Meghallgatták a román biztosjelöltet az Európai Parlament szakbizottságaiban.
A nemzeti kisebbségek nyelvével kapcsolatos politikák az Európai Unió egyes tagállamainak hatáskörébe tartoznak, ugyanakkor törekedni kell a nyelvi változatosság fenntartására az Unióban, mivel az angol nyelv ismerete nem elegendő – többek között ezt hangoztatta Leonard Orban, az Európai Bizottság többnyelvűségi biztosjelöltje, akit tegnap hallgattak meg az Európai Parlament kulturális és oktatási, illetve alkotmányos ügyekkel foglalkozó bizottságaiban.
A mintegy három órás meghallgatáson, amelyet Orban „rendkívül érdekesnek és hasznosnak” nevezett, a biztosjelölt ismertette mandátuma célkitűzéseit, majd kérdésekre válaszolt.
Filmek felirattal
Húsz perces beszédét Orban franciául kezdte, angolul folytatta, majd románul beszélt célkitűzéseiről. Ezek között szerepel a 2004-ben csatlakozott tíz tagállam nyelvének megszilárdítása az EU-ban, javaslat egy többnyelvűségi cselekvési terv kidolgozására, illetve egy miniszteri értekezlet szervezése a cselekvési terv irányvonalainak megvitatására. A román biztosjelölt hangsúlyozta: ki kell használni a tájékoztató médiumok kínálta lehetőségeket köztájékoztatási programok megvalósítására, szorgalmazta, hogy a filmeket szinkronizáció helyett feliratozással forgalmazzák az unióban, továbbá javasolta egy fordítási verseny megrendezését 2007-ben az európai iskolákban. Leonard Orban javasolta ugyanakkor az „anyanyelv plusz két másik nyelv” programjának alkalmazását, amelynek keretében az EU-tagállamok iskoláiban a diákok anyanyelvükön kívül két más uniós nyelvet is tanulnának.
Semmitmondó válaszok
Tervezett célkitűzéseinek ismertetése után Orban válaszolt a bizottsági tagok kérdéseire. A kérdezők jelentős része arra volt kíváncsi, hogy a biztosjelölt milyen álláspontra helyezkedik a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatának kérdésében. Orban fontosnak nevezte ugyan a kisebbségi nyelvhasználat jogának tiszteletben tartását, de hangsúlyozta, ezen a területen minden egyes tagállam maga dönt arról, hogy milyen politikát érvényesít.
Hegyi Gyula, magyarországi szocialista képviselő, az EP kulturális és oktatási bizottságának tagja magyarul és németül kérdezte, hogy a biztosjelöltnek milyen tapasztalatai vannak saját hazájában a soknyelvűségről, és arra is kíváncsi volt, Orban egyetért-e azzal, hogy a kisebbségek anyanyelv-használati jogát a felsőoktatásban is biztosítani kell. Hegyi szerint a biztosjelölt semmitmondó válaszokat adott a kérdésekre. A szocialista képviselő közleménye szerint Leonard Orban válaszai a kisebbségek nyelvi jogaival kapcsolatban „általánosak voltak és semmilyen előrelépést nem ígértek”.
Járóka Lívia fideszes képviselő felvetette, hogy miközben a kolozsvári Babeº–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) saját multikulturalitásáról rendezett kiállítást Brüsszelben, az egyetemen leszaggatták és megtaposták a magyar nyelvű feliratokat. Leonard Orban válaszában arra utalt, hogy Románia jelentős eredményeket mutathat fel a kisebbségi jogok védelme terén, a nemzeti kisebbségek parlamenti képviselettel rendelkeznek, a magyar RMDSZ tagja a kormánykoalíciónak, a kisebbségek pedig használhatják anyanyelvüket a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban. A BBTE keretében a nemzeti kisebbségek számára biztosított az anyanyelvű oktatáshoz való jog, zárta válaszát Orban.
Tabajdi Csaba szocialista képviselő a BBTE ügye kapcsán azt kérdezte Orbantól, hogy tiltakozna-e, ha a tagállamokban – akár saját hazájában is – megsértenék a nyelvhasználati jogokat? A biztosjelölt válaszában arra hivatkozott, hogy ezen a területen lemaradás tapasztalható az uniós szintű jogalkotás terén, a többnyelvűség kapcsán az Európai Bizottság hatásköre korlátozott, ő pedig tiszteletben tartja az EB hatáskörét e téren.
A bizottsági meghallgatás után Tabajdi Csaba „alapvetően elfogadhatónak” nevezte a román biztosjelölt teljesítményét, de szerinte kételyek merülhetnek fel azzal kapcsolatban, hogy Orbannak lesz-e ereje, hogy képviselje az összeurópai értékeket ezen a kényes területen. „Sajnálom, hogy Orban nem adott konkrét választ arra a kérdésemre, hogy hajlandó-e cselekedni a karintiai szlovének, vagy az erdélyi magyarok érdekében” – hangsúlyozta a magyar szocialista képviselő. Tabajdi azt is elmondta, a meghallgatáson jelenlevő képviselők közül többen hiányérzetüket és fenntartásaikat hangoztatták, mivel a biztosjelölt kevés konkrét választ adott, arra hivatkozva, hogy a nyelv, az oktatás tagállami hatáskör, holott egy többnyelvűségért felelős európai biztosnak éppen az európai szintű kezdeményezés, az értékelvű norma- és jogalkotás lenne a feladata.
A két szakbizottság a következőkben ajánlást fogalmaz meg a biztosjelölttel kapcsolatban, az EP plénuma pedig december 12-én szavaz az ügyben.