Kijev: meghalt az orosz Fekete-tengeri Flotta parancsnoka az ukrán támadásban, a hajók csak a tehetetlenségi erő miatt támadnak

•  Fotó: Videófelvétel

Fotó: Videófelvétel

Ukrajna állítása szerint az orosz Fekete-tengeri Tollak parancsnoka, Viktor Szokolov admirális meghalt a pénteki ukrán támadásban Szevasztopolban. Ennek ellenére az orosz hadihajók folytatják a támadásokat – de Kijev szerint csak „a tehetetlenségi erő” miatt.

Hírösszefoglaló

2023. szeptember 26., 08:032023. szeptember 26., 08:03

2023. szeptember 26., 08:042023. szeptember 26., 08:04

„Az orosz Fekete-tengeri Flotta főhadiszállásának eltalálása után 34 tiszt halt meg, köztük az orosz Fekete-tengeri Flotta parancsnoka” – közölte az ukrán különleges műveleti erők hétfői frissítésében, hozzátéve, hogy több mint 100 további orosz katona sebesült meg.

Az orosz Fekete-tengeri Flotta főhadiszállásának otthont adó Szevasztopol a Krím félsziget egyik legnagyobb városa, amelyet Moszkva erői 2014-ben illegálisan annektáltak.

Oroszország 2022 augusztusában nevezte ki Szokolovot a krími székhelyű fekete-tengeri flotta új parancsnokává.

Szokolov 2020 óta a haditengerészeti akadémia vezetőjeként teljesített szolgálatot. Az Északi Flotta parancsnokhelyettese volt 2013-tól 2020-ig. A parancsnokváltás súlyos veszteségek és a krími orosz katonai létesítményekben történt robbanások sorozata közepette történt.

Eközben Dmitro Pletencsuk, az ukrán haditengerészet szóvivője hétfőn a közszolgálati televízióban azt mondta: az orosz hajók továbbra is támadásokat indítottak Ukrajna ellen az orosz Fekete-tengeri Flotta parancsnokának állítólagos halála után, de ezeket a támadásokat csak „a tehetetlenségi erő" miatt hajtották végre.

korábban írtuk

Szombaton is rakétatámadást intézett Szevasztopol ellen Ukrajna a sikeres pénteki légicsapás után
Szombaton is rakétatámadást intézett Szevasztopol ellen Ukrajna a sikeres pénteki légicsapás után

Ukrajna újabb rakétatámadást hajtott végre szombaton Szevasztopol ellen az orosz megszállás alatt álló Krím félszigeten, egy nappal azután, hogy támadást intézett a Fekete-tengeri Flotta főhadiszállása ellen.

Pletencsuk azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „nem ellenőrzi a hajók tényleges működését a tengeren”, és az admirálisaira hagyatkozik, akik

ismerik „eszközeiket és erőiket, a személyzetet, hogyan kell irányítani őket, hogyan lehet jobban bevetni őket. És el is tudnak titkolni előle dolgokat, nem tudnak beszámolni bizonyos kérdésekről”.

Majd azt állította: „Ebben a pillanatban elvesztették azt a személyt, aki valójában mindezt irányította, és a személyzetét, aki vele együtt vezette a flottát. Ez egy nagy csoportosulás, amely nagyszámú vezetőt igényel, hogy minden folyamatot futtasson, hogy ez (a flotta)egységes mechanizmusként működjön. Képzeljük el, hogy ennek a mechanizmusnak a központi része működésképtelenné válik.”

Pletencsuk azzal folytatta, hogy „igen, tegnap este a tehetetlenségi erő miatt még mindig indítottak csapásokat", de

a műveleteket „egy fej nélkül szaladgáló csirkéhez” hasonlította.

„Ezért mostantól kezdve nekik (az orosz haditengerészetnek) jelentős problémáik lesznek a csapatok irányításával” – mondta.

Közben Szevasztopol kormányzója, Mihail Razvozsajev hétfőn este a Telegramon azt közölte, hogy Ukrajna újabb támadást intézett a régió ellen, de az orosz légvédelem a belbeki repülőtér közelében lelőtt egy rakétát.

korábban írtuk

Az ukránok szerint több magas rangú orosz parancsnokot is sikerült megölni a szevasztopoli flottaparancsnokság elleni támadásban
Az ukránok szerint több magas rangú orosz parancsnokot is sikerült megölni a szevasztopoli flottaparancsnokság elleni támadásban

Az ukrán hadsereg szombaton bejelentette, hogy megölte vagy megsebesítette az orosz haditengerészet „magas rangú parancsnokait” a Fekete-tengeri Flotta főhadiszállása elleni előző napi támadásban az elcsatolt Krímben lévő Szevasztopolban.

Mindeközben Olekszandr Prokudin, a régió katonai közigazgatásának vezetője a közösségi médiában közzétett frissített bejegyzésében azt közölte:

legalább hat ember meghalt és öt megsebesült az ukrajnai Herszon régióban hétfőn történt orosz ágyúzás következtében.

Prokudin elmondta, hogy Beriszlav településen a lakosságnak már csak egynegyede maradt az intenzív orosz bombázást követő polgári evakuálások után.

„Az elmúlt két hétben közel 100 gyermek és családjaik hagyták el a veszélyes tengerparti településeket” a Herszoni régióban – közölte Prokudin.

Mindeközben hétfőn Genfben az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának a világszervezet egyik vizsgálóbizottsága azt jelentette:

egyre több bizonyíték van arra, hogy az orosz hadsereg halálra kínozza az ukrán informátornak tartott embereket.

„Folyamatosan kerülnek elő bizonyítékok arra, hogy az orosz fegyveres erők háborús bűncselekményeket követnek el Ukrajnában” – áll a bizottság jelentésében, amelynek megállapításai szerint az orosz hadsereg széles körben és módszeresen alkalmaz kínzást olyan emberekkel szemben, akiket azzal gyanúsít, hogy az ukrán hadsereg informátorai.

„Egyes esetekben a kínvallatást olyan brutalitással alkalmazták, hogy az áldozat meghalt” – tette hozzá. A bizottság a továbbiakban arra fog törekedni, hogy megállapítsa:, a kínzás esetei és az ukrán infrastruktúra elleni támadások emberiesség elleni bűncselekményeknek számítanak-e.

„A bizottság elítéli, hogy továbbra is történnek támadások védett státuszt élvező civilek és egészségügyi létesítmények ellen” – hangsúlyozta a testület.

A bizottság emellett arról számolt be, hogy

Herszon régióban orosz katonák jelentések szerint 19 és 83 év közötti nőket zaklattak, illetve erőszakoskodtak velük.

Ukrajnát is felszólította a bizottság, hogy tisztázza az orosz hadifoglyok gyanú szerinti bántalmazásának eseteit. Erik Mrse, a bizottság vezetője az elkövetők felelősségre vonását hangsúlyozta mindkét oldalon. A vizsgálóbizottság eddig tíz alkalommal látogatott Ukrajnába, bár orosz forrásokhoz többszöri megkeresés ellenére sem fért hozzá.

Orosz parlamenti elnök: Ukrajna vagy kapitulál, vagy nem létezik többé, a Nyugat kudarcot vallott

Ukrajna vagy kapitulál Oroszország feltételei szerint, vagy megszűnik államként létezni – írta Vjacseszlav Vogyodin, az orosz parlament alsóháza (Állami Duma) elnöke hétfői Telegram-bejegyzésében.
Vologyin szerint „hét tény bizonyítja”, hogy Washington és Brüsszel elvesztette az Oroszország kimerítéséért vívott háborút, köztük az, hogy „a kijevi rezsim militarizálására” költött hatalmas összegek ellenére a helyzet nyugati fegyver- és lőszerhiányhoz, az európai és az amerikai politikusok iránt bizalomvesztéshez, valamint az ukrán ellentámadás kudarcához, Ukrajna csődjéhez és demográfiai katasztrófájához vezetett.
„Több mint 10,5 millió ember menekült el Ukrajnából. A Krím, Szevasztopol, a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság, valamint Zaporizzsja és Herszon megye további 11,2 millió lakosa döntött Oroszország mellett. Ukrajna 2014 óta lakosságának 53,7 százalékát vesztette el” – érvelt az orosz házelnök.
„A kijevi rezsim mozgósítja az 50 év feletti férfiakat, valamint a tuberkulózisban, vírusos hepatitisben, HIV-ben és más betegségekben szenvedőket. 2023. október 1-jétől a nőket is katonai nyilvántartásba veszik. Az ápolóknak, orvosoknak, gyógyszerészeknek megtiltják, hogy elhagyják Ukrajnát. Ukrajna csődbe ment. Ukrajna GDP-je 2022-ben 30,4 százalékkal csökkent – ez a legrosszabb eredmény az ország történetében” – írta.
Vologyin emlékeztetett rá, hogy júniusban Ben Wallace akkori brit védelmi miniszter kijelentette, hogy a nyugati országok kifogytak a Kijevnek szállítható nemzeti fegyverkészletekből. Joe Biden amerikai elnök júliusban elismerte, hogy a kazettás lőszerek Ukrajnának történő átadásáról szóló döntés azért született, mert a hagyományos lövedékek elfogytak.
„Az Európai Unió és az Egyesült Államok vezetőivel szembeni bizalmatlansági mutatók történelmi maximumon állnak. Biden teljesítményét 57, (a francia elnök Emmanuel) Macronét 69, (a német kancellár Olaf) Scholzét 72 százalék nem tartja jónak. Az Egyesült Államok és az európai országok lakosainak többsége ellenzi a fegyverszállításokat Ukrajnának” – írta a politikus.
Megjegyezte, hogy a NATO által támogatott ukrán hadsereg hatalmas veszteségeket szenvedett el mind hadfelszerelésben, mind katonákban, és szerinte „az eredmények hiánya csalódást okozott a nyugati szponzoroknak”.
„Az eurózóna gazdaságai recesszióban vannak. Németország kénytelen volt csökkenteni a szegény családok szociális juttatásait a kijevi rezsim militarizálásának költségei miatt. Franciaország csökkentette a segélyezettek számát, a rászorulóknak leállították az élelmiszercsomagok kiosztását és a gyógyszerek vásárlásának visszatérítését. A nemzetközi ügynökségek, az Egyesült Államok pénzügyi helyzetének romlására számítva a következő három évben, leminősítették az Egyesült Államok hosszú távú befektetési besorolását” – áll a házelnöki Telegram-bejegyzésben.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 03., kedd

A Kanadában pusztító erdőtüzek füstje elérte Európát

Az április óta Kanadában pusztító erdőtüzek füstje elérte Északnyugat-Európát, és a következő napokban tovább fog terjedni a kontinensen – figyelmeztetett kedden az Európai Unió Copernicus légkörfigyelő szolgálata (CAMS).

A Kanadában pusztító erdőtüzek füstje elérte Európát
2025. június 03., kedd

Az ukrán erők felrobbantották a Krími híd tartóoszlopait

Az ukrán erők víz alatti robbanószerkezetekkel felrobbantották kedden a Krími híd tartóoszlopait – közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).

Az ukrán erők felrobbantották a Krími híd tartóoszlopait
2025. június 03., kedd

Oroszország ismertette békefeltételeit: további átadott területek, kis méretű ukrán hadsereg

Oroszország a béketárgyalásokon közölte Ukrajnával: csak akkor hajlandó beleegyezni a háború befejezésébe, ha Kijev újabb nagy területeket ad át, és elfogadja hadserege méretének korlátozását – derül ki az orosz média által ismertetett emlékeztetőből.

Oroszország ismertette békefeltételeit: további átadott területek, kis méretű ukrán hadsereg
2025. június 03., kedd

ENSZ: ki kell vizsgálni a civilek állítólagos gázai lemészárlását

Az ENSZ főtitkára független vizsgálatot kért a Gázai övezetben egy segélyosztó központ közelében vasárnap állítólagosan megölt palesztinok ügyében.

ENSZ: ki kell vizsgálni a civilek állítólagos gázai lemészárlását
2025. június 03., kedd

Nicușor Dan: Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett

Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett – szögezte le Nicușor Dan államfő, miután hétfőn Vilniusban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Nicușor Dan: Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett
2025. június 03., kedd

Trump: a Biden-kormányzat bevándorláspolitikája felelős a coloradói zsidóellenes támadásért

Donald Trump a korábbi adminisztráció bevándorláspolitikáját hibáztatta a Coloradóban elkövetett zsidóellenes támadásért, amelyben vasárnap 8 ember sebesült meg. Az amerikai elnök erről hétfőn kiadott közleményében írt.

Trump: a Biden-kormányzat bevándorláspolitikája felelős a coloradói zsidóellenes támadásért
2025. június 03., kedd

Donald Tusk bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen

Donald Tusk lengyel miniszterelnök bejelentette hétfőn, hogy „a lehető leghamarabb” bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen, amit azzal indokolt, hogy az elnökválasztás után előre kell mozdítani a kabinet munkáját, „tekintet nélkül a körülményekre”.

Donald Tusk bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen
2025. június 03., kedd

Kijev: Moszkva még a tárgyalásokon is csak az időt húzta

Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter hétfőn nehezményezte, hogy Oroszország csak az aznapi tárgyalásokon adta át a békejavaslatról szóló memorandumát, mondván, hogy „az oroszok ismét az időt húzzák”.

Kijev: Moszkva még a tárgyalásokon is csak az időt húzta
2025. június 02., hétfő

Sokk a lengyel kormányoldalon Karol Nawrocki elnökválasztási győzelme után

A kormánypárti politikusok arra számítanak, hogy Donald Tusk miniszterelnök a héten bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen.

Sokk a lengyel kormányoldalon Karol Nawrocki elnökválasztási győzelme után
2025. június 02., hétfő

A legnagyobb léptékű orosz–ukrán fogolycsere jöhet létre az isztambuli tárgyalások nyomán

Hatezer katona holttestét adja át egyoldalúan Oroszország Ukrajnának, és átveszi az orosz tisztek holttestét, ha vannak ilyenek, a felek emellett a legnagyobb léptékű fogolycserében állapodtak meg – jelentette ki Vlagyimir Megyinszkij.

A legnagyobb léptékű orosz–ukrán fogolycsere jöhet létre az isztambuli tárgyalások nyomán