Ki hitte volna? Putyin rekorddöntések közepette nyerhette az orosz elnökválasztást

Ki hitte volna? Putyin rekorddöntések közepette nyerhette az orosz elnökválasztást

Vlagyimir Putyin online formában, az irodájából adta le a szavazatát

Fotó: Orosz elnöki hivatal

Fölényesen vezet Vlagyimir Putyin hivatalban lévő orosz államfő az orosz elnökválasztáson mind az exit-pollok, mind szavazatszámlálás első eredményei szerint. A megmérettetés eredményét Ukrajna és Lengyelország egyaránt megkérdőjelezi.

Hírösszefoglaló

2024. március 17., 22:442024. március 17., 22:44

2024. március 17., 23:162024. március 17., 23:16

Az elnök a voksok összesítésének 30,08 százaléka szerint 87,68 százalékkal vezet – közölte vasárnap este a Központi Választási Bizottság (CIK). Az Összoroszországi Közvélemény-kutatási Központ (VCIOM) szerint Putyin a szavazatok 87, a Közvélemény Alap (FOM) szerint pedig a 87,8 százalékát kapta. Mindkét intézmény állami finanszírozású.

A hivatalban lévő elnök a legutóbbi, 2018-ban megtartott elnökválasztáson a szavazatok rekordnagyságú 76,6 százalékát kapta.

A VCIOM szerint a kommunista Nyikolaj Haritonov a voksok 4,6, Vlagyiszlav Davankov (Új Emberek) 4,2, Leonyid Szluckij (Oroszország Liberális Demokrata Pártja) pedig a 3 százalékát kapta. A FOM szerint Haritonov 4,7, Davankov 3,6, Szlucjkij pedig 2,5 százalékot kapott. A részvétel moszkvai idő szerint 20 órakor – egy órával a kalinyingrádi urnazárás előtt – 73,33 százalék volt, ami abszolút rekord az orosz elnökválasztások történetében.

A szavazatok felének összesítése után Nyikolaj Haritonov, az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja parlamenti képviselője 4,11, Vlagyiszlav Davankov, az Új Emberek párt házelnök-helyettese 4,01, Leonyid Szluckij, Oroszország Liberális Demokrata Pártja parlamenti bizottsági elnöke pedig 3,11 százalékon állt. A moszkvai online szavazáson Putyin a voksok 89,1 százalékát szerezte meg, Davankovnak 4,4, Haritonovnak 3,3, Szluckijnak pedig 3,2 százalék jutott.

A 28 oroszországi régióban, ahol szintén volt mód elektronikus távszavazásra, a voksoláson Putyin 87,4, Davankov 6,28,, Szluckij 3,76, és Haritonov pedig 2,56 százalékot kapott.

Több régióban már a szavazatok 100 százalékát összesítették. Putyin a „Luhanszki Népköztársaságban” 94,12, Herszon megyében 88,12, a „Donyecki Népköztársaságban” 95,23 százalékot, Zaporizzsja megyében 92,83, Jakutföldön 87,79, a Habarovszki területen 80,06, Csukcsföldön 90,49 százalékot, Magadan megyében 84,89, Hakaszföldön pedig 85 százalékot szerzett.

Eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint „semmilyen legitimitása sincsen” Vlagyimir Putyin hivatalban lévő orosz elnök újabb választási győzelmének. „Ennek a választási csalásnak nincs legitimitása és nem is lehet” – hangoztatta az ukrán államfő vasárnap esti videóüzenetében. „Ennek a személynek (Putyin) a hágai vádlottak padján a helye, erről kell gondoskodnunk, és mindenkinek, aki az életet és a tisztességet becsüli a világon” – tette hozzá.

Zelenszkij szerint Putyin az utóbbi napokban egy újabb választási színjátékot rendezett meg.

„Mindenkinek a világon egyértelmű, hogy ez a figura, mint már oly gyakran a történelemben, egyszerűen hatalomittas és mindent megtesz, hogy élete végéig kormányozhasson” – mondta az ukrán elnök. „Nincs olyan aljasság, amit ne követne el, hogy ezzel meghosszabbíthassa saját hatalmát” – tette hozzá. Zelenszkij az ukrajnai háborúra tekintettel igazságot követelt. „Igazságos megtorlásra van szükség mindazért, amit orosz gyilkosok elkövettek Putyin élete végéig tartó hatalmáért” – hangoztatta. „Csak egyvalamitől fél, az pedig az igazságosság” – tette hozzá.

Ezzel egy időben Lengyelország úgy véli: az orosz elnökválasztás demokratikus szavazást megakadályozó körülmények között zajlott, és nem minősíthető törvényesnek, valamint szabadnak és tisztességesnek sem. A varsói külügyminisztérium vasárnap este közzétett állásfoglalásában a nemzetközi jog megsértésének minősítette, hogy a szavazást Ukrajna „ideiglenesen megszállt területein”, valamint a moldovai Dnyeszteren-túli régióban és a Georgiához tartozó Dél-Oszétiában és Abháziában is megtartották. „Az ilyen választás nem tekinthető törvényesnek, szabadnak és tisztességesnek, Lengyelország soha nem fogja elfogadni az ezeken a területeken tartott voksolás lebonyolítását és eredményeit” – hangsúlyozták.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 17., szerda

Orbán Viktor: a szabadság harcosainak ismételten aktívnak kell lenniük és cselekedniük szükséges Európában

Európa progresszív liberális óceánjában jelenleg Magyarország a különbözőség szigete, a megfelelő hely, ahol a konzervatívok szabadon beszélhetnek és politikai terveket szőhetnek a jövőre vonatkozóan – jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök.

Orbán Viktor: a szabadság harcosainak ismételten aktívnak kell lenniük és cselekedniük szükséges Európában
2024. április 17., szerda

Ukrán nagyváros központját támadták rakétákkal az oroszok, civilek haltak meg

Orosz rakétatámadás érte szerda reggel az észak-ukrajnai Csernyihiv városát, legkevesebb nyolcan meghaltak, 18-an megsebesültek – közölte a Telegramon Olekszandr Lomako polgármester.

Ukrán nagyváros központját támadták rakétákkal az oroszok, civilek haltak meg
2024. április 17., szerda

A romániai polgárok jelentős többsége szavazni akar az európai parlamenti választáson

Az európai polgárok többsége érdeklődik a júniusi európai parlamenti választások iránt, a romániai szavazók is jelentős arányban el kívánnak menni szavazni – derül ki az EP által megrendelt legfrissebb Eurobarométer felmérésből.

A romániai polgárok jelentős többsége szavazni akar az európai parlamenti választáson
2024. április 17., szerda

Moldova: Oroszország vonja ki csapatait a Dnyeszteren túli régióból!

Mihai Popşoi moldovai külügyminiszter kedden az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének ülésén (PACE) felszólította Oroszországot, hogy vonja ki csapatait és fegyvereit Dnyeszteren túli területéről.

Moldova: Oroszország vonja ki csapatait a Dnyeszteren túli régióból!
2024. április 17., szerda

Washington: nem fogják amerikai repülők védeni az ukrán légteret

Az amerikai repülőgépek nem fognak az ukrán légtérben repülni, hogy felvegyék a harcot az orosz támadásokkal szemben – közölte Matthew Miller külügyminisztériumi szóvivő keddi sajtótájékoztatóján.

Washington: nem fogják amerikai repülők védeni az ukrán légteret
2024. április 17., szerda

FRISSÍTVE – Világszerte elítélik a NatCon konzervatív konferencia brüsszeli betiltását – Bíróság: folytatódhat az esemény

Külföldi miniszterelnökök, illetve még a nemzeti konzervativizmussal kritikus szervezetek képviselői is elítélik, hogy betiltottak Brüsszelben egy konzervatív konferenciát, amelyet amúgy is csak a harmadik lehetséges helyszínen tudtak elkezdeni.

FRISSÍTVE – Világszerte elítélik a NatCon konzervatív konferencia brüsszeli betiltását – Bíróság: folytatódhat az esemény
2024. április 17., szerda

Izrael még lebegteti az Iráni csapásra adandó választ, a világ vezetői nyugalomra intenek

Miközben Izrael még mindig nem válaszolt az ellen Irán által indított rakéta- és dróntámadásra, és az izraeli háború kabinet szerdán újra összeül a helyzet megvitatására, a világ vezetői nyugalomra intenek.

Izrael még lebegteti az Iráni csapásra adandó választ, a világ vezetői nyugalomra intenek
2024. április 16., kedd

Irán „eddig soha nem látott fegyverekkel” fenyegeti Izraelt

Irán „mind ez idáig soha nem használt fegyverekkel, másodpercek alatt” adna választ egy esetleges izraeli támadásra – szögezte le hétfő este az iráni külügyminiszter-helyettes az állami televíziónak adott interjújában.

Irán „eddig soha nem látott fegyverekkel” fenyegeti Izraelt
2024. április 16., kedd

A vallási szélsőségesség jegyében elkövetett terrorcselekményként kezelik a hétfői sydney-i késelést

Terrorcselekménynek minősítette az ausztrál rendőrség kedden azt a késes támadást, amelyet előző nap követtek el egy sydney-i asszír keresztény templomban, és bejelentették a feltételezett elkövető, egy 16 éves fiú őrizetbe vételét is.

A vallási szélsőségesség jegyében elkövetett terrorcselekményként kezelik a hétfői sydney-i késelést
2024. április 16., kedd

Hatalmas lángokkal ég egy 400 éves történelmi épület a dán fővárosban

Kigyulladt a dán főváros egykori tőzsdéjének történelmi épülete, a hatóságok a környező utcákat lezárták – közölte a dán rendőrség kedden az X közösségi oldalon.

Hatalmas lángokkal ég egy 400 éves történelmi épület a dán fővárosban