A szórványmagyarságról tanácskozott Sólyom László a határon túli értelmiségiekkel.
A szórványban élő magyarság sajátos problémáiról, az identitásmegőrzés nehézségeiről, a szórványosodás jelenségének veszélyeiről esett szó a Budapesten megrendezett Határon túli magyarság a XXI. században című konferenciasorozat második találkozóján, amelyen magyarországi és a szomszédos országokban élő magyar tudósok, közéleti és a civil szférában elismert személyiségek vettek részt.
2006. december 04., 00:002006. december 04., 00:00
„Miután a Magyar Állandó Értekezlet szünetel, ez olyan testület, mely párját ritkítja, hiszen a határon túli magyarság és Magyarország találkozását most mi képviseljük\" – jelentette ki Sólyom László a tanácskozáson. A köztársasági elnök hangsúlyozta: az általa összehívott konferenciasorozat célja, hogy Magyarország információkat szerezzen a határon túli magyarok helyzetéről, előnye pedig, hogy a határon túli közösségek egymás álláspontját is megismerhetik, Magyarország pedig a határon túli magyarokról érkező híreket nem politikai pártokon keresztül kapja, hanem közvetlenül. A nem nyilvános tanácskozásra Sólyom olyan, az anyaországban és a Kárpát-medencében élő magyar tudósokat, közéleti és a civil szférában elismert személyiségeket hívott meg, akik „tevékenységük alapján, kutatási vagy szakterületük szabályai szerint tudnak érvényes megállapításokat tenni a határon túli magyarság helyzetéről”. A tanácskozáson tizenhatan vettek részt, közöttük Bárdi Nándor történész, Csete Örs oktatásfejlesztési szakértő, az Apáczai Közalapítvány igazgatója, Végel László író, esszéista, továbbá lelkészek, nyelvészek, szociológusok.
„A szórvány a nemzet határa” A konferencián a romániai magyarságot Bodó Barna politológus, író, egyetemi oktató, Péntek János kolozsvári nyelvészprofesszor és Vetési László református lelkész, szórványelőadó képviselte. Bodó Barna a Krónikának kifejtette, a tanácskozáson két fontos következtetést vontak le: a magyar közéleti diskurzusban nincs jelen a szórványkérdés, ugyanakkor a szórványközösségek nem statikus jelenséget képeznek, hanem sokkal inkább folyamatos szórványosodásról kell beszélni. „A szórvány a nemzet határa, amely ezáltal mindig szűkülhet” – fejtette ki Bodó Barna, arra figyelmeztetetve, hogy az egyes régiók igényeinek megfelelően kidolgozott szórvány-stratégia és támogatás-rendszer hiányában a szórványosodás tovább terjedhet.
Intézményrendszer a szórványgondozásért A tanácskozás résztvevői szerint az asszimilációval szemben csakis az autonóm módon történő integráció lehet az identitás megőrzésének biztosítéka. Elhangzott, a problémakezelés egyik módja, ha közös fejlesztési projektek születnek és valósulnak meg a határrégiókban, az Európai Unióban már működő regionális politikákat pedig átültetik. A résztvevők felhívták a figyelmet a speciális EU-támogatások igénybevételének lehetőségeire is, majd rámutattak arra, hogy a szórványok helyzete különleges intézményrendszert igényel, amely magában foglalja az anyanyelvi iskolarendszert, szórványközpontokat, kollégiumokat. A szórványgondozás hálózatok fenntartását feltételezi, melyben különleges szerepe van az egyházaknak, a szakképzett értelmiségnek, valamint a kommunikáció biztosította új lehetőségek kihasználásának. A konferencián a résztvevők egyetértettek abban, hogy összmagyar intézményt kell létrehozni a szórványban élő magyarság problémáinak rendezésére, hiszen az összes régióban – fáziseltolódásokkal – ugyanazok a folyamatok mennek végbe. Az intézményrendszer működtetését Sólyom László a Duna Televíziónak adott interjújában is szorgalmazta, hangsúlyozva: az anyaországnak nemcsak lehetősége, hanem kötelessége is segíteni a külhonban élőket.
Hirdetés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hétfőn este tartják a szertartást, amelyen a Vatikán hivatalosan is megállapítja Ferenc pápa halálát; a Szentatya első ravatala a Szent Márta-házban lesz, ahol elhunyt.
Az izraeli hadsereg (IDF) vasárnap elismerte, hogy egy egységének katonái szakmai hibákat követtek el, amikor márciusban lelőttek tizenöt palesztin mentőápolót, illetve tűzoltót a Gázai övezetben – noha az IDF szerint Hamász-tagok is voltak közöttük.
Vlagyimir Putyin orosz elnök nem adott parancsot a rövid húsvéti tűzszünet meghosszabbítására a korábban bejelentett időkereten túl – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője vasárnap a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.
Felborult egy motoros kishajó szombat este a Dunán, utasai közül négyen partot értek, egy embert jelenleg is keresnek – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság vasárnap.
Semmilyen béke nem lehetséges igazi fegyvermentesítés nélkül, a népek védelem iránti igénye ne változzon általános fegyverkezési versennyé – fogalmazott Ferenc pápa húsvétvasárnapi üzenetében.
Nagyszabású rendőrségi művelet zajlik egy lövöldözés után a hesseni Bad Nauheim városában, miután szombat délután 6 óra körül két férfit agyonlőttek egy lakóház előtt.
Ha tényleg megvalósul a teljes tűzszünet húsvét idejére, akkor Ukrajna azt javasolja, hogy hosszabbítsák meg azt az április 20. utáni időszakra is – írta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton az X-en.