Fotó: Rompres
A lépés kiutat jelenthet a válságból, amelyet az okozott, hogy a legutóbbi választásokon győztes Hamász kormányra kerülve sem adta fel radikális nézeteit, és nem volt hajlandó elismerni Izrael létezéshez való jogát, ehelyett hozzákezdett politikai riválisa, a hosszas huzavona után megalakított egységkormány másik tagja, a Fatah módszeres felszámolásához. Az akció részben sikerrel járt, a Gázai övezetben múlt péntekre, hetekig tartó fegyveres összecsapásokat követően a Hamász teljesen átvette az irányítást.
Fatah: a szalonképes szervezet
Abbász lépése egyúttal a Fatah visszavágásának is tekinthető, hisz az elnök egyben ezt a szervezetet is irányítja.
A Jasszer Arafat által alapított Fatah (Palesztin Nemzeti Felszabadítási Szervezet) az egyik legjelentősebb palesztin politikai párt, egyben a Palesztin Felszabadítási Szervezet tagja. Balközépként elkönyvelt, ugyanakkor erősen nacionalista alakulat, az ötvenes évek végén a közel-keleti országokban élő palesztin menekültek alapították. A szervezet az 1967-es hatnapos háborút követően vált a legbefolyásosabb palesztin alakulattá.
A Fatah ideológiájában már a kezdetektől jelentős szerepet kapott a fegyveres harc a palesztinok szabadságáért. A Fatah 1969-ben vette át a vezető szerepet a Palesztin Felszabadítási Szervezetben, tagjai ebben az évben összesen 2432 támadást hajtottak végre izraeli cépontok ellen. Bár központja 1971-ig Jordániában volt, ekkor át kellett tennie a székhelyét Libanonba, miután konfliktusba került a jordániai hadsereggel. A szervezet a hetvenes években több, Nyugat-Európában lévő izraeli célpont ellen is támadást hajtott végre, a fegyvereket elsősorban a Szovjetúniótól, illetve kelet-európai kommunista országoktól kapta. A szervezet egyébként ma megfigyelői státussal bír a Szocialista Internacionáléban.
Miután Jasszer Arafat PFSZ-vezető 1993-ban aláírta az Izrael elismeréséről és a terrorizmusról való lemondásról szóló nyilatkozatot, visszatérhetett a palesztin területekre. Miután Arafatot a Palesztin Hatóság elnökévé választották, a Fatah befolyása tovább nőtt, kézben tartotta az állami intézményeket. A 2006-os választásokon azonban riválisa, a radikális iszlamista Hamász aratott földcsuszamlásszerű győzelmet. A választók elfordulása valószínűleg azzal függ össze, hogy a Fatah állami pozícióba került vezetői intézményesítették a korrupciót a palesztin területeken, és a polgároknak szánt külföldi segélyek nagy részét egyszerűen elsikkasztották. A korrupcióellenes harc retorikájával kampányoló Hamásznak könnyű dolga volt, bár a Nyugat a korrupciós botrányai ellenére is az Izrael létével már megbékült Fatahot támogatta. Ma is a Fatah élén álló Mahmud Abbász palesztin elnök a Nyugat-barát politika fő letéteményese, és a Hamász egyik legfőbb ellenfele.
Hamász: Izrael kibékíthetetlen ellenfele
Az Izrael – és mára a Fatah – kibékíthetetlen ellenfeleként számon tartott Hamászt (Iszlám Ellenállási Mozgalom) Ahmed Jaszin sejk alapította 1987-ben a Muszlim Testvériség gázai szárnyaként. Ez a szervezet a felelős a legtöbb öngyilkos merényletért. A Hamász 1988-ban keltezett, máig érvényes alapszabálya Izrael állam megsemmisítésére szólít fel, ez a legfőbb konfliktusforrás a tel-avivi vezetés és a szervezet hívei között. Népszerűségét a korrupcióellenes retorika mellett elsősorban segélyprogramjai révén érte el, iskolákat, kórházakat, árvaházakat alapított Gázában és Ciszjordániában egyaránt. A Hamászt több nyugati országban terrorszervezetként tartják nyilván, washingtoni adatok szerint legfőbb támogatója Irán, valamint szaúdi és egyéb arab országokban élő magánszemélyek.
A két szervezet közötti harc odáig fajult, hogy mára a Mahmúd Abbász elnökhöz közel álló hivatalos palesztin televízió „puccsista milíciának” nevezi a Hamász mozgalom híveit és fegyvereseit. Számi Abu Szúhri, a Hamász szóvivője a mozgalom tévé-adóján (al-Aksza) viszont „a palesztin nép ellenségeinek” minősíti Abbász tanácsadóit, és gyakran bélyegzik cionistáknak a Fatah vezetőit. A kérdés most az, vajon sikerül-e az Abbász által kinevezett új kormánynak megszereznie az eddig Hamász-párti lakosság bizalmát. Ehhez hozzájárulhat, hogy mind Washington, mind Izrael, mind az Európai Unió jelezte: hajlandó ismét folyósítani a segélyeket a Hamász nélkül megalakított kormánynak. Félő azonban, hogy az új kabinet legitimitását tagadó Hamász újabb támadásokat hajt végre a Fatah, illetve a kormány intézményei ellen, tovább mélyítve ezzel a válságot. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Izrael állítólag invázióra készül a Hamász ellen. Az iszlamista szervezet kiiktatása ugyanakkor nem biztos, hogy sikerrel jár, és valószínűleg tovább destabilizálná a helyzetet – azt ugyanis a kiszivárgott hírek szerint még az izraeli vezetés is elismeri, hogy egy ilyen hadművelet várhatóan hoszszabb ideig tartana, mint a tavalyi libanoni háború.
Egyes európai országok azt szeretnék, ha Donald Trump elnök amerikai vadászgépeket telepítene Romániába az Egyesült Államok által az ukrajnai háború befejezésére nyújtott biztonsági garanciák részeként a brit The Times információi szerint.
Szükség esetén Magyarország örömmel biztosít helyszínt az ukrajnai béketárgyalásokhoz – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.
Washingtonban már több mint félezer embert tartóztattak le az augusztus első felében, a Donald Trump amerikai elnök által elrendelt közbiztonsági intézkedéssorozat keretében – közölte a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója szerdán.
Az orosz–ukrán konfliktus mielőbbi befejezését sürgette Sulyok Tamás köztársasági elnök a Munkácsot ért orosz rakétatámadás után, mély együttérzését fejezve ki a sérülteknek.
Izrael megkezdte a Gázaváros ellen tervezett hadműveletének első lépéseit – jelentette be szerdán Efi Defrin, az izraeli hadsereg (IDF) katonai szóvivője újságíróknak nyilatkozva.
Oroszország nem tudja elfogadni, hogy a kollektív biztonság kérdéseiről nélküle döntsenek – állapította meg Szergej Lavrov külügyminiszter újságíróknak szerdán Moszkvában.
Nem közpénzből, hanem szponzorok által biztosított összegekből finanszírozzák a Global Security Innovative Strategies nevű amerikai céget, amelynek feladata az, hogy Románia amerikai vízummentességi programba való bekerüléséért lobbizzon.
Farkas Bertalan és Kapu Tibor kutatóűrhajósok vehették át a Magyar Szent István Rend kitüntetést az augusztus 20-i állami ünnepen Sulyok Tamás köztársasági elnöktől a Sándor-palotában.
Sok helyszín szerepel a lehetőségek között Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tervezett találkozójának megtartására – jelentette ki Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára kedden az elnöki hivatal napi sajtótájékoztatóján.
Katonai tiszteletadás mellett, Sulyok Tamás köztársasági elnök jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen, szerda reggel a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.