2009. május 22., 22:462009. május 22., 22:46
A cívisváros központja reggel kilenckor már hemzsegett a látogatóktól, akik a számtalan sátor és pihenőhely között próbáltak eligazodni. Segítségükre volt az a tucatnyi fiatal, aki önkéntesként vállalta, hogy szervez, útbaigazít, rendet tart, vizet hord, információval látja el az érdeklődőket. A Nagytemplom előtti téren a szervezők egy emelvényre a Kárpát-medence stilizált makettjét állították fel, a belőle kinövő életfával. Az előzőleg meghirdetett felhívás szerint minden idelátogató gyülekezet egy-egy marék otthonról hozott földet szórt a makett lakhelyének nevét feltüntető részére. A zsinati ülés előtt a Kárpát-medence több magyar református lelkésze, püspöke ünnepélyes felvonulás keretében helyezte el a maréknyi humuszt, utánuk pedig sorjában érkeztek a tömegek szerte Európából.
Tízkor kezdődött a zsinat ülése a Nagytemplomban, ahol a magyar református egyházak és egyházkerületek közös alkotmányát elfogadták. Az alkotmányban néhány olyan közös alapfeltevést fogalmaztak meg, amely az elképzelés szerint a Trianon által szétszakított gyülekezeteket egyesíti majd. Mint elhangzott, bár az egyház soha nem vonta kétségbe a magyarlakta területek reformátusainak összetartozását, Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, a zsinat lelkészi elnöke szerint ennél konkrétabb, írásba foglalt és az egyházi vezetők kézjegyével ellátott alapelvekre volt szükség a szerkezeti egység újbóli létrehozásához. „A Magyar Református Egyház tagjai mindazok, akik a keresztség sákramentumában részesültek, és – a történelmi jogfolytonosság alapján – magukat a magyar református egyházhoz tartozónak vallják, éljenek ők bárhol a világban, és legyenek magyar vagy más anyanyelvűek” – áll az alkotmányban.
A dokumentum tervezetét az egyház generális konventje készítette el még tavaly, s a különböző egyházkerületekben megvitatásra került, majd az elnökségi tagok megszavazták. A zsinaton elhangzott: a szlovákiai magyar református egyház elnöksége különleges szerkezeti felépítésére hivatkozva nem fogadta el az alaptörvényt, ezért ők csak megfigyelőként vettek részt a zsinaton. A Romániában működő két egyházkerületben 20 igen – 6 nem arányban talált kedvező fogadtatásra az alkotmány.
Miután a zsinaton ratifikálták a dokumentumot, a belvárosban megkezdődött az egyesítő menet. Ennek forgatókönyve szerint a cívisváros egyes utcái, pontjai a Kárpát-medence országait, városait voltak hivatottak jelképezni, s a találkozóhelyeken felállított haranglábak alatt a megfelelő egyházkerületek püspökei, főgondnokai és presbiterei foglaltak helyet. A Nagytemplomtól induló végeláthatatlan menet a magyarországi egyházi vezetőkkel az élen, dicséreteket énekelve és imádkozva vonult fel. Az egyes állomásoknál a szó szoros és átvitt értelmében is magukhoz ölelték a történelem által elszakított testvéreket. A körmenet északnak tartott, először a kárpátaljai Beregszász, a felvidéki Komárom, a délvidéki Bácsfeketehegy haranglábainál állt meg, utolsó két állomása volt Kolozsvár és Nagyvárad. A kolozsvári haranglábnál Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke köszöntötte a tengernyi érkezőt, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület képviseletében pedig a Tőkés László távollétében a helyettes püspöki tisztséget betöltő Csűry István fejezte ki az egymásra találás örömét.
Amikor a több ezer emberből álló menet visszaért a debreceni főtérre, a nap egyik legkiemelkedőbb eseményére került sor, amelyet harangzúgás a Kárpát-medencében névvel illettek. Az elképzelésnek megfelelően romániai időszámítás szerint délután ötkor a térség minden magyar református templomában egyszerre húzták meg a harangot. A Piac utca felső harmadát megtöltő tömeg felállva, meghatottan hallgatta a Nagytemplom Rákócziról elnevezett harangjának szavát. A harangzúgást követően a templom előtt felállított emelvényről hirdette ki a zsinat üzenetét Tonk István, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka.
Az üzenetet követően megkezdődött a mintegy kétórás szabadtéri istentisztelet, amelyen valamennyi megjelent püspök szolgált. Az igét Bölcskei Gusztáv hirdette, és kiindulópontul József történetét választotta, aki elnyomó, kegyetlen testvéreit kereste, még azelőtt, hogy azok megpróbálták őt meggyilkolni. Egy arra járó ember kérdésére azt felelte: „a testvéreimet keresem.” „Egymás nélkül csonkák vagyunk” – fogalmazott Bölcskei, majd kifejtette: nincs is annál emberibb motiváció a cselekedetekre, mint amikor valaki a testvéreit keresi, fittyet hányva a történelem kegyetlenségeire. „Az Európai Unió számunkra több mint közös jogrend, piac, biztonság: mi a testvéreinket keressük benne, s hinnünk kell, hogy érdemes, hogy meg is találjuk őket” – mondta a püspök.
Az istentisztelet végén szabadtéri úrvacsora következett. A sákramentumot a tér különböző pontjain felállított úrasztalokról szolgáltatták ki a tízezres tömegnek, miközben a távolabb álló kisebb színpadon a számtalan gyülekezet kórusai, gyermekkarai énekeltek, zenéltek.
Bár a rendezvényen nem jelent meg, levelet küldött az egyesülő magyar református egyház zsinati elnökének, Bölcskei Gusztávnak Tőkés László királyhágómelléki református püspök, európai parlamenti képviselő. A levélben megkéri a zsinat elnökségét, foglaljon nyilvánosan állást a Romániában, s főleg Erdélyben folyó, etnikai felhangú intézményvezető-leváltások ellen. „Mint az erdélyi magyar összefogás európai parlamenti választási listavezetőjét, engem is erre a rendezvényre szólít a lelkiismereti kötelesség” – tehát a péntek délutáni csíkszeredai tüntetésre, áll a levélben. „A volt kisantant országaiban tapasztalható kisebbség-, illetve magyarellenesség a keresztyén hittől és az egységesülő Európa szellemétől teljességgel idegen. Isten áldását kérve református népünkre, a fél évezrede született Kálvin János tanítása értelmében kérem, hogy mondjunk ellent az istentelen hatalmi visszaéléseknek” – zárja levelét Tőkés.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.
Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.
A 2024-es romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése is szerepel az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kedden közzétett, a 2024-es romániai emberi jogi helyzetről szóló jelentésében.
Súlyos harcokról számolt be az ukrán hadsereg kedden egy sajtótájékoztatón, utalva a kelet-ukrajnai frontszakaszokon történt orosz előretörésre is, ami miatt erősítést is küldtek Pokrovszk térségébe.
Nicușor Dan kedden bejelentette, hogy telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij elnökkel, akinek elmondta, hogy „átfogó és tartós békére van szükség Ukrajnában”.