Fotó: Wikipédia/Official SpaceX Photos
Korlátozta a SpaceX űripari vállalat az ukrán hadsereg hozzáférését a Starlink műholdas rendszerhez, miután egyes hírek szerint a szolgáltatást harci drónok irányítására is felhasználták – jelentette csütörtökön a BBC brit közszolgálati hírtelevízó a vállalat elnökére hivatkozva.
2023. február 09., 14:472023. február 09., 14:47
A döntést Gwynne Shotwell szerdán Washingtonban jelentette be, és jóllehet nem részletezte a korlátozás jellegét, elmondta, hogy a Starlink által biztosított technológiát eredetileg sosem offenzív célokra szánták, a megállapodás elsősorban humanitárius célokat szolgált. Mindazonáltal hozzátette: elfogadták, hogy az ukrán hadsereg is igénybe veszi a rendszert kommunikációs célokra.
– jelentette ki újságíróknak.
Múlt héten közzétett Twitter-üzenetében Elon Musk maga is leszögezte: nem fogják engedni, hogy az ukrán csapatok nagy hatótávolságú dróncsapásokat hajtsanak végre a technológia segítségével.
Mint ismeretes, a drónoknak fontos szerepük van a tavaly február óta tartó harcokban, Ukrajna elsősorban az orosz hadállások felderítésére, légitámadásokra, valamint az orosz fél irányából érkező dróncsapások elhárítására használja őket.
Oroszországot ugyanakkor az a bírálat érte, hogy megpróbálja megzavarni a Starlink jeleit.
Amint arról korábban írtunk, Musk már napokkal a háború kezdete után küldött Starlink műholdas vevőegységeket Ukrajnába, és azóta ez a rendszer jelent Ukrajnának alternatív megoldást a mobiltelefontornyok működtetésére, amikor az orosz légicsapások okozta áramkimaradások hosszabb ideig tartanak. Az üzletember októberben azt mondta,
Megerősítette, hogy az orosz haderők ezt a rendszert is igyekeznek megsemmisíteni, ezért hatalmas erőforrásokat kellett a védelmére fordítani, ennek ellenére a siker nem garantált. Egyúttal arra kérte az amerikai kormányt, hogy vegye át a Starlink műholdhálózat üzemeltetésének költségeit a háború sújtotta kelet-európai országban.
Az európai uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Varsóban.
Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy az európaiak és a kanadaiak többet költsenek a védelemre; ez most meg is történik – jelentette ki a NATO-főtitkár csütörtökön.
Magyarország kormánya arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-vel.
Kirill Dmitrijev orosz tárgyaló szerdán a Fehér Házban találkozott Steve Witkoffal, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottjával – jelentette a Reuters csütörtökön.
Ismertette Donald Trump amerikai elnök szerdán a még aznap életbe lépő, viszonossági alapon működő új amerikai vámrendszert. Az Európai Unió tagállamaira 20 százalékos importvámot vet ki a Trump-adminisztráció.
A szlovákiai kormány szerdán jóváhagyta 350 medve kilövését az idén, miután megsokasodtak a barna medvék támadásai, amelyek populációja az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt – jelentette be Robert Fico miniszterelnök.
Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács főtitkárától Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője Strasbourgban.
Izrael szerdán bejelentette a gázai katonai műveletek jelentős kiterjesztését, és közölte, hogy az enklávé jelentős területeit elfoglalják és a biztonsági zónákhoz csatolják, ami jelentős számú lakosság evakuálását vonja maga után.
Az orosz hadsereg szerdára virradó éjszaka csapásmérő drónokkal támadta Odessza, Zaporizzsja és Harkiv térségét, egy ember meghalt, sok a sebesült – közölték katonai és helyi közigazgatási hatóságok, amelyeket az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.
A kínai hadsereg éleslövészetet gyakorolt a Kelet-kínai-tengeren a Tajvan közelében zajló meglepetésszerű hadgyakorlatok fokozásaként – közölte szerdán közleményben a Népi Felszabadító Hadsereg Keleti Hadszíntéri Parancsnoksága.
szóljon hozzá!