Maoista győzelem Nepálban

•  Fotó: Rompres

Fotó: Rompres

KITEKINTŐ: A nepáli alkotmányozó nemzetgyűlés szerdán eltörölte a Himalája lábánál elhelyezkedő távol-keleti ország eddigi államformáját, a királyságot, és kikiáltotta a köztársaságot. A tényleges hatalmától már korábban megfosztott uralkodó, a népszerűtlen Gianendra Bir Bikram Sah Deva két hetet kapott arra, hogy kiürítse palotáját, amelyet nemzeti múzeummá alakítanak át.

Gazda Árpád

2008. május 30., 00:002008. május 30., 00:00

A Sah dinasztia 239 éven keresztül ült a nepáli trónon. A köztársaság kikiáltása a baloldali, maoista lázadók egyik fő követelése volt, akik a 12 évig elhúzódó, 13 ezer halálos áldozatot követelő belháború befejezésének feltételéül szabták.

Az alkotmányozó nemzetgyűlés kedden kezdte meg munkáját. A 601 fős frissen felállított törvényhozó testület azt a megbízatást kapta, hogy új alkotmányt írjon, és a több mint egy évtizede erőszak dúlta országból békés köztársaságot hozzon létre. A nemzetgyűlésben a volt maoista lázadók pártja, a Nepáli Kommunista Párt birtokolja a legtöbb képviselői mandátumot, szám szerint 217-et, ugyanakkor még folyik a harc a kormányalakításért, és nem szűnt meg a politikai erőszak sem annak ellenére, hogy a két éve tartó békefolyamat bevonta a lázadókat a demokratikus politikába.

A képviselők elsöprő többséggel, összesen négy ellenvokssal szavazták meg a himalájai monarchia megszüntetését. „Nepál független, feloszthatatlan, szuverén, laikus és demokratikus köztársaság. A királyi család minden kiváltsága megszűnik mától” – hangzik a megszavazott szöveg, amely egyben május 29-ét a köztársaság napjának jelölte meg. Az új államfő, a köztársasági elnök személyéről még nincs hír, de a pártok abban állapodtak meg, hogy szerepe csak formális lesz, az országot a miniszterelnök fogja vezetni.

A főváros, Katmandu utcáin a kormány tiltó intézkedései ellenére népviseletbe öltözött tömegek ünnepelték a döntést, amely már akkor várható volt, amikor a maoisták a nemzetgyűlés legnagyobb erejévé emelkedtek az áprilisi választásokon. Ezt megelőzően kedden főképp a maoisták, illetve a köztársaságpártiak az utcára vonultak, így próbálva sürgetni az alkotmányozó testület döntését. A hatóságok komoly erőket vonultattak fel a tüntetők ellen, és kisebb összecsapásokra is sor került. A szerdai ünneplést három kisebb robbantásos merénylet zavarta meg, de halálos áldozatok nem voltak. Felvonult több ezer maoista is, aki sarló-kalapácsos zászlóval, öklét magasba emelve kiabálta, hogy „le a monarchiával”.

A királyság bukása drámaian gyors volt ahhoz képest, hogy nemrég még Birendrát istenként tisztelték hívei, sokuk számára Visnu hindu isten megtestesülése volt. Mára a képét eltávolították a pénzekről, neve eltűnt a nemzeti himnuszból, utódját pedig felszólították arra, hogy maga fizesse villanyszámláját. Emellett a katmandui kabinet felhívta Gianendra figyelmét arra, hogy amennyiben nem távozik a megjelölt határidőig a palotából, erőszakot fognak alkalmazni az eltávolítására. „A királynak azonnal el kell hagynia a palotát, és Nirmal Nivasba kell költöznie” – jelentette ki még kedden Ram Csandra Pudel béke- és újjáépítés-ügyi miniszter. A palota illetékesei egyelőre nem nyilatkoztak, de sok nepáli úgy gondolja, a király békésen fog távozni a nemzetgyűlési szavazás után. A monarchia eltörlésével az uralkodó ugyanis elveszítette az összes előjogát, és semmiféle járadékra, vagy más javadalomra nem jogosult többé. A nepáliak szemében a királyi család tekintélye akkor rendült meg, amikor 2001-ben a trónörökös herceg részegen meggyilkolta a népszerű Birendra királyt és nyolc családtagját, majd öngyilkos lett. Hibásnak bizonyult a trónra lépő Gianendra döntése is, amikor 2005-ben magához ragadta a teljhatalmat, és csak sorozatos tüntetések után lépett viszsza. 2006-ban a király a parlament összehívására kényszerült és a békeszerződés aláírására a maoista lázadókkal, ami azután az alkotmányozó nemzetgyűlési választásokhoz, és végül a monarchia eltörléséhez vezetett.

Hírösszefoglaló


Bukott monarchiák 1950 óta

1952 n Egyiptomban reformer katonatisztek megdöntik Faruk király hatalmát és emigrációba kényszerítik az uralkodót. Faruk néhány hónapos fia névleg még viseli az uralkodói címet 1953-ig, amikor kikiáltják Egyiptomban a köztársaságot.

1957 Az 1956-ban függetlenné vált Tunéziában eltörlik a királyságot, és kikiáltják a köztársaságot. A köztársaság első államfője Habíb Burgiba volt.

1958 Egy véres puccs során meggyilkolják II. Fejszál iraki királyt. Abdel-Kerim Kászem tábornok vezetése alatt baloldali katonai diktatúra épül ki az országban.

1967 Görögországban II. Konsztantin király puccsot kísérel meg végrehajtani a katonai diktatúra ellen, sikertelenül. Az uralkodó elhagyja az országot, 1973-ban eltörlik a királyságot.

1969 Líbiában távollétében katonai puccsot hajtanak végre I. Idrisz király ellen, a jelenlegi államfő Moammer el-Kadhafi ezredes vezetésével.

1970 Kambodzsában Lon Nol tábornok vezetésével puccsot hajtanak végre, és eltörlik a monarchiát. Két évtizeddel később visszaállítják a távol-keleti országban a királyságot, ekkor kerül hatalomra a jelenlegi uralkodó Norodom Szihamoni apja, Norodom Szihanuk.

1973 Egy rokona, Mohammed Daud megdönti Mohammed Zahír Sah afgán király hatalmát, kikiáltják a köztársaságot.

1974 Katonai puccsal eltávolítják a hatalom éléről Hailé Szelasszié etióp császárt.

1975 Laoszban a kommunista hatalomátvételt követően lemond Szavang Vatthana király.

1979 Iszlám forradalom Iránban, Mohammed Reza Pahlavi sah elhagyja az országot.

1979 Közép-Afrikában líbiai látogatása alatt megdöntik a két évvel korábban megkoronázott I. Bokassa, teljes nevén Jean-Bédel Bokassa hatalmát, és helyreállítják a köztársasági államformát.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 14., csütörtök

Kreml: az ukrajnai válság rendezése lesz Trump és Putyin tárgyalásának központi témája

Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.

Kreml: az ukrajnai válság rendezése lesz Trump és Putyin tárgyalásának központi témája
2025. augusztus 14., csütörtök

Moszkva azt állítja, hogy meghiúsított egy nagyszabású ukrán rakétaprogramot

Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).

Moszkva azt állítja, hogy meghiúsított egy nagyszabású ukrán rakétaprogramot
2025. augusztus 14., csütörtök

Netanjahu: egyszerre kell elengedni az összes izraeli túszt, nem lesz kompromisszumos tűzszünet

Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.

Netanjahu: egyszerre kell elengedni az összes izraeli túszt, nem lesz kompromisszumos tűzszünet
2025. augusztus 14., csütörtök

Nem lesz polgárháború – mondja a szerb elnök, miután szerdán az ország több városában összecsapások voltak

Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.

Nem lesz polgárháború – mondja a szerb elnök, miután szerdán az ország több városában összecsapások voltak
2025. augusztus 14., csütörtök

Trump ritkaföldfémekkel és egyes szankciók enyhítésével puhítaná meg Putyint az alaszkai találkozón

Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.

Trump ritkaföldfémekkel és egyes szankciók enyhítésével puhítaná meg Putyint az alaszkai találkozón
2025. augusztus 13., szerda

Trump megfenyegette Putyint, a nyugati államok feltételeket szabtak az ukrajnai tűzszünethez

Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.

Trump megfenyegette Putyint, a nyugati államok feltételeket szabtak az ukrajnai tűzszünethez
2025. augusztus 13., szerda

Izrael Gázavárost bombázta, miközben nyugati országok nyilatkozatban feddték meg az ország vezetését

Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.

Izrael Gázavárost bombázta, miközben nyugati országok nyilatkozatban feddték meg az ország vezetését
2025. augusztus 13., szerda

A 2024-es elnökválasztás érvénytelenítését is megemlíti az amerikai külügy a Romániáról szóló emberi jogi jelentésben

A 2024-es romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése is szerepel az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kedden közzétett, a 2024-es romániai emberi jogi helyzetről szóló jelentésében.

A 2024-es elnökválasztás érvénytelenítését is megemlíti az amerikai külügy a Romániáról szóló emberi jogi jelentésben
2025. augusztus 13., szerda

„Nehéz, dinamikusan változó helyzet”: elismerték az ukránok az orosz áttörést, súlyos harcok zajlanak

Súlyos harcokról számolt be az ukrán hadsereg kedden egy sajtótájékoztatón, utalva a kelet-ukrajnai frontszakaszokon történt orosz előretörésre is, ami miatt erősítést is küldtek Pokrovszk térségébe.

„Nehéz, dinamikusan változó helyzet”: elismerték az ukránok az orosz áttörést, súlyos harcok zajlanak
2025. augusztus 12., kedd

Nicușor Dan elfogadta az ukrán elnök meghívását, és ősszel Kijevbe látogat

Nicușor Dan kedden bejelentette, hogy telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij elnökkel, akinek elmondta, hogy „átfogó és tartós békére van szükség Ukrajnában”.

Nicușor Dan elfogadta az ukrán elnök meghívását, és ősszel Kijevbe látogat