Izrael szárazföldi támadásba kezdett Libanonban – humanitárius katasztrófa fenyeget
Miközben a nemzetközi közvélemény azonnali tűzszünetre szólítja a Közel-Keleten egymásnak feszülő feleket, a Libanonban kiújult harcok egyelőre aláaknázzák ezeket az erőfeszítéseket, s ama törekvéseket, hogy újabb békefenntartókkal erősítsék meg a 2000 fős ENSZ-erőket.
Izrael ugyanis immár szárazföldi bevetéseken is kutat a Hezbollah síita szervezet rakétái után Dél-Libanonban. Izraeli páncélos alakulatok tegnap behatoltak Libanonba, ahol a határ túloldalán azonnal kemény ellenállásba ütköztek. A harckocsikkal előretörő csapatok katonái közül a Hezbollah gerillái két izraeli katonát megöltek és hármat megsebesítettek; az izraeli áldozatokról a Hezbollahtól származó információkat egyelőre nem ismerték el hivatalosan. Az izraeli hadsereg szerint a katonák fegyvereket és átvezető alagutakat keresnek a határ túloldalán. Közben az izraeli légierő folytatta libanoni célpontok bombázását tegnapra virradóra, és a légitámadásoknak számos polgári áldozata volt: a Reuters értesülései szerint a civil lakosság soraiból 41-en, az AFP szerint 43-an vesztették életüket. „Mészárlás, ami Szrifában történt” – foglalta össze a dél-libanoni város elleni izraeli légicsapásokat Afif Nadzsi, a város polgármestere az Al Arabíja televíziónak. Miközben a déli országrész ellen irányuló izraeli csapásoknak számos civil halottja van, a Hezbollah összesen egy fegyveresének haláláról számolt be. Bejrútban az izraeli harci gépek az „Isten Pártja” épületeit és a főváros déli részét támadták. A megtámadott épületek annak a síita mozgalomnak a létesítményei, amely nyolc izraeli katonát rabolt el július 12-én; ez volt egyébként a háborút izraeli részről kirobbantó „casus belli”. A Reuters jelentése szerint a zsidó állam a hadműveletek kezdete óta lerombolta Libanon infrastruktúrájának jelentős részét, és 271 embert megölt az országban, míg a Hezbollah rakétacsapásai 25 izraeli halálát okozták. Libanonban tegnap a délutáni órákig 57 civil halálos áldozata volt az izraeli légierő és haditengerészet támadásainak, amelyek az ország déli, keleti és északi részére is kiterjedtek; ez volt a legsúlyosabb civilveszteség-adat a hadjárat kezdete óta.
Fegyverszünetet követelnek Javier Solana, az Európai Unió biztonság- és külpolitikai főképviselője a fegyveres konfliktus azonnali befejezésére szólította fel tegnap Izraelt és a libanoni Hezbollah-milíciát. Solana Cipi Livni izraeli külügyminiszterrel tartott jeruzsálemi sajtóértekezletén közölte: az EU tovább folytatja erőfeszítéseit a libanoni vérontás megállítása érdekében. Egyben bírálta a két izraeli katonának a Hezbollah emberei által történt foglyul ejtését, sürgetve mielőbbi szabadon engedésüket. Azonnali közel-keleti fegyverszünetet és tárgyalásokat sürgetett Németország és Olaszország államfője is. Giorgio Napolitano olasz köztársasági elnök Berlinben nyomatékosan üdvözölte Kofi Annan ENSZ-főtitkárnak azt a felvetését, hogy további ENSZ-csapatok állomásozzanak Dél-Libanonban, s támogatta azt is, hogy az Unió részt vegyen ebben a misszióban. Horst Köhler német államfő közölte: Izraelnek joga van az önvédelemre, „de nagyon aggódunk a polgári áldozatok magas száma és az infrastruktúra szétrombolása miatt.” Traian Bãsescu román államfő tegnap úgy vélekedett, hogy az ENSZ-nek a lehető legsürgősebben megoldást kell találnia a humanitárius katasztrófával fenyegető háborús helyzetre. Ezzel szemben Ehud Olmert izraeli miniszterelnök leszögezte, a hadjárat mindaddig folyik, amíg szükség lesz rá a két izraeli katona kiszabadításához, sőt hozzátette: a zsidó állam nem fogadja el a Hezbollah fogolycsere-ajánlatát. Olmert mindeközben Iránt is megvádolta, kijelentve, hogy a perzsa állam segédkezett a síita mozgalomnak két izraeli katona elrablásában. „Izrael célja nem csupán az elrabolt katonák kiszabadítása: arra is rá kívánjuk kényszeríteni a libanoni hatóságokat, hogy az ENSZ 1559-es számú határozata értelmében fegyverezzék le a Hezbollah erőit” – hangsúlyozta az izraeli kormányfő. A Hezbollah síita szervezet viszont azt állítja, hogy akár hónapokig is képes lőni Észak-Izraelt. „Megfontoltan hajtjuk végre rakétatámadásainkat Izrael ellen, hogy fegyverkészletünket hónapokig kihasználhassuk, és ne csak napokig vagy hetekig” – mondta Mohammad Kumati, a Hezbollah politikai bizottságának egyik tagja.
Folytatódik a külföldiek kimenekítése Az Egyesült Államok is megkezdte tegnap állampolgárainak jelentős számban történő kimenekítését Libanonból, de közben folytatódott a legkülönbözőbb állampolgárságú külföldiek evakuálása is. Az amerikaiak Ciprus érintésével folyó kimenekítésében kilenc hadihajó, több ezer tengerészgyalogos és haditengerész vesz részt. Tegnap délután az első ezer amerikaival a fedélzetén már kifutott a bejrúti kikötőből Ciprus felé egy luxus óceánjáró, Libanonból összesen 8000 amerikai akar távozni. Folyamatosan hagyják el Libanont a magyar és a román állampolgárok, illetve rezidensek is, utóbbiak közül eddig 470-en megérkeztek Bukarestbe, mintegy kétszázan pedig Románia bejrúti nagykövetségén várakoznak. London azt tervezi, hogy a hét végéig összesen ötezer embert evakuál az arab országból, a franciák a távozni szándékozó nyolcezerből tegnapig kilencszázat szállítottak haza. Németország a második világháború utáni legnagyobb kimenekítési akcióját kezdte meg, miután a vártnál több, háromezer állampolgára kíván biztonságos helyre menni az izraeli légicsapások elől.
Hirdetés
szóljon hozzá!
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Saját magát köpi szembe az Európai Bizottság azzal, hogy cinkos módon hallgat, amikor Ukrajna támadja a Magyarország és Szlovákia energiaellátása szempontjából kulcsfontosságú Barátság kőolajvezetéket – közölte Szijjártó Péter.
Az Egyesült Államok nem fizet semmit Ukrajnának, az oda szánt fegyverzet árát a NATO teljes egészében megtéríti – hangoztatta az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban.
Románia és Ukrajna együttműködik haditechnikai eszközök fejlesztésében, és a romániai vállalatok részt vesznek Ukrajna újjáépítésében – jelentette be hétfőn Ionuț Moșteanu védelmi miniszter, miután tárgyalt Kijevben ukrán hivatali partnerével.
Vlagyimir Putyin orosz elnök készen áll a találkozóra Volodmir Zelenszkij ukrán elnökkel, amennyiben a találkozó megfelelően előkészített, de egyelőre nincs tervben ilyen esemény – jelentette ki Szergej Lavrov.
Donald Trump két héten belül dönt arról, hogy két lehetőség közül milyen irányban lép tovább az ukrajnai háborút illetően. Az amerikai elnök erről a Fehér Házban beszélt.
Kijevnek vissza kell vonnia az oroszajkú lakosságot diszkrimináló összes ukrán törvényt – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televízió vasárnapi Moszkva. Kreml. Putyin című műsorában.
Az Ukrajna függetlenségének napja alkalmából vasárnap közzétett üzenetében Nicușor Dan megerősítette, hogy Románia támogatja Ukrajna „jogos önvédelmi erőfeszítéseit”.
Ilie Bolojan szombaton Chișinăuban kijelentette, hogy az elmúlt 35 évben a Románia és a Moldovai Köztársaság közötti egykori szögesdrótkerítés a remény, a barátság és a szolidaritás terévé változott.
Az Egyesült Államok kormánya azonnali hatállyal leállította a dolgozói vízumok kiadását külföldi teherautó-sofőrök számára, és pénteken több tíz millió külföldi vízumának felülvizsgálatát is elindította.
Donald Trump amerikai elnök is értesült arról, hogy Ukrajna megtámadta a Magyarországot és Szlovákiát ellátó Barátság kőolajvezetéket, és dühös miatta – derült ki pénteken.
szóljon hozzá!