Fotó: Agerpres
2008. november 04., 00:002008. november 04., 00:00
Az utolsó métereken nyilvánosságra került közvélemény-kutatási adatok egyértelműen Obama győzelmét jósolják: a Global Insight felmérése szerint hatszázalékos diadalt arat. A becslések szerint az európaiak többsége is a demokrata szenátort látná szívesen a republikánus George W. Bush utódjaként.
A kampány során a legfontosabb téma a gazdasági válság kérdése volt. Mindkét jelölt támogatja a kongresszus 700 milliárd dolláros pénzügyi mentőcsomagját. Obama a gazdaság szorosabb kormányzati szabályozását szorgalmazza, McCain inkább a piaci megoldások híve. Obama növekedést serkentő terve 60 milliárd dollár kezdő összegű, és idővel 175 milliárd dollárba kerülne. McCain ösztönző csomagja 60 milliárd dolláros. A kampány korábbi szakaszában fontos téma volt a külpolitika. McCain szerint veszélyes és felelőtlenség Amerika ellenségeivel tárgyalni, de a Bush-kormány egyoldalú politikájától visszalépne, mint mondta, nyitott az „alacsonyabb szintű” diplomáciára. Obama helyreállítaná az egyensúlyt a katonai erő és a diplomácia használata között, utóbbinak nagyobb teret engedne a mostaninál.
Fókuszban Irak
A háború is központi kérdés: McCain szerint mindkét háborút folytatni kell a győzelem, a térség stabilizálása érdekében. Obama, aki kezdettől fogva ellenezte az iraki beavatkozást, azon az alapon, hogy az eltereli a figyelmet a terrorizmus elleni harcról Afganisztánban, azonnal elrendelné az iraki erők kivonását, amelyet 16 hónapon belül befejezne. McCain ellenzi az iraki csapatkivonást a közeljövőben, és a kivonási menetrend kijelölését is. Mindketten támogatják az afganisztáni műveleteket, a csapatok erősítését. Obama kilátásba helyezte: egyoldalú akciókat indítana vezető terroristák ellen a szomszédos Pakisztánban, ha az nem lépne fel ellenük.
Választások szökőévben
A számunkra kissé szokatlan, hétköznapi választási időpontot több mint százötven éves jogszabály rögzíti: a kongresszus által 1845-ben elfogadott törvény értelmében minden negyedik év (szökőév) novemberének első hétfőjét követő kedden elnökválasztást kell tartani. Idén ez a nap november 4. Az elnökválasztás menetét az 1789-ben elfogadott és többször kiegészített alkotmány szabályozza. Ennek értelmében elnökké csak olyan személy választható, aki amerikai állampolgárként született, betöltötte 35. életévét, és legalább 14 éve az Egyesült Államok lakosa. Alelnök csak olyan személy lehet, aki elnökké is választható lenne. Az elnök megbízatása négy évre szól, és csak egyszer választható újra.
Kik azok az elektorok?
Az elnököt és az alelnököt közvetett módon választják meg. A 18. életévüket betöltött, választójoggal rendelkező amerikai állampolgárok, akik felvétették magukat a választói névjegyzékbe, novemberben az elnök- és alelnökjelöltekre szavaznak (popular vote), de csak az úgynevezett elektorokat, azaz államonként a pártok aktivistáiból alakult elektori csoportokat választják meg. Az egyes államokból a legtöbb szavazatot kapott párt elektorai jutnak be az elnökválasztó elektori testületbe. Az alkotmány előírásai szerint minden állam elektorainak száma megegyezik a kongresszusi helyek számával. A szenátusból és a képviselőházból álló kongresszus 535 tagú, ehhez jön még a főváros (District of Columbia) ugyanannyi elektorral, mint a legkisebb szövetségi állam. Elnökké választáshoz az elektori szavazatok egyszerű többsége, azaz 270 szavazat is elegendő. Ha ez nem jön létre, akkor az elnök személyéről a képviselőház (ahol ekkor minden államnak csak egy szavazata van), az alelnökről pedig a szenátus dönt. Az elektorok államonként szavaznak, mégpedig az általános gyakorlat szerint – erre a szövetségi államok felében törvény nem kötelezi őket – az államukban legtöbb szavazatot kapott jelöltre. Előfordulhat olyan eset is, hogy bár valamelyik jelölt országosan több szavazatot szerez, mint ellenfele, mégsem ő lesz az elnök, mert nem jut elég elektori szavazathoz.
Hírösszefoglaló
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.
Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.
A 2024-es romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése is szerepel az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kedden közzétett, a 2024-es romániai emberi jogi helyzetről szóló jelentésében.
Súlyos harcokról számolt be az ukrán hadsereg kedden egy sajtótájékoztatón, utalva a kelet-ukrajnai frontszakaszokon történt orosz előretörésre is, ami miatt erősítést is küldtek Pokrovszk térségébe.
Nicușor Dan kedden bejelentette, hogy telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij elnökkel, akinek elmondta, hogy „átfogó és tartós békére van szükség Ukrajnában”.
Horvátországban és Montenegróban komoly tüzek pusztítanak, a lángokat napok óta nem tudják megfékezni, Észak-Macedóniában és Bosznia-Hercegovinában pedig folyamatosan oltják a helyenként felbukkanó tüzeket.
Szeptember 2-ától szűkül azok köre, akik interjú nélkül újíthatják meg az Egyesült Államokba szóló vízumukat – tudatta kedden a tengeren túli ország bukaresti nagyköve
Románia készen áll arra, hogy az Izraellel és a Palesztin Hatósággal fennálló kétoldalú kapcsolatait felhasználva hozzájáruljon a régió helyzetének javításához – jelentette ki Oana Țoiu román külügyminiszter.
Újabb befolyásos nemzetközi zsidó szervezet bírálja Romániát a szélsőjobboldali eszmék terjesztését tiltó törvény blokkolása miatt.
Az ukránoknak joguk van szabadon dönteni a jövőjükről, és a diplomáciai megoldásnak védenie kell az ukrán és az európai érdekeket – áll 26 európai állam- és kormányfő közös nyilatkozatában.