A francia elnök jelezte, hogy Párizs biztonsági megállapodás véglegesítésén dolgozik Ukrajnával
Fotó: Videófelvétel
Emmanuel Macron francia államfő kedd este bejelentette, hogy februárban Ukrajnába utazik, és negyven új SCALP nagy hatótávolságú rakétát és több száz bombát ad át a kijevi kormánynak.
2024. január 17., 02:082024. január 17., 02:08
2024. január 17., 02:222024. január 17., 02:22
„Jómagam februárban Ukrajnába utazom, és újabb szállítmányokat fogunk átadni: mintegy negyven SCALP rakétát és több száz bombát” – mondta a köztársasági elnök a párizsi hivatalában mintegy négyszáz újságíró előtt, az országos televíziók által élőben közvetített nemzetközi sajtótájékoztatóján. Macron jelezte, hogy Franciaország egy biztonsági megállapodás véglegesítésén dolgozik Kijevvel, amely hasonló ahhoz, amelyet pénteken kötött az Egyesült Királyság és Ukrajna tízéves időtartamra.
„Nem hagyhatjuk, hogy Oroszország győzzön, és nem is szabad engednünk, mert akkor Európa és Oroszország egész szomszédságának biztonsága megkérdőjeleződne” – hangsúlyozta a francia elnök. Arra a kérdésre, hogy Donald Trump esetleges győzelme a novemberi amerikai elnökválasztáson megkérdőjelezheti-e az Ukrajnának nyújtott támogatást, Emmanuel Macron kijelentette, hogy „nem szabad az emberekre koncentrálni”.
Fotó: Videófelvétel
„Tisztán kell látnunk ahhoz, hogy felismerjük, hogy az Amerikai Egyesült Államok egyik nagy szövetségesünk, akinek a bátorságát fogjuk ünnepelni a szövetségesek normandiai partraszállásának 80. évfordulója alkalmából” – mondta a francia elnök. „De ez egy olyan demokrácia, amely válságon megy keresztül, amelynek első számú prioritása saját maga, a második prioritása pedig a kínai kérdés” – tette hozzá, jelezve, hogy emiatt „erősebb Európára (van szükség), amely tudja, hogyan védje meg magát, és nem függ másoktól”.
A húszi lázadók tavaly november óta rendszeresen vesznek célba kereskedelmi hajókat a Vörös-tengeren, a globális tengeri szállítmányozás egyik kulcsfontosságú útvonalán, állítsuk szerint azért, hogy megtorolják Izraelnek a Gázai övezet ellen indított hadműveletét. Múlt hét végén az amerikai és brit erők csapásokat mértek a lázadókra, amire azok válaszul rakétával eltaláltak hétfőn egy amerikai teherhajót, tovább élezve ezzel a konfliktust. Emmanuel Macron egyúttal arra kérte Izraelt, hogy ne folytassa a nem kellően célzott műveleteket a Gázai övezetben.
„Azért mondom ezt, mert ez Izrael hosszú távú biztonsági érdeke is, és a hadműveletek folytatása a jelenlegi formában kockázatot jelent hosszú távon, tekintettel arra, hogy ez mit okoz az egész régióban magának Izraelnek a biztonságával” – mutatott rá az államfő. „Ezért folytatjuk a diplomáciai kezdeményezéseket, állásfoglalásokat és megbeszéléseket a tűzszünet érdekében, én pedig folytatni fogom a kétoldalú kapcsolattartást, hogy megpróbáljuk nagyon konkrétan elérni a tűzszünetet” – tette hozzá Emmanuel Macron.
Az ukrán fegyveres erők ellentámadása kudarcot vallott, és ha ez így folytatódik tovább, akkor Ukrajna államisága hamarosan megkérdőjeleződik – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök kedden Moszkvában orosz városvezetők előtt.
Romániát hagyta el a legtöbb lakos az elmúlt 20 évben az Unió tagállamai közül – derül ki az Eurostat statisztikai hivatal Európa népessége – 2025-ös kiadás című kutatásából, mely számos más érdekességre, ugyanakkor szomorú adatokra is rávilágít.
Késes támadás történt a hamburgi pályaudvaron péntek este 18 óra után – írja a Bild. A merényletben legalább tizenketten megsérültek, ebből hárman életveszélyes állapotban vannak.
Ukrajna és Oroszország végrehajtotta az ezer-ezer fős fogolycsere-megállapodás első szakaszát, amelynek keretében 390 ukrán fogoly tért haza – számolt be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Konstanca lehet az egyik első célpont egy, a NATO elleni orosz támadás esetén – vélekedik Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok, a NATO európai erőinek korábbi főparancsnoka.
Lesz következő fordulója Oroszország és Ukrajna tárgyalásainak, de irreális, hogy ezt a Vatikánban tartsák meg, a találkozó idejéről és helyszínéről még nem döntöttek – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő azzal vádolta meg csütörtök este Franciaországot, Nagy-Britanniát és Kanadát, hogy arra bátorítja a Hamász „tömeggyilkosait”, hogy vég nélkül harcoljanak.
Ukrajnának fel kellene adnia minden olyan elképzelést, hogy visszaállítsa a Szovjetunió 1991-es összeomlása nyomán létrejött, vagy akár a 2022-es nagyszabású orosz invázió előtti származó határokat – mondta csütörtökön Valerij Zaluzsnij.
Az amerikai kormányzat megvonja a Harvard Egyetem jogát a külföldi diákok fogadására részben „terroristapártoló” tevékenység miatt – közölte a belbiztonsági minisztérium csütörtökön.
Az orosz elnök ütközőövezet létrehozásáról döntött csütörtökön Oroszország és Ukrajna határa mentén.
Biztonsági figyelmeztetést tett közzé az Egyesült Államok, Kanada és több európai ország hírszerzése orosz kibertámadások kivédésére.
szóljon hozzá!