Folytathatja. Roberta Metsola további két és fél évig áll az uniós törvényhozás élén
Fotó: Facebook/Roberta Metsola
Újra az Európai Parlament elnökévé választották Roberta Metsolát kedden Strasbourgban a testület nyitóülésén.
2024. július 16., 14:342024. július 16., 14:34
2024. július 16., 16:372024. július 16., 16:37
Az Európai Néppárt 45 éves máltai politikusa a 720 fős testületben 562 szavazatot kapott, így
Egyetlen kihívója a spanyol baloldali Podemos (Együtt képesek vagyunk) jelöltje, Irene Montero volt, aki 61 szavazatot kapott.
Ez a parlament tizedik ciklusa. A testületben nyolc frakció vesz részt, eggyel több, mint az előzőben.
Megválasztását követő beszédében Metsola leszögezte: erős parlamentre van szükség egy erős Európai Unióban.
Figyelmeztetett továbbá a társadalom polarizálódására, amely, mint mondta, politikai erőszakhoz vezet.
Hozzátette: új biztonsági és védelmi keretrendszer kialakítására törekednek, „amely visszaszorítja a határaink mentén lévő diktátorok terjeszkedési vágyát és le tudja győzni azokat a hibrid fenyegetéseket, amelyek még mindig leselkednek ránk”.
Kiemelte továbbá a digitalizáció fontosságát, aláhúzva: ki kell aknázni a mesterséges intelligencia nyújtotta előnyöket a többi között a dezinformáció elleni küzdelemben is.
Az emberi jogokkal kapcsolatban a nők és az újságírók jogaira is felhívta a figyelmet, s szót emelt az antiszemitizmus és az iszlamofóbia ellen.
Beszéde további részében
„Fel tudjuk építeni azt az Európát, amelyet Simone Veil és Nicole Fontaine álmodott meg” – jelentette ki az EP harmadik női elnöke elődeire, az elnöki tisztséget 1979-től 1982-ig betöltő Veilre és az 1999-től 2002-ig elnöklő Fontaine-re utalva.
A megválasztását követő sajtótájékoztatón leszögezte:
Metsolát 2020 novemberében választották meg az EP első alelnökévé, majd 2022-ben került a testület élére elődje, David Sassoli halálát követően.
A nemzeti összetartozás érzésének, tudatának, élményének megerősödése a legfontosabb eredményünk az elmúlt 14 esztendőben – hangoztatta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára pénteken Budapesten.
Az ukrán elnöki hivatal csütörtökön képtelenségnek nevezte, hogy az országnak köze lenne az Északi Áramlat földgázvezetékek ellen 2022 szeptemberében a Balti-tengeren végrehajtott szabotázsakcióhoz
Az ukrán erők elfoglalták a Kurszki területen található Szudzsa orosz város egészét – erősítette meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök esti beszédében.
Az ország első majomhimlős megfertőződését jelentették be csütörtökön Svédországban, és ez az Mpox-Klade I vírusváltozat első Afrikán kívüli diagnosztizálása.
Ígéretes kezdetnek nevezte az Izrael és a palesztin fegyveresek közötti gázai tűzszünet megteremtését célzó, Dohában zajló tárgyalásokat a Fehér Ház nemzetbiztonsági kommunikációs tanácsadója csütörtökön.
A következő hetekben nyilvánosságra kerülhetnek azok a dokumentumok, amelyek Hunter Biden olaszországi tevékenységéről is szólnak, mint az ukrán Burisma energiavállalat igazgatósági tagja – közölte az amerikai külügyminisztérium helyettes szóvivője.
Nemzetközi horderejű egészségügyi veszélyhelyzetet rendelt el szerdán az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a majomhimlő Afrikában terjedő új variánsa miatt.
A légierő, a drónok és tüzérségi tűz támogatta orosz haderők állításuk szerint visszaverték szerdán a dél-oroszországi Kurszki területre mélyen behatolni akaró ukrán erőket.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter telefonon egyeztetett egyiptomi és katari kollégájával a gázai tűzszüneti javaslatról szóló tárgyalások előtt – közölte Vedant Patel helyettes külügyi szóvivő a közel-keleti konfliktussal kapcsolatban.
Romániai célpontok is szerepelnek azon a most nyilvánosságra került térképen, amely azt mutatja, milyen európai helyszíneket támadna meg az orosz haditengerészet akár atomrakétákkal is egy esetleges NATO-orosz konfliktus során.
szóljon hozzá!