Kimentettek a Hamász karmaiból két, októberben elrabolt túszt az izraeli erők

Kimentettek a Hamász karmaiból két, októberben elrabolt túszt az izraeli erők

A szabadság felé. Az izraeli légierő helikopterével szállították kórházba a két kiszabadított túszt

Fotó: Izraeli Védelmi Erők

Két izraeli túszt mentettek ki hétfőre virradóra a Gázai övezet déli részén fekvő Rafah városából az Izraeli Védelmi Erők (IDF), az Izraeli Biztonsági Ügynökség, a Sin Bet és az izraeli rendőrség különleges műveletében.

Hírösszefoglaló

2024. február 12., 07:552024. február 12., 07:55

2024. február 12., 11:212024. február 12., 11:21

A két túszt a 60 éves Fernando Simon Marman és a 70 éves Louis Har néven azonosították, akiket a Hamász a terrorszervezet október 7-i, Izrael elleni támadása során ejtett foglyul – olvasható a hétfői közös közleményben.

Kiszabadításukra 128 nappal fogságba esésük után került sor.

A két férfi jó egészségügyi állapotban van, és az izraeli Sheba egészségügyi központba szállították őket – közölte az izraeli hadsereg.

Joav Galant izraeli védelmi miniszter az IDF „lenyűgöző túszszszabadítási műveletének” nevezte a történteket.

„Minden elismerésem az IDF erőinek, a biztonsági erőknek és a különleges rendőri erőknek a fontos műveletért és a minőségi teljesítményért. Mindenféleképpen betartjuk a túszok kiszabadítására vonatkozó kötelezettségvállalásunkat” – írta az X-en.

Közben hétfőn kora reggel a Palesztinai Vörös Félhold Társaság azt közölte: több mint 60 ember halt meg a Gázai övezet déli részén fekvő Rafah városára mért izraeli légicsapásokban.

A város, ahol a gázai lakosság több mint fele menedéket keres, a harci gépek és a légicsapások „intenzív célpontja”

– közölte a szervezet.

A PRCS szerint helikopterek géppuskatűzzel is lőtték a határ menti területeket. Rafah a Gázai övezet és Egyiptom határának közelében fekszik.

Az Izraeli Védelmi Erők hétfőn megerősítették, hogy „csapások sorozatát” hajtották végre Rafah egyik kerületében, a Sabura területén lévő célpontok ellen, és közleményükben azt írták, hogy „a csapások befejeződtek”.

A rafahi önkormányzat szerint az izraeli csapások célpontjai között volt egy mecset is Saburában.

A Hamász által működtetett Al-Aksza televíziós csatorna arról számolt be, hogy

hétfőn két mecsetet, valamint 14 lakóházat vettek célba Rafah különböző területein.

Az Abu Juszef Al-Nadzsar kórház igazgatója szerint a rafahi orvosi létesítmények „nem tudják kezelni az izraeli megszállók bombázása által megsebesített nagyszámú sérültet”.

A PRCS szerint az emberek a romok alatt rekedtek, és Rafah fölött még mindig erős a harci gépek jelenléte az égen.

Közben

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt mondta, hogy szerinte elég túsz van életben Gázában ahhoz, hogy „indokolt legyen az a fajta erőfeszítés”, amelyet Izrael tesz szabadon bocsátásuk érdekében.

„Elkötelezett vagyok, hogy kihozzuk őket, tegyünk meg minden erőfeszítést. És ehhez nyomásra van szükség, a nyomás már működött, és a nyomás ismét működni fog” – mondta Netanjahu az ABC Newsnak egy vasárnap sugárzott interjúban.

Netanjahut a Túszok és Eltűnt Családok Fóruma nyílt leveléről kérdezték, amely megkérdőjelezte Izrael hozzáállását a Hamásszal folyó tárgyalásokhoz, és a túszok szabadon bocsátásának biztosítása iránti elkötelezettségét.

„Nem vagyok benne biztos, hogy bárki is bele tudja képzelni magát a családok helyzetébe, de a családok sem tudják beleképzelni magukat a döntéshozók helyzetébe” – mondta Netanjahu. „Ez két külön dolog. Elérik a szívünket, elérik az én szívemet, de én is felelős vagyok Izrael népének biztonságáért és védelméért” – tette hozzá.

Közben Joe Biden amerikai elnök aggályait is kifejezte Benjámin Netanjahunak a gázai övezeti Rafahba tervezett izraeli katonai művelettel kapcsolatban vasárnap, amikor a két vezető január közepe óta először beszélt egymással telefonon.

A Fehér Ház közleménye szerint

az elnök kifejtette, hogy a katonai akció Rafahban addig nem folytatódhat, amíg nincs hiteles és kivitelezhető terv, amely biztosítja az ott tartózkodó több mint 1 millió ember biztonságát és ellátását.

Emellett Joe Biden sürgős és célzott lépéseket sürgetett a humanitárius segítségnyújtásban a gázai övezeti palesztin civilek számára, valamint hangsúlyozta az izraeli kormányfőnek, hogy a gázai túszok mielőbbi kiszabadulása érdekében építeni kell a tárgyalások eddigi eredményeire.

A közlemény hozzáteszi, hogy az amerikai elnök megerősítette:

továbbra is közös cél a tavaly októberben Izrael ellen támadást indító Hamász palesztin szervezet legyőzése, valamint Izrael és polgárai hosszú távú biztonságának megteremtése.

Az izraeli hadsereg küszöbön álló rafahi offenzívája kapcsán Joe Biden csütörtökön újságírók előtt túlzásnak nevezte a Hamász elleni izraeli katonai műveletet a Gázai övezetben. Az elnök arra reagált, hogy nem sokkal korábban az izraeli miniszterelnök bejelentette, hogy a Hamász „utolsó bástyája” Rafah, ahol hamarosan katonai művelet kezdődik.

Benjámin Netanjahu vasárnap egy interjúban úgy fogalmazott, hogy a győzelem Izrael számára „elérhető közelségbe került”. Az izraeli miniszterelnök a Fox News hírtelevízió adásában kifejtette, hogy a Hamász szervezett katonai egységeinek háromnegyedét sikerült legyőzni, ugyanakkor hozzátette, hogy ha a fennmaradó részt nem semmisítik meg teljes mértékben, az képes lesz újraszerveződni.

Benjámin Netanjahu az interjúban arról is beszélt, hogy

a túszok kiszabadítása és a Hamász legyőzése nem egymást kizáró célok.

Az izraeli kormányfő a héten, a túszok elengedéséről és az átmeneti tűzszünetről folytatott egyeztetések kudarca után kijelentette, hogy egy folyamatról van szó, amelyben véleménye szerint a Hamász elfogadhatatlan feltételeket szab.

A hét közepén zárult Antony Blinken amerikai külügyminiszter újabb közel-keleti útja, amelynek során próbált lendületet adni a túszok elengedéséről szóló, Katar közvetítésével zajló tárgyalásoknak, amelyekről az mondta, hogy Izrael álláspontja ellenére is folytatódnak.

II. Abdalláh jordániai király részt vett segélyszállítmányok légi célba juttatásában Gázában

II. Abdalláh jordániai király részt vett segélyszállítmányok légi célba juttatásában a Gázai övezetben – közölte vasárnap az al-Mamlaka jordániai televízió.
A közzétett videófelvételen az uralkodót lehetett látni katonai egyenruhában egy katonai gép fedélzetén a jordániai légierő legutóbbi ilyen jellegű bevetésén, amelynek keretében égetően szükséges orvosi ellátmányt dobtak le a Jordánia által üzemeltetett tábori kórházaknak a palesztinok lakta térségben.
Az állami média szerint a legutóbbi ilyen akció február 6-án volt. Az Izraellel szomszédos királyság légi úton juttat el a Gázai övezetbe segélyeket, amelyeket aztán a két egészségügyi intézményen keresztül osztanak szét.
Jordánia eddig 11 légi ledobást hajtott végre, ezekből kettőt a francia és a holland légierővel közösen.
II. Abdalláh, aki nyomatékosan követeli Izrael katonai műveletének befejezését, csütörtökön indult nyugati országok fővárosaiba, hogy azonnali tűzszünetet szorgalmazzon a gázai övezeti háború ügyében. Joe Biden amerikai elnök február 12-én fogadja őt Washingtonban.
Az ammáni vezetésnek sikerült rábeszélnie Izraelt, hogy engedélyezze az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP) segélyeit Jordániából a Gázai övezetbe egy másik szárazföldi útvonalon keresztül, tehermentesítve ezzel a rafahi határátkelőt.
Jordánia attól tart, hogy a gázai övezeti háború eszkalációja fegyveres zsidó telepesek erőszakhullámába csaphat át Ciszjordániában, ami palesztinok tömeges menekülthullámát válthatja ki a Jordán folyó túlpartjára.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 04., csütörtök

Téli vihar tombolt az Egyesült Államok északkeleti részén, halálos áldozatokat is követelt

Halálos áldozatokat követelt, valamint több mint félmillió fogyasztónál okozott áramszünetet az Egyesült Államok északkeleti államaiba érkezett, havazással járó viharzóna szerdán és csütörtökön.

Téli vihar tombolt az Egyesült Államok északkeleti részén, halálos áldozatokat is követelt
2024. április 04., csütörtök

A NATO-főtitkár szerint a szövetség nem tervez csapatokat küldeni Ukrajna területére

A NATO nem tervez csapatokat küldeni Ukrajna területére, erre vonatkozóan nem érkezett semmilyen kérés, de az ukránok felszerelést, lőszert, fegyvereket kérnek, amit mi biztosítunk – szögezte le Jens Stoltenberg.

A NATO-főtitkár szerint a szövetség nem tervez csapatokat küldeni Ukrajna területére
2024. április 04., csütörtök

Stoltenberg: a NATO ma nagyobb, erősebb és egységesebb, mint valaha

A NATO a történelem legsikeresebb szövetsége, az Egyesült Államok és Európa együtt erősebbek ennek kötelékében – jelentette ki a NATO megalapításának 75. évfordulója alkalmából csütörtökön Brüsszelben Jens Stoltenberg főtitkár.

Stoltenberg: a NATO ma nagyobb, erősebb és egységesebb, mint valaha
2024. április 04., csütörtök

Amerikai kitüntetést kap Iohannis a transzatlanti kapcsolatok szorosabbra fűzéséért

Kitünteti Klaus Iohannis román államfőt az Atlatic Council (Atlanti Tanács) nevű befolyásos egyesült államokbeli agytröszt. A kitüntetés tényéről a szervezet számolt be honlapján.

Amerikai kitüntetést kap Iohannis a transzatlanti kapcsolatok szorosabbra fűzéséért
2024. április 04., csütörtök

Zelenszkij szerint Oroszország még 300 ezer katonát akar Ukrajna ellen mozgósítani

Oroszország további 300 ezer katona mozgósítására készül június 1-jén – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán Kijevben, az Alexander Stubb finn államfővel közös sajtótájékoztatóján.

Zelenszkij szerint Oroszország még 300 ezer katonát akar Ukrajna ellen mozgósítani
2024. április 04., csütörtök

Súlyos vádak: Izrael kocsiról kocsira haladva végezhetett a külföldi segélymunkásokkal

Izrael „szisztematikusan, kocsiról kocsira” támadta segélyszervezete munkatársait – jelentette ki José Andrés, a World Central Kitchen (WCK) nonprofit szervezet alapítója, amelynek hét alkalmazottja vesztette életét segélyosztás közben.

Súlyos vádak: Izrael kocsiról kocsira haladva végezhetett a külföldi segélymunkásokkal
2024. április 04., csütörtök

Kizárta Rutte támogatását Szijjártó, aki szerint helytálló gondolat, hogy a főtitkár a NATO keleti feléből kerüljön ki

A NATO történetében még soha nem adott főtitkárt közép- vagy kelet-európai tagállam, ezért itt lenne ennek az ideje, különös tekintettel arra, hogy a fő biztonsági kihívás jelenleg ebből az irányból érkezik – jelentette ki Szijjártó Péter.

Kizárta Rutte támogatását Szijjártó, aki szerint helytálló gondolat, hogy a főtitkár a NATO keleti feléből kerüljön ki
2024. április 03., szerda

Cáfolják az oroszok, hogy Amerika tűpontos figyelmeztetést adott a készülő terrortámadásról

Dezinformációnak nevezte Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő azt az amerikai médiában megjelent közlést, amely szerint az Egyesült Államok két héttel előre figyelmeztette az Oroszországot.

Cáfolják az oroszok, hogy Amerika tűpontos figyelmeztetést adott a készülő terrortámadásról
2024. április 03., szerda

Stoltenberg: több évre szóló katonai támogatást kell nyújtani Kijevnek, az ukrán NATO-tagság nem kérdéses

A NATO-nak kiszámítható és hosszú távú katonai segítséget kell nyújtania Ukrajnának, a támogatás dinamikáját több évre szóló ígéretre kell váltania a szövetség intézményesített keretei között – jelentette ki Jens Stoltenberg.

Stoltenberg: több évre szóló katonai támogatást kell nyújtani Kijevnek, az ukrán NATO-tagság nem kérdéses
2024. április 03., szerda

Washington megnevezte a terrortámadás lehetséges helyszínei között a kulturális központot a Moszkvának küldött figyelmeztetésben

Az Egyesült Államok kormánya több mint két héttel azelőtt figyelmeztette Oroszországot, hogy a Moszkva külvárosában található Crocus City Hall koncertterem potenciális terrortámadás célpontja, hogy fegyveresek tüzet nyitottak volna az ott tartózkodókra.

Washington megnevezte a terrortámadás lehetséges helyszínei között a kulturális központot a Moszkvának küldött figyelmeztetésben