Kifejezte Oroszország készségét az egyenrangú, az érdekek kölcsönös figyelembevételén alapuló együttműködésre „a helyzet egészégesebbé tétele és a nukleáris fenyegetés hosszú távú csökkentése érdekében Európában és az euroatlanti térségben”. Ennek feltételeként azt nevezte meg, hogy a Nyugat hagyjon fel „agresszív, ellenséges kurzusával”.

Kifogásolta, hogy a nyugati országok a konstruktív párbeszéd helyett folyamatosan arra törekednek, hogy „új módszereket találjanak Oroszország feltartóztatására”.

Emlékeztetett arra, hogy Oroszország többször tett szerinte „konstruktív kezdeményezéseket és pragmatikus, nem átpolitizált javaslatokat az égető nemzetközi problémák megoldására”. Ezek közé sorolta Vlagyimir Putyin orosz elnök 2021 decemberi indítványát, hogy a Nyugat nyújtson jogilag kötelező erejű biztonsági garanciákat Moszkvának.

„Washingtonban és Brüsszelben azonban vagy mellőztek bennünket, vagy negatívan reagáltak. Ez vezetett el végül a jelenlegi ukrajnai válsághoz” – fogalmazott a miniszter.

A Kína által előterjesztett béketervvel kapcsolatban azt mondta, hogy annak fő pontjai összhangban állnak Oroszország megközelítésével, és üdvözölte Peking készségét arra, hogy „konstruktív szerepet játsszon a konfliktus politikai és diplomáciai rendezésében”.

„Különösen ami az egyenlő és oszthatatlan biztonság garantálásának szükségességét illeti Európa és az egész világ valamennyi országa számára” – mutatott rá a miniszter.

Felhívta a figyelmet, hogy Putyin és Hszi Csin-ping kínai elnök egyetértett „a szoros külpolitikai koordináció folytatásának fontosságában”. Mint mondta, a két ország stratégiai együttműködése nem irányul más országok ellen, és „hozzájárul az egész nemzetközi rendszer kiegyensúlyozott fejlődéséhez”.

Lavrov mind az előző, mind a jelenlegi kínai külügyminisztert „jó barátjának és harcostársának” nevezte. Kitért arra is az interjúban, hogy az orosz-kínai kereskedelemben az elszámolás több mint felerészben nemzeti fizetőeszközökben történik.

„A fehérorosz támadó légierő repülőgépeinek egy része képességet szerzett arra, hogy ellenséges objektumokra nukleáris felszereltségű megsemmisítő eszközökkel mérjen csapást” – mondta.
Emellett a fehérorosz hadsereg nukleáris rakéták indítására alkalmas Iszkander-M komplexumot is kapott. Sojgu szerint mindez válasz a NATO egyesített erőinek fokozott harckészültségére és a szövetség felderítő tevékenységének fokozására Oroszország és Fehéroroszország határai közelében.

Összesen 17 támadást regisztráltak, melyeket az orosz fél iráni gyártmányú Sahed-136 típusú drónokkal hajtott végre. Tizennégy drónt az ukrán légvédelem lelőtt. Odesszából több robbanásról is érkezett jelentés, a helyi hatóságok szerint több épület megrongálódott, és tűz ütött ki – közölték az Obscsesztvennoje. Novosztyi című ukrán portálon.

A fekete-tengeri kikötővárost, Odesszát, a háború kezdete óta számos orosz támadás érte. Leginkább az energetikai infrastruktúrában keletkeztek károk. Az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) januárban világörökségi helyszínné nyilvánította Odessza történelmi óvárosát. A kikötőváros kulcsszerepet játszik az ukrajnai gabonaexportban.