Izrael szárazföldi támadásba kezdett Libanonban – humanitárius katasztrófa fenyeget
Miközben a nemzetközi közvélemény azonnali tűzszünetre szólítja a Közel-Keleten egymásnak feszülő feleket, a Libanonban kiújult harcok egyelőre aláaknázzák ezeket az erőfeszítéseket, s ama törekvéseket, hogy újabb békefenntartókkal erősítsék meg a 2000 fős ENSZ-erőket.
Izrael ugyanis immár szárazföldi bevetéseken is kutat a Hezbollah síita szervezet rakétái után Dél-Libanonban. Izraeli páncélos alakulatok tegnap behatoltak Libanonba, ahol a határ túloldalán azonnal kemény ellenállásba ütköztek. A harckocsikkal előretörő csapatok katonái közül a Hezbollah gerillái két izraeli katonát megöltek és hármat megsebesítettek; az izraeli áldozatokról a Hezbollahtól származó információkat egyelőre nem ismerték el hivatalosan. Az izraeli hadsereg szerint a katonák fegyvereket és átvezető alagutakat keresnek a határ túloldalán. Közben az izraeli légierő folytatta libanoni célpontok bombázását tegnapra virradóra, és a légitámadásoknak számos polgári áldozata volt: a Reuters értesülései szerint a civil lakosság soraiból 41-en, az AFP szerint 43-an vesztették életüket. „Mészárlás, ami Szrifában történt” – foglalta össze a dél-libanoni város elleni izraeli légicsapásokat Afif Nadzsi, a város polgármestere az Al Arabíja televíziónak. Miközben a déli országrész ellen irányuló izraeli csapásoknak számos civil halottja van, a Hezbollah összesen egy fegyveresének haláláról számolt be. Bejrútban az izraeli harci gépek az „Isten Pártja” épületeit és a főváros déli részét támadták. A megtámadott épületek annak a síita mozgalomnak a létesítményei, amely nyolc izraeli katonát rabolt el július 12-én; ez volt egyébként a háborút izraeli részről kirobbantó „casus belli”. A Reuters jelentése szerint a zsidó állam a hadműveletek kezdete óta lerombolta Libanon infrastruktúrájának jelentős részét, és 271 embert megölt az országban, míg a Hezbollah rakétacsapásai 25 izraeli halálát okozták. Libanonban tegnap a délutáni órákig 57 civil halálos áldozata volt az izraeli légierő és haditengerészet támadásainak, amelyek az ország déli, keleti és északi részére is kiterjedtek; ez volt a legsúlyosabb civilveszteség-adat a hadjárat kezdete óta.
Fegyverszünetet követelnek Javier Solana, az Európai Unió biztonság- és külpolitikai főképviselője a fegyveres konfliktus azonnali befejezésére szólította fel tegnap Izraelt és a libanoni Hezbollah-milíciát. Solana Cipi Livni izraeli külügyminiszterrel tartott jeruzsálemi sajtóértekezletén közölte: az EU tovább folytatja erőfeszítéseit a libanoni vérontás megállítása érdekében. Egyben bírálta a két izraeli katonának a Hezbollah emberei által történt foglyul ejtését, sürgetve mielőbbi szabadon engedésüket. Azonnali közel-keleti fegyverszünetet és tárgyalásokat sürgetett Németország és Olaszország államfője is. Giorgio Napolitano olasz köztársasági elnök Berlinben nyomatékosan üdvözölte Kofi Annan ENSZ-főtitkárnak azt a felvetését, hogy további ENSZ-csapatok állomásozzanak Dél-Libanonban, s támogatta azt is, hogy az Unió részt vegyen ebben a misszióban. Horst Köhler német államfő közölte: Izraelnek joga van az önvédelemre, „de nagyon aggódunk a polgári áldozatok magas száma és az infrastruktúra szétrombolása miatt.” Traian Bãsescu román államfő tegnap úgy vélekedett, hogy az ENSZ-nek a lehető legsürgősebben megoldást kell találnia a humanitárius katasztrófával fenyegető háborús helyzetre. Ezzel szemben Ehud Olmert izraeli miniszterelnök leszögezte, a hadjárat mindaddig folyik, amíg szükség lesz rá a két izraeli katona kiszabadításához, sőt hozzátette: a zsidó állam nem fogadja el a Hezbollah fogolycsere-ajánlatát. Olmert mindeközben Iránt is megvádolta, kijelentve, hogy a perzsa állam segédkezett a síita mozgalomnak két izraeli katona elrablásában. „Izrael célja nem csupán az elrabolt katonák kiszabadítása: arra is rá kívánjuk kényszeríteni a libanoni hatóságokat, hogy az ENSZ 1559-es számú határozata értelmében fegyverezzék le a Hezbollah erőit” – hangsúlyozta az izraeli kormányfő. A Hezbollah síita szervezet viszont azt állítja, hogy akár hónapokig is képes lőni Észak-Izraelt. „Megfontoltan hajtjuk végre rakétatámadásainkat Izrael ellen, hogy fegyverkészletünket hónapokig kihasználhassuk, és ne csak napokig vagy hetekig” – mondta Mohammad Kumati, a Hezbollah politikai bizottságának egyik tagja.
Folytatódik a külföldiek kimenekítése Az Egyesült Államok is megkezdte tegnap állampolgárainak jelentős számban történő kimenekítését Libanonból, de közben folytatódott a legkülönbözőbb állampolgárságú külföldiek evakuálása is. Az amerikaiak Ciprus érintésével folyó kimenekítésében kilenc hadihajó, több ezer tengerészgyalogos és haditengerész vesz részt. Tegnap délután az első ezer amerikaival a fedélzetén már kifutott a bejrúti kikötőből Ciprus felé egy luxus óceánjáró, Libanonból összesen 8000 amerikai akar távozni. Folyamatosan hagyják el Libanont a magyar és a román állampolgárok, illetve rezidensek is, utóbbiak közül eddig 470-en megérkeztek Bukarestbe, mintegy kétszázan pedig Románia bejrúti nagykövetségén várakoznak. London azt tervezi, hogy a hét végéig összesen ötezer embert evakuál az arab országból, a franciák a távozni szándékozó nyolcezerből tegnapig kilencszázat szállítottak haza. Németország a második világháború utáni legnagyobb kimenekítési akcióját kezdte meg, miután a vártnál több, háromezer állampolgára kíván biztonságos helyre menni az izraeli légicsapások elől.
Hirdetés
szóljon hozzá!
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Felborult egy motoros kishajó szombat este a Dunán, utasai közül négyen partot értek, egy embert jelenleg is keresnek – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság vasárnap.
Semmilyen béke nem lehetséges igazi fegyvermentesítés nélkül, a népek védelem iránti igénye ne változzon általános fegyverkezési versennyé – fogalmazott Ferenc pápa húsvétvasárnapi üzenetében.
Nagyszabású rendőrségi művelet zajlik egy lövöldözés után a hesseni Bad Nauheim városában, miután szombat délután 6 óra körül két férfit agyonlőttek egy lakóház előtt.
Ha tényleg megvalósul a teljes tűzszünet húsvét idejére, akkor Ukrajna azt javasolja, hogy hosszabbítsák meg azt az április 20. utáni időszakra is – írta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton az X-en.
A szentszéki sajtóközpont bejelentette, hogy Ferenc pápa húsvét vasárnap jelen kíván lenni a Szent Péter téren az ünnepi misét követő Urbi et Orbi áldáson. Ferenc pápa virágvasárnap jelent meg a Szent Péter téren rövid időre.
Oroszország egyoldalúan ideiglenes tűzszünetet hirdetett Ukrajnában április 19-től április 21-ig, a döntést Vlagyimir Putyin orosz elnök jelentette be. A Kreml bízik benne, hogy Kijev is betartja a megállapodást.
A NATO adminisztratív területein a Politico című brüsszeli lap információi szerint megkezdődött az eddigi „gender-inkluzív” nyelvhasználat helyett a hagyományos megszólítások, terminológiák visszaállítása.
Jézus keresztútjával a mai világban is naponta szembetalálkozunk Ferenc pápa meditációi szerint, amelyek szövegét a római Colosseumnál felelevenedő stációkon olvassák fel péntek este.
Ha nem jön létre béke az orosz-ukrán háborúban, „akkor azt hiszem, az elnök (Donald Trump) valószínűleg eljut egy olyan pontra, amikor azt mondja: oké, ennyi volt” – közölte Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
szóljon hozzá!