatón, utalva a kelet-ukrajnai frontszakaszokon történt orosz előretörésre is, ami miatt erősítést is küldtek Pokrovszk térségébe.
Nicușor Dan kedden bejelentette, hogy telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij elnökkel, akinek elmondta, hogy „átfogó és tartós békére van szükség Ukrajnában”.