Markó Béla honoráriuma ügyében vizsgálódik a korrupcióellenes ügyészség
Markó Béla rejtélyes szerzői jogdíjból származó tavalyi bevétele ügyében vizsgálódik a korrupcióellenes ügyészség (DNA). Az ügyészek az elmúlt hetekben több erdélyi magyar könyvkiadótól levélben kértek tájékoztatást arról, hogy milyen szerződéseket kötöttek az elmúlt időszakban Markó Bélával, és ezek folyományaként milyen összegeket fizettek ki a miniszterelnök-helyettesnek. „Épp a napokban állítottuk össze a DNA által kért dokumentációt” – nyilatkozta a Krónikának Káli Király István, a marosvásárhelyi Mentor kiadó igazgatója.
Markó Béla irodalmi munkássága azáltal került a figyelem középpontjába, hogy a miniszterelnök-helyettes ez év márciusában keltezett vagyonbevallásában feltűnően nagy összegű szerzői jogdíjként kapott jövedelemről számolt be. A dokumentumból az derült ki, hogy Markó 2005-ben többet keresett költőként, mint miniszterelnök-helyettesként, szenátorként és RMDSZ-elnökként együttvéve. Államminiszterként ugyanis 43 197 lejt, RMDSZ-elnökként 45 376 lejt, irodalmi művei jogdíjaként viszont 90 000 lejt és 16 000 forintot könyvelhetett el. Mindezt úgy, hogy 2005-ben egyetlen könyvet sem jelentetett meg, korábban pedig kijelentette: 1990 óta, amikor politikai pályára tért, nem jut már ideje versírásra. A Krónika május másodikán közölt írásában a miniszterelnök-helyettes azzal magyarázta a nagy összegű bevételét, hogy öt évre eladta versei kiadási jogát egy erdélyi és egy magyarországi kiadónak. A kiadókat azonban nem kívánta megnevezni. Megjegyezte, a szerződésben egy bizalmassági kitétel is szerepel. Lapunknak akkor elmondta, nem a politikai tárgyú írásainak, hanem a verseinek a kiadási jogáról van szó. Hangsúlyozta, e kizárólagossági szerződés eredményeként nagyon rövid időn belül rendkívüli grafikai kivitelezésben jelenik meg egy gyermekverseskötete. A Cotidianul napilapnak azt is elmondta, mit tekint nagyon rövid időnek. „Két-három hónapon belül” – fogalmazott a kormányfőhelyettes. A Markó-sorozat június–júliusra ígért első kötete azonban azóta sem jelent meg. n „Mi már májusban elküldtük az ügyészség által kért dokumentumokat – nyilatkozta a Krónikának Tőzsér József, a csíkszeredai Pallas–Akadémia Könyvkiadó igazgatója – most csak azokat a kiadókat keresték meg, amelyikek nem válaszoltak a májusi megkeresésre. Az ügyészek egyébként több kiadóhoz el is látogattak, hogy a fénymásolatban beküldött iratok hitelességét ellenőrizzék. De nem értem ezeket az ügyészeket: miért nem közvetlenül Markó Bélát kérdezik. Mert úgy tudom, őt még nem keresték meg ebben az ügyben.” A Pallas–Akadémia egyébként egyike azoknak az erdélyi kiadóknak, amelyiknek volt miről beszámolnia. Ez a kiadó jelentette meg idén Lábujjhegyre állt ország címen Ágoston Hugó Markóval készített interjúsorozatát. „Ezután azonban csak Ágoston Hugónak járt honorárium. Egy interjúkötetért az interjúalanynak nem fizetünk szerzői jogdíjat” – tette hozzá Tőzsér József. A Mentor kiadó a Markónak fizetett osztalékról tudott beszámolni. A miniszterelnök-helyettes ugyanis a kiadó részvényeinek a 22,2 százalékát birtokolja, és – amint Káli Király István májusban nyilatkozta – ez alapján kilencezer lejt utaltak át Markó bankszámlájára.
A korrupcióellenes ügyészség vizsgálódásának a tényét maga az ügyészség is megerősítette. Amint az intézmény sajtóosztálya a Krónika kérdéseire válaszolva írásban közölte: „a dosszié egyelőre az előzetes vizsgálatok szakaszában van, így hát bármely – egy esetleges vizsgálatra vonatkozó – információ közlése veszélyeztethetné annak eredményességét.”
Költői szűkszavúság
„Nem hiszem, hogy mi erről akartunk beszélni” – vágott vissza meglehetősen ingerülten Markó Béla, amikor több mint két héttel ezelőtt nemcsak a pozsonyi tárgyalásairól kérdeztük, hanem a június–júliusra ígért gyermekverseskötetét is szóba hoztuk. Amikor a több mint fél évvel ezelőtt tett ígéretére emlékeztettük, és azt kérdeztük, mi okozza a késést, azt válaszolta: „Az olvasók majd időben meg fogják tudni”. Azt is közölte ugyanakkor, hogy a kötet meg fog jelenni. Kitért a válasz elől, amikor azt kérdeztük: még mindig titkos-e, hogy melyik kiadó vásárolta meg a kiadói jogokat. „Szeretném megnyugtatni az érdeklődő olvasókat. A könyveim folyamatosan jelennek meg” – utalt Ágoston Hugó interjúkötetére, melyet épp az azóta eltelt időszakban mutattak be román nyelven is. Határozottan jelezte: nem tartja időszerűnek, hogy a pozsonyi megbeszélései után a könyvkiadási ügyeiről is kérdezzük. A Krónika az ezt követő két hétben napi rendszerességgel próbált interjút kérni a miniszterelnök-helyettestől, sajtótitkárának azonban nem sikerült időpontot egyeztetnie.
Lekésett szezon
A könyvkiadók egyébként általában a decemberi ünnepek előtti időszakra időzítik gyermekversesköteteik megjelentetését. „Nálunk ezen a héten jelennek meg Ferenczes István gyermekversei Ágota könyve címen” – jelentette ki Tőzsér József. A könyvet pályázaton nyert támogatással tudták kiadni. Amint májusi körképünkből kiderült, kortárs szépirodalmat, kiváltképp verseskötetet ugyanis nem lehet nyereségesen kiadni Erdélyben. A kiadók a romániai és a magyarországi közalapítványok felé kacsingatnak. A szerzőknek a legtöbb esetben szimbolikus öszszegű jogdíjjal vagy a megszokottnál több tiszteletpéldánnyal kell beérniük. Az erdélyi könyvesszakmában nem tudnak arról, hogy valamely hazai kiadó bárkitől is kizárólagossági kiadási jogot vásárolt volna. A magyarországi kiadói piacon léteznek ilyen szerződések, de ezeket csak a legnagyobb kiadók engedhetik meg maguknak. A Krónika ezek közül többnél is érdeklődött telefonon. Valamennyi esetben azt a választ kapta: nem kötöttek szerződést Markó Bélával. n
Testreszabott feddhetetlenség?
Az RMDSZ képviselőinek a hathatós segítségével nyirbálta meg a parlament azt a törvénytervezetet, mely az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) létrehozására vonatkozik. A kormány által benyújtott tervezet szerint az ügynökség feladata a politikusok vagyongyarapodásának az ellenőrzése lenne. A törvény vitája során az RMDSZ a Nagy-Románia Párttal, a Szociáldemokrata Párttal és a Konzervatív Párttal alkotott alkalmi koalíciót, hogy le tudjon faragni az ANI ellenőrzési jogosítványaiból. A szövetség ezzel az EU haragját is kiváltotta. Franco Frattini, az Európai Bizottság alelnöke és Olli Rehn bővítési biztos szeptemberben személyesen Markó Bélának címzett levélben kifogásolta, hogy a szövetség az ANI-törvény ellen fordult.
----------