Fotó: Agerpres
2008. augusztus 18., 00:002008. augusztus 18., 00:00
Korábban a minisztériumban azt állították, hogy megkezdődött a részleges csapatkivonás. Vjacseszlav Boriszov vezérőrnagy, a frontvonalon bevetett katonák parancsnoka arról beszélt, hogy az orosz csapatok megkezdték kivonulásukat Chinvaliból, Dél-Oszétia fővárosából. A csapatkivonás egyébként azt követően vált aktuálissá, hogy Dmitrij Medvegyev orosz államfő szombaton aláírta a fegyverszüneti egyezményt. Medvegyev hivatala közölte: várhatóan ma kezdik meg az orosz egységek kivonását.
A grúz belügyminisztérium tegnapi közlése szerint az orosz egységek nem távoztak Goriból, pusztán átcsoportosítás történt. Az ország nyugati – Abháziához közel eső – részén pedig továbbra is őrzik pozícióikat az orosz katonák Szenakiban és Zugdidiben.
Lavrov különben közölte: a Mihail Szaakasvili grúz államfő által Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter jelenlétében pénteken aláírt dokumentum eltér attól, amelyet Moszkvában az orosz és a francia államfő dolgozott ki, ugyanis hiányzik belőle a bevezető rész, amely az egész dokumentum elidegeníthetetlen része.
Szaakasvili amúgy azt is hangoztatta, hogy bár aláírta az „orosz megszállóval” a tűzszüneti egyezményt, egyetlen négyzetkilométernyi grúz területről sem hajlandó lemondani.
Vasúti hidat robbantottak fel az oroszok
Az orosz haderő közben folytatta az energiahordozó Nyugatra szállítását szolgáló grúziai infrastruktúra megsemmisítését: szombaton Zbiliszitől mintegy 45 kilométerre nyugatra felrobbantottak egy vasúti hidat. A hadművelet nyomán Azerbajdzsán leállította olajszállítmányait a fekete-tengeri kikötőkbe, melyek Grúzia területén haladnak át. A szóban forgó vasútvonal az azerbajdzsáni határtól indul északnyugat felé, Tbiliszin át, és az orosz ellenőrzés alá került Gori városánál háromfelé ágazik el, a Fekete-tenger és a török határ irányában. Az azerbajdzsáni olaj egy része ezen az útvonalon jut ki a Fekete-tengerre, majd onnan Nyugatra.
Románia is szállított fegyvert Grúziának
A grúziai konfliktusnak egyébként román vonatkozásaira is fény derült: Szergej Bagaps szakadár abház elnök közölte, hogy a grúz csapatok ellen a Kodori-szorosban folytatott harcok nyomán amerikai, bolgár és román gyártmányú fegyverekre bukkantak. A hírre reagálva a bukaresti külügyminisztérium bejelentette: Románia fegyvert és lőszert szállított a grúz hadseregnek, a tranzakció pedig teljesen legális volt, hiszen Grúziát semmilyen nemzetközi embargó nem sújtja. A közlemény szerint a fegyverszállítások az ENSZ és az Európai Unió vonatkozó előírásainak betartásával zajlottak. Teodor Atanasiu volt védelmi miniszter, a Cugir Rt. fegyvergyártó egykori igazgatója közölte: a Grúziában megtalált fegyverek minden bizonnyal ebben a gyárban készültek.
Aláírták a lengyel–amerikai szerződést
Donald Tusk lengyel kormányfő bejelentette, hogy megszületett a megállapodás az amerikai hadászati rakétapajzs egy részének Lengyelországba telepítéséről. „Megállapodásra jutottunk az Egyesült Államokkal a pajzsról... Legfontosabb kérésünket, a Patriotok jelenlétét (amelyek kifejezetten Lengyelország védelmét szolgálnák – a szerk. megj.) elfogadták az amerikaiak” – mondta a miniszterelnök a televízióban. Az Egyesült Államok fokozott katonai együttműködést ígért Varsónak a fegyverek befogadásáért. Az amerikai terv Moszkva élénk tiltakozását váltotta ki, amely ellene irányuló fenyegetésnek tekinti az elfogó rakétákat. Anatolij Novogicin vezérezredes, az orosz vezérkari főnök helyettese a hírre reagálva bejelentette: a rakétavédelmi megállapodással Washington csak tovább ront Moszkvához fűződő kapcsolatain, amelyek már egyébként is feszültek a dél-oszétiai válság miatt. A szerződés közel kétévi kemény tárgyalás eredménye, és nem független a Grúzia körül kialakult nemzetközi feszültségtől. Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter szerdán azt mondta, hogy „a nemzetközi feszültség növekedése erősítette Varsó tárgyalási pozícióját”, mivel rámutatott, hogy „a biztonsági garanciák még fontosabbak, mint eddig”.
Hírösszefoglaló
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.
Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.
A 2024-es romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése is szerepel az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kedden közzétett, a 2024-es romániai emberi jogi helyzetről szóló jelentésében.
Súlyos harcokról számolt be az ukrán hadsereg kedden egy sajtótájékoztatón, utalva a kelet-ukrajnai frontszakaszokon történt orosz előretörésre is, ami miatt erősítést is küldtek Pokrovszk térségébe.
Nicușor Dan kedden bejelentette, hogy telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij elnökkel, akinek elmondta, hogy „átfogó és tartós békére van szükség Ukrajnában”.
Horvátországban és Montenegróban komoly tüzek pusztítanak, a lángokat napok óta nem tudják megfékezni, Észak-Macedóniában és Bosznia-Hercegovinában pedig folyamatosan oltják a helyenként felbukkanó tüzeket.
Szeptember 2-ától szűkül azok köre, akik interjú nélkül újíthatják meg az Egyesült Államokba szóló vízumukat – tudatta kedden a tengeren túli ország bukaresti nagyköve
Románia készen áll arra, hogy az Izraellel és a Palesztin Hatósággal fennálló kétoldalú kapcsolatait felhasználva hozzájáruljon a régió helyzetének javításához – jelentette ki Oana Țoiu román külügyminiszter.
Újabb befolyásos nemzetközi zsidó szervezet bírálja Romániát a szélsőjobboldali eszmék terjesztését tiltó törvény blokkolása miatt.
Az ukránoknak joguk van szabadon dönteni a jövőjükről, és a diplomáciai megoldásnak védenie kell az ukrán és az európai érdekeket – áll 26 európai állam- és kormányfő közös nyilatkozatában.