2008. március 06., 00:002008. március 06., 00:00
E felhívást kedden megszavazta a terület „parlamentje”. Dél-Oszétiának a kilencvenes években egyoldalúan kinyilvánított függetlenségét egyetlen ország, így Oroszország sem ismerte el. „Dél-Oszétia parlamentje felkéri az ENSZ főtitkárát, az orosz elnököt és az Európai Unió országainak vezetését a Dél-oszétiai Köztársaság elismerésére” – olvasható a régió „tájékoztatási minisztériumának” honlapján megjelent közleményben. A dél-oszét vezetők a népek önrendelkezési jogára, „a kialakult politikai, nemzetközi jogi realitásokra” és „a koszovói precedensre” hivatkoznak kérésük indoklásában. A dél oszét régió parlamentje szerint a koszovói eset (a Szerbiához tartozó terület egyoldalúan kikiáltott függetlensége) is bizonyítja, hogy nemcsak az államok területi sérthetetlenségének elvén alapulhat a regionális konfliktusok megoldása. A kérést tartalmazó dokumentum szerint „lehetetlen”, hogy Grúzia és Dél-Oszétia egy államkeretben éljen a jövőben. Dél-Oszétia lakosainak túlnyomó többsége orosz állampolgárságú, és „az Oroszországhoz való további közeledésétől várja sorsának jobbra fordulását” – olvasható a dokumentumban. Eduard Kokojti dél-oszétiai elnök jelezte nemrégiben: nem zárja ki, hogy „2008 a történelmi igazság diadalát, Oszétia újraegyesülését hozhatja magával”. Észak-Oszétia ugyanis az Oroszországi Föderációhoz tartozik.
Közben egy másik, az egykori Szovjetunióhoz tartozó szakadár terület miatt is újabb konfliktus robbant ki a koszovói precedens nyomán. Tizenkét örmény és négy azeri katona vesztette életét eddig abban az összecsapásban, amely a jogilag Azerbajdzsánhoz tartozó, de többségében örmények lakta Karabah határán tört ki – közölte az azeri védelmi minisztérium. A Magdakert város közelében lezajlott tűzpárbaj évek óta a legsúlyosabb incidens a két kaukázusi köztársaság között, amelyek formálisan ma is hadban állnak egymással, épp a szakadár Karabah hovatartozásáért vívott 1992–94-es háború miatt. Az incidens alig néhány órával azután robbant ki, hogy Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök – Koszovó frissen kikiáltott függetlenségét kommentálva – kijelentette, hogy országa akár erővel is kész visszaszerezni Karabahot, s hogy erre felkészüljön, fegyvereket és katonai felszerelést vásárol. Aliyev úgy vélte, hogy Koszovó Szerbiától való elszakadása felbátorította a hegyvidéki terület örmény szeparatistáit. Tegnapi nyilatkozatában azonban a bakui külügyminisztérium Örményországot tette felelőssé az incidensért, azzal vádolva a jereváni vezetést, hogy provokációt követett el, mellyel saját belső válságáról akarja elterelni a figyelmet. Robert Kocsarján leköszönő elnök a hétvégén hirdetett ki rendkívüli állapotot az örmény fővárosban, miután a februári elnökválasztás miatt tiltakozó ellenzéki tüntetők és a rendőrség összecsapásában nyolc ember meghalt. Jereván korábban azt állította, hogy Baku adott parancsot a katonái elleni támadásra, kihasználva a zavaros örmény belpolitikai helyzetet. A mintegy 140 ezer lakosú, túlnyomórészt örmények lakta Karabah 1991-ben, a Szovjetunió felbomlása idején mondta ki elszakadását Azerbajdzsántól. A terület birtoklásáért 1992-ben a két szomszéd ország között kirobbant kétéves háborúban mintegy 30 ezer ember vesztette életét, és egymillióan váltak menekültté.
Hírösszefoglaló
Tompítani igyekezett Oana Ţoiu román külügyminiszter annak az élét, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma a Romániáról szóló emberi jogi jelentésében ismét felrótta a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítését.
Több szerbiai városban is összecsaptak az ellenzéki tiltakozók a rendőrökkel csütörtök este, Újvidéken emellett felgyújtották a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) helyi irodáját.
Az izraeli radikális jobboldali pénzügyminiszter, Becálel Szmotrics szerint egy, a megszállt Ciszjordániában megvalósítandó, több mint 3000 lakás építését magában foglaló, ellentmondásos telepépítési projekt „eltemeti a palesztin állam gondolatát”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök méltatta a Trump-kormány „energikus” erőfeszítéseit az ukrajnai háború leállítására, és utalt arra, hogy Moszkva és Washington pénteki alaszkai csúcstalálkozóján megállapodást köthetnek a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.