Fotó: Videófelvétel
Ukrajna állítása szerint az orosz Fekete-tengeri Tollak parancsnoka, Viktor Szokolov admirális meghalt a pénteki ukrán támadásban Szevasztopolban. Ennek ellenére az orosz hadihajók folytatják a támadásokat – de Kijev szerint csak „a tehetetlenségi erő” miatt.
2023. szeptember 26., 08:032023. szeptember 26., 08:03
2023. szeptember 26., 08:042023. szeptember 26., 08:04
„Az orosz Fekete-tengeri Flotta főhadiszállásának eltalálása után 34 tiszt halt meg, köztük az orosz Fekete-tengeri Flotta parancsnoka” – közölte az ukrán különleges műveleti erők hétfői frissítésében, hozzátéve, hogy több mint 100 további orosz katona sebesült meg.
Az orosz Fekete-tengeri Flotta főhadiszállásának otthont adó Szevasztopol a Krím félsziget egyik legnagyobb városa, amelyet Moszkva erői 2014-ben illegálisan annektáltak.
Oroszország 2022 augusztusában nevezte ki Szokolovot a krími székhelyű fekete-tengeri flotta új parancsnokává.
Szokolov 2020 óta a haditengerészeti akadémia vezetőjeként teljesített szolgálatot. Az Északi Flotta parancsnokhelyettese volt 2013-tól 2020-ig. A parancsnokváltás súlyos veszteségek és a krími orosz katonai létesítményekben történt robbanások sorozata közepette történt.
Eközben Dmitro Pletencsuk, az ukrán haditengerészet szóvivője hétfőn a közszolgálati televízióban azt mondta: az orosz hajók továbbra is támadásokat indítottak Ukrajna ellen az orosz Fekete-tengeri Flotta parancsnokának állítólagos halála után, de ezeket a támadásokat csak „a tehetetlenségi erő" miatt hajtották végre.
Ukrajna újabb rakétatámadást hajtott végre szombaton Szevasztopol ellen az orosz megszállás alatt álló Krím félszigeten, egy nappal azután, hogy támadást intézett a Fekete-tengeri Flotta főhadiszállása ellen.
Pletencsuk azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „nem ellenőrzi a hajók tényleges működését a tengeren”, és az admirálisaira hagyatkozik, akik
Majd azt állította: „Ebben a pillanatban elvesztették azt a személyt, aki valójában mindezt irányította, és a személyzetét, aki vele együtt vezette a flottát. Ez egy nagy csoportosulás, amely nagyszámú vezetőt igényel, hogy minden folyamatot futtasson, hogy ez (a flotta)egységes mechanizmusként működjön. Képzeljük el, hogy ennek a mechanizmusnak a központi része működésképtelenné válik.”
Pletencsuk azzal folytatta, hogy „igen, tegnap este a tehetetlenségi erő miatt még mindig indítottak csapásokat", de
„Ezért mostantól kezdve nekik (az orosz haditengerészetnek) jelentős problémáik lesznek a csapatok irányításával” – mondta.
Közben Szevasztopol kormányzója, Mihail Razvozsajev hétfőn este a Telegramon azt közölte, hogy Ukrajna újabb támadást intézett a régió ellen, de az orosz légvédelem a belbeki repülőtér közelében lelőtt egy rakétát.
Az ukrán hadsereg szombaton bejelentette, hogy megölte vagy megsebesítette az orosz haditengerészet „magas rangú parancsnokait” a Fekete-tengeri Flotta főhadiszállása elleni előző napi támadásban az elcsatolt Krímben lévő Szevasztopolban.
Mindeközben Olekszandr Prokudin, a régió katonai közigazgatásának vezetője a közösségi médiában közzétett frissített bejegyzésében azt közölte:
Prokudin elmondta, hogy Beriszlav településen a lakosságnak már csak egynegyede maradt az intenzív orosz bombázást követő polgári evakuálások után.
„Az elmúlt két hétben közel 100 gyermek és családjaik hagyták el a veszélyes tengerparti településeket” a Herszoni régióban – közölte Prokudin.
Mindeközben hétfőn Genfben az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának a világszervezet egyik vizsgálóbizottsága azt jelentette:
„Folyamatosan kerülnek elő bizonyítékok arra, hogy az orosz fegyveres erők háborús bűncselekményeket követnek el Ukrajnában” – áll a bizottság jelentésében, amelynek megállapításai szerint az orosz hadsereg széles körben és módszeresen alkalmaz kínzást olyan emberekkel szemben, akiket azzal gyanúsít, hogy az ukrán hadsereg informátorai.
„Egyes esetekben a kínvallatást olyan brutalitással alkalmazták, hogy az áldozat meghalt” – tette hozzá. A bizottság a továbbiakban arra fog törekedni, hogy megállapítsa:, a kínzás esetei és az ukrán infrastruktúra elleni támadások emberiesség elleni bűncselekményeknek számítanak-e.
„A bizottság elítéli, hogy továbbra is történnek támadások védett státuszt élvező civilek és egészségügyi létesítmények ellen” – hangsúlyozta a testület.
A bizottság emellett arról számolt be, hogy
Ukrajnát is felszólította a bizottság, hogy tisztázza az orosz hadifoglyok gyanú szerinti bántalmazásának eseteit. Erik Mrse, a bizottság vezetője az elkövetők felelősségre vonását hangsúlyozta mindkét oldalon. A vizsgálóbizottság eddig tíz alkalommal látogatott Ukrajnába, bár orosz forrásokhoz többszöri megkeresés ellenére sem fért hozzá.
Orosz parlamenti elnök: Ukrajna vagy kapitulál, vagy nem létezik többé, a Nyugat kudarcot vallott
Ukrajna vagy kapitulál Oroszország feltételei szerint, vagy megszűnik államként létezni – írta Vjacseszlav Vogyodin, az orosz parlament alsóháza (Állami Duma) elnöke hétfői Telegram-bejegyzésében.
Vologyin szerint „hét tény bizonyítja”, hogy Washington és Brüsszel elvesztette az Oroszország kimerítéséért vívott háborút, köztük az, hogy „a kijevi rezsim militarizálására” költött hatalmas összegek ellenére a helyzet nyugati fegyver- és lőszerhiányhoz, az európai és az amerikai politikusok iránt bizalomvesztéshez, valamint az ukrán ellentámadás kudarcához, Ukrajna csődjéhez és demográfiai katasztrófájához vezetett.
„Több mint 10,5 millió ember menekült el Ukrajnából. A Krím, Szevasztopol, a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság, valamint Zaporizzsja és Herszon megye további 11,2 millió lakosa döntött Oroszország mellett. Ukrajna 2014 óta lakosságának 53,7 százalékát vesztette el” – érvelt az orosz házelnök.
„A kijevi rezsim mozgósítja az 50 év feletti férfiakat, valamint a tuberkulózisban, vírusos hepatitisben, HIV-ben és más betegségekben szenvedőket. 2023. október 1-jétől a nőket is katonai nyilvántartásba veszik. Az ápolóknak, orvosoknak, gyógyszerészeknek megtiltják, hogy elhagyják Ukrajnát. Ukrajna csődbe ment. Ukrajna GDP-je 2022-ben 30,4 százalékkal csökkent – ez a legrosszabb eredmény az ország történetében” – írta.
Vologyin emlékeztetett rá, hogy júniusban Ben Wallace akkori brit védelmi miniszter kijelentette, hogy a nyugati országok kifogytak a Kijevnek szállítható nemzeti fegyverkészletekből. Joe Biden amerikai elnök júliusban elismerte, hogy a kazettás lőszerek Ukrajnának történő átadásáról szóló döntés azért született, mert a hagyományos lövedékek elfogytak.
„Az Európai Unió és az Egyesült Államok vezetőivel szembeni bizalmatlansági mutatók történelmi maximumon állnak. Biden teljesítményét 57, (a francia elnök Emmanuel) Macronét 69, (a német kancellár Olaf) Scholzét 72 százalék nem tartja jónak. Az Egyesült Államok és az európai országok lakosainak többsége ellenzi a fegyverszállításokat Ukrajnának” – írta a politikus.
Megjegyezte, hogy a NATO által támogatott ukrán hadsereg hatalmas veszteségeket szenvedett el mind hadfelszerelésben, mind katonákban, és szerinte „az eredmények hiánya csalódást okozott a nyugati szponzoroknak”.
„Az eurózóna gazdaságai recesszióban vannak. Németország kénytelen volt csökkenteni a szegény családok szociális juttatásait a kijevi rezsim militarizálásának költségei miatt. Franciaország csökkentette a segélyezettek számát, a rászorulóknak leállították az élelmiszercsomagok kiosztását és a gyógyszerek vásárlásának visszatérítését. A nemzetközi ügynökségek, az Egyesült Államok pénzügyi helyzetének romlására számítva a következő három évben, leminősítették az Egyesült Államok hosszú távú befektetési besorolását” – áll a házelnöki Telegram-bejegyzésben.
Iráni célpontokat támadott az izraeli légierő szombat hajnalban. A légitámadás több órán át, több hullámban tartott, a gépek katonai célpontokat, elsősorban rakéta- és légvédelmi rendszereket bombáztak – közölte az izraeli média.
Oroszország kész észszerű kompromisszumokra az ukrajnai rendezés érdekében, de érdemi tárgyalások nem folynak – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök pénteken a Rosszija 1 televíziós csatornának.
Sokakat megsebesített, többeket életveszélyesen Észak-Izraelben, Madzsd al-Krum arab faluban egy Libanonból elindított rakéta – jelentette pénteken az izraeli katonai rádió.
Visszatért a Földre a Nemzetközi Űrállomásról pénteken három amerikai és egy orosz űrhajós, küldetésük a Boeing kapszulaprobléma és a Milton hurrikán miatt hosszabbodott meg.
Izraeli légicsapás ért péntekre virradóra egy médiastábok által használt szálláshelyet a délkelet-libanoni Haszbajában; a támadásban legalább három televíziós szakember életét vesztette, hárman megsebesültek – közölte a libanoni állami hírügynökség.
Alig néhány héttel a 2019-es tűzvész után újjáépített párizsi Notre-Dame-székesegyház újranyitása előtt a francia kormány csütörtökön felvetette, hogy belépődíjat kellene szedni a katedrálisba látogató turistáktól.
Brüsszelnek bábkormány kell Magyarországon, ha pedig sikerül a bábkormányt hatalomra juttatni, akkor jönnek az utasítások, és végre kell hajtani, amit Brüsszel akar – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken.
Olaf Scholz német kancellár október 24-én a ZDF német közszolgálati televíziónak nyilatkozva elutasította Kijev azonnali NATO-csatlakozási felkérését, és kijelentette, hogy „egy háborúban lévő ország egyáltalán nem lehet NATO-tag”.
A hétvégén Katarban várhatóan találkozót tartanak a gázai túsz- és tűzszüneti megállapodásról szóló tárgyalások újraindításáról – közölte a CNN a tényeket ismerő forrásra hivatkozva.
Mintegy kétezer ukrán katonát bekerítettek az orosz erők a kurszki régióban – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Kazanyban, a BRICS-országok csúcstalálkozója alkalmával megtartott sajtótájékoztatóján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!