Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
A Krím félszigetre irányított három légi és négy tengeri ukrán drón megsemmisítéséről tett bejelentést szerda reggel az orosz védelmi minisztérium.
2023. november 22., 10:342023. november 22., 10:34
A tárca szerint az orosz légvédelem három repülőgép típusú drónt lőtt le az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím felett. Négy, a félsziget felé tartó ukrán legénység nélküli hajót a Fekete-tenger medencéjének nyugati részén fedeztek fel és semmisítettek meg a minisztérium tájékoztatása szerint.
Eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Fox News amerikai tévécsatorna által kedden sugárzott interjújában elismerte: Ukrajnára nincs jó hatással az, hogy a világ figyelme Izrael felé fordult, a Közel-Keleten zajló háborús konfliktus nem segít országának.
Az ukrán államfő a hírtelevíziónak adott interjúban megállapította, hogy
Volodimir Zelenszkij fontosnak tartotta ugyanakkor, hogy országa további segítséget kapjon az orosz agresszió elleni harchoz, és úgy fogalmazott: „remélem, a Kongresszus segít nekünk, és az Egyesült Államok mellettünk áll majd”.
Az ukrán államfő kifejtette,
Volodimir Zelenszkij elismerte, hogy az ukrán erők az oroszok ellen a szárazföldön nem tudnak sikereket felmutatni, ahogy fogalmazott, a „harctér nem küld jó üzenetet”. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a Fekete-tengeren van előrelépés, és azt mondta: az orosz fekete-tengeri flotta egy részét sikerült megsemmisíteni, aminek következtében Oroszország már nem rendelkezik a korábbi tengeri erővel.
Úgy vélte, hogy Ukrajna a globális hatalmi konfliktus középpontjában áll. Az ukrán háború lezárásáról szóló tervek közül azokról, amelyek a Donbasz és a Krím átadásával járnának, azt mondta, hogy az „nem béketerv”, és egy ilyen forgatókönyvre Ukrajna nem áll készen.
Donald Trump volt amerikai elnök azon kijelentésére, miszerint „egy nap alatt” képes lenne lezárni a háborút, az ukrán elnök azt mondta: meghallgatná, milyen lépéseket tartalmaz a volt elnök, és republikánus elnökjelölt-aspiráns békeformulája.
Előzőleg Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője keddi kijevi sajtótájékoztatóján közölte:
A szóvivő közlése szerint ezt megelőzően az ukrán pilóták a NATO-ban rendszeresített könnyűmotoros repülőgépeken gyakoroltak, ami megkönnyíti számukra az F-16-osra való átállást. Szavai szerint napról napra nő azoknak a pilótáknak a száma, akik részt vesznek az oktatókkal közös repüléseken.
Ezt követően – mint mondta –
Dánia mellett az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában is folyik kiképzés ukrán pilóták számára. Rajtuk kívül az említett országokban képezik ki a földi irányító személyzetet is – tette hozzá Ihnat.
Ihnat október elején hozta nyilvánosságra, hogy Ukrajnában új katonai pilótacsoportok alakulnak, amelyek megtanulják az amerikai F-16-os vadászgép vezetését, és néhány pilóta már ennek a modellnek a szimulátorán tanul - emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Mint arról beszámoltunk, Romániában is létrehoznak egy F-16-os pilótakiképző központot, amelyben a térség NATO-tagországainak pilótái mellett ukránokat is képeznek majd.
Eközben Olekszandr Tarnavszkij, a délkeleti szektorban (Tavria) harcoló ukrán csapatok parancsnoka kedden a Telegramon azt tudatta:
Közölte, hogy az oroszok rakétákat lőttek ki az Sz–300-as légvédelmi rendszerből a donyecki régió egyik polgári egészségügyi intézményére. Szavai szerint komoly károk keletkeztek Szelidove város központi kórházában, valamint a „Kotljarevszka” bányában és más polgári infrastrukturális létesítményekben.
„Ezenfelül az elmúlt 24 órában az ellenség négy rakétacsapást, valamint 637 tüzérségi támadást hajtott végre, és 29 katonai összecsapás is volt a térségben” – tette hozzá.
Az ukrán vezérkar a Facebookon közzétett helyzetjelentésében azt írta, hogy
Ezzel szemben Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter az általa irányított minisztérium keddi vezetőségi ülésén azt állította: kudarcba fulladt Herszon térségében, a Dnyeper bal partján megkísérelt partraszálló hadművelet, az ukrán erők november eleje óta több mint 13 700 embert és mintegy 1800 egységnyi fegyverzetet és hadfelszerelést veszítettek.
„Az orosz csapatok sikeresen folytatják az aktív védekezést, magabiztosan tartják a frontokat a harci érintkezés teljes hosszában, fokozatosan javítva pozíciójukat” – hangoztatta Sojgu. A miniszter szerint sok ukrán katona adja meg magát, felismerve az orosz védelem áttörésére irányuló kísérletek értelmetlenségét.
Beszámolója szerint az év eleje óta az orosz hadseregnek szállított rakéta- és tüzérségi fegyverek főbb típusainak mennyisége 4,9-szeresére, a páncélozott eszközöké több mint háromszorosára, a drónoké 16-szorosára, a csapásmérő eszközöké pedig 12-szeresére nőtt.
Közben
Thierry Breton az Európai Parlament plenáris ülésének az Ukrajnának szánt lőszertámogatásra tett uniós ígéretről tartott vitáján azt mondta, az Európai Unió elő tudja állítani azt a mennyiségű lőszert, amelyet megígért Ukrajnának, ugyanis – szavai szerint – megvan az a kapacitás, amely ezt képes előállítani.
Ezzel kapcsolatban fontosnak nevezte, hogy megszülessenek a beszerzésre vonatkozó tagállami szerződések, az uniós országok többsége ugyanis – mint mondta – nem tette meg ezt a lépést. Noha az uniós üzemek növelik a gyártást, politikai akaratra van szükség, hogy a kötelezettségvállalás teljesüljön – emelte ki. Szerződéseket kell aláírni és kereskedelmi kötelezettségvállalásra van szükség minden uniós ország részéről a prioritásokat illetően, ami azt jelenti, hogy a lőszereket Ukrajnába kell küldeni – tette hozzá.
„Továbbra is el kell látnunk Ukrajnát mindazzal, amire ebben a háborúban szüksége van” – fogalmazott.
– mondta.
„Amit le tudunk szállítani, azt már most le kell szállítanunk Ukrajnának” – fogalmazott Breton, majd hozzátette: el kell gondolkodni azon is, hogy milyen szakterületeken működő vállalatokat lehet még bevonni a gyártásba. A legfontosabb ugyanakkor az, hogy Ukrajna támogatása legyen a beszerzések legfőbb célországa - mondta az uniós biztos.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Az Egyesült Államok szerdán megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozattervezetét, amely „azonnali, feltétel nélküli és tartós tűzszünetet” követelt Izrael és a Hamász fegyveresei között Gázában.
Vlagyimir Putyin választ fog adni az orosz repülőterek elleni támadásra – írta Donald Trump amerikai elnök Truth Social nevű közösségi portálján szerdán.
A magyar kormány úgy döntött, hogy a megduplázza a közmédia egész napos adománygyűjtő műsorában befolyt felajánlásokat, tehát „minden felajánlott forint mellé odatesz még egyet” – közölte Orbán Viktor miniszterelnök.
Június 4-e a gyász, a tanulságok levonásának és a megmaradás büszkeségének napja; a nemzeti összetartozás napjának tanulsága az, hogy a nemzetcsonkítás fájdalmát nemzet- és országépítéssel lehet meghaladni – mondta Semjén Zsolt.
szóljon hozzá!