Ki hitte volna? Putyin rekorddöntések közepette nyerhette az orosz elnökválasztást

Vlagyimir Putyin online formában, az irodájából adta le a szavazatát •  Fotó: Orosz elnöki hivatal

Vlagyimir Putyin online formában, az irodájából adta le a szavazatát

Fotó: Orosz elnöki hivatal

Fölényesen vezet Vlagyimir Putyin hivatalban lévő orosz államfő az orosz elnökválasztáson mind az exit-pollok, mind szavazatszámlálás első eredményei szerint. A megmérettetés eredményét Ukrajna és Lengyelország egyaránt megkérdőjelezi.

Hírösszefoglaló

2024. március 17., 22:442024. március 17., 22:44

2024. március 17., 23:162024. március 17., 23:16

Az elnök a voksok összesítésének 30,08 százaléka szerint 87,68 százalékkal vezet – közölte vasárnap este a Központi Választási Bizottság (CIK). Az Összoroszországi Közvélemény-kutatási Központ (VCIOM) szerint Putyin a szavazatok 87, a Közvélemény Alap (FOM) szerint pedig a 87,8 százalékát kapta. Mindkét intézmény állami finanszírozású.

A hivatalban lévő elnök a legutóbbi, 2018-ban megtartott elnökválasztáson a szavazatok rekordnagyságú 76,6 százalékát kapta.

A VCIOM szerint a kommunista Nyikolaj Haritonov a voksok 4,6, Vlagyiszlav Davankov (Új Emberek) 4,2, Leonyid Szluckij (Oroszország Liberális Demokrata Pártja) pedig a 3 százalékát kapta. A FOM szerint Haritonov 4,7, Davankov 3,6, Szlucjkij pedig 2,5 százalékot kapott. A részvétel moszkvai idő szerint 20 órakor – egy órával a kalinyingrádi urnazárás előtt – 73,33 százalék volt, ami abszolút rekord az orosz elnökválasztások történetében.

A szavazatok felének összesítése után Nyikolaj Haritonov, az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja parlamenti képviselője 4,11, Vlagyiszlav Davankov, az Új Emberek párt házelnök-helyettese 4,01, Leonyid Szluckij, Oroszország Liberális Demokrata Pártja parlamenti bizottsági elnöke pedig 3,11 százalékon állt. A moszkvai online szavazáson Putyin a voksok 89,1 százalékát szerezte meg, Davankovnak 4,4, Haritonovnak 3,3, Szluckijnak pedig 3,2 százalék jutott.

A 28 oroszországi régióban, ahol szintén volt mód elektronikus távszavazásra, a voksoláson Putyin 87,4, Davankov 6,28,, Szluckij 3,76, és Haritonov pedig 2,56 százalékot kapott.

Több régióban már a szavazatok 100 százalékát összesítették. Putyin a „Luhanszki Népköztársaságban” 94,12, Herszon megyében 88,12, a „Donyecki Népköztársaságban” 95,23 százalékot, Zaporizzsja megyében 92,83, Jakutföldön 87,79, a Habarovszki területen 80,06, Csukcsföldön 90,49 százalékot, Magadan megyében 84,89, Hakaszföldön pedig 85 százalékot szerzett.

Eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint „semmilyen legitimitása sincsen” Vlagyimir Putyin hivatalban lévő orosz elnök újabb választási győzelmének. „Ennek a választási csalásnak nincs legitimitása és nem is lehet” – hangoztatta az ukrán államfő vasárnap esti videóüzenetében. „Ennek a személynek (Putyin) a hágai vádlottak padján a helye, erről kell gondoskodnunk, és mindenkinek, aki az életet és a tisztességet becsüli a világon” – tette hozzá.

Zelenszkij szerint Putyin az utóbbi napokban egy újabb választási színjátékot rendezett meg.

„Mindenkinek a világon egyértelmű, hogy ez a figura, mint már oly gyakran a történelemben, egyszerűen hatalomittas és mindent megtesz, hogy élete végéig kormányozhasson” – mondta az ukrán elnök. „Nincs olyan aljasság, amit ne követne el, hogy ezzel meghosszabbíthassa saját hatalmát” – tette hozzá. Zelenszkij az ukrajnai háborúra tekintettel igazságot követelt. „Igazságos megtorlásra van szükség mindazért, amit orosz gyilkosok elkövettek Putyin élete végéig tartó hatalmáért” – hangoztatta. „Csak egyvalamitől fél, az pedig az igazságosság” – tette hozzá.

Ezzel egy időben Lengyelország úgy véli: az orosz elnökválasztás demokratikus szavazást megakadályozó körülmények között zajlott, és nem minősíthető törvényesnek, valamint szabadnak és tisztességesnek sem. A varsói külügyminisztérium vasárnap este közzétett állásfoglalásában a nemzetközi jog megsértésének minősítette, hogy a szavazást Ukrajna „ideiglenesen megszállt területein”, valamint a moldovai Dnyeszteren-túli régióban és a Georgiához tartozó Dél-Oszétiában és Abháziában is megtartották. „Az ilyen választás nem tekinthető törvényesnek, szabadnak és tisztességesnek, Lengyelország soha nem fogja elfogadni az ezeken a területeken tartott voksolás lebonyolítását és eredményeit” – hangsúlyozták.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 25., vasárnap

Heves dróntámadás érte Putyin helikopterét az oroszok szerint

Vlagyimir Putyin elnök helikoptere dróntámadás kereszttüzébe került a Kurszki területen a héten tett látogatása során az orosz sajtó szerint.

Heves dróntámadás érte Putyin helikopterét az oroszok szerint
2025. május 25., vasárnap

Lezajlott az ezer-ezer fős fogolycsere Moszkva és Kijev között

Moszkva és Kijev befejezte az ezer-ezer fős fogolycserét, további 303 katona tért vissza Oroszországba, illetve Ukrajnába – közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium.

Lezajlott az ezer-ezer fős fogolycsere Moszkva és Kijev között
2025. május 24., szombat

Romániából húztak el a legtöbben az egyre vénebb Európában

Romániát hagyta el a legtöbb lakos az elmúlt 20 évben az Unió tagállamai közül – derül ki az Eurostat statisztikai hivatal Európa népessége – 2025-ös kiadás című kutatásából, mely számos más érdekességre, ugyanakkor szomorú adatokra is rávilágít.

Romániából húztak el a legtöbben az egyre vénebb Európában
2025. május 23., péntek

Tucatnyi embert megkéselt egy nő a hamburgi pályaudvaron

Késes támadás történt a hamburgi pályaudvaron péntek este 18 óra után – írja a Bild. A merényletben legalább tizenketten megsérültek, ebből hárman életveszélyes állapotban vannak.

Tucatnyi embert megkéselt egy nő a hamburgi pályaudvaron
2025. május 23., péntek

Több száz ukrán már hazaérkezett a nagyszabású ukrán–orosz fogolycsere keretében

Ukrajna és Oroszország végrehajtotta az ezer-ezer fős fogolycsere-megállapodás első szakaszát, amelynek keretében 390 ukrán fogoly tért haza – számolt be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Több száz ukrán már hazaérkezett a nagyszabású ukrán–orosz fogolycsere keretében
2025. május 23., péntek

Egy amerikai tábornok elmondta, melyek lehetnek az első romániai célpontok egy orosz támadás esetén

Konstanca lehet az egyik első célpont egy, a NATO elleni orosz támadás esetén – vélekedik Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok, a NATO európai erőinek korábbi főparancsnoka.

Egy amerikai tábornok elmondta, melyek lehetnek az első romániai célpontok egy orosz támadás esetén
2025. május 23., péntek

Lavrov: lesz, de irreális, hogy a Vatikánban legyen az orosz–ukrán tárgyalások következő fordulója

Lesz következő fordulója Oroszország és Ukrajna tárgyalásainak, de irreális, hogy ezt a Vatikánban tartsák meg, a találkozó idejéről és helyszínéről még nem döntöttek – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

Lavrov: lesz, de irreális, hogy a Vatikánban legyen az orosz–ukrán tárgyalások következő fordulója
2025. május 23., péntek

Netanjahu keményen bírálta a Hamász ellen küzdő Izraelt szankciókkal fenyegető nyugati vezetőket

Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő azzal vádolta meg csütörtök este Franciaországot, Nagy-Britanniát és Kanadát, hogy arra bátorítja a Hamász „tömeggyilkosait”, hogy vég nélkül harcoljanak.

Netanjahu keményen bírálta a Hamász ellen küzdő Izraelt szankciókkal fenyegető nyugati vezetőket
2025. május 23., péntek

Volt ukrán főparancsnok: Ukrajnának el kell fogadnia, hogy nem tudja visszaállítani korábbi határait

Ukrajnának fel kellene adnia minden olyan elképzelést, hogy visszaállítsa a Szovjetunió 1991-es összeomlása nyomán létrejött, vagy akár a 2022-es nagyszabású orosz invázió előtti származó határokat – mondta csütörtökön Valerij Zaluzsnij.

Volt ukrán főparancsnok: Ukrajnának el kell fogadnia, hogy nem tudja visszaállítani korábbi határait
2025. május 23., péntek

Részben „terroristapártoló” tevékenység miatt az amerikai kormányzat megvonja a Harvard jogát a külföldi diákok fogadására

Az amerikai kormányzat megvonja a Harvard Egyetem jogát a külföldi diákok fogadására részben „terroristapártoló” tevékenység miatt – közölte a belbiztonsági minisztérium csütörtökön.

Részben „terroristapártoló” tevékenység miatt az amerikai kormányzat megvonja a Harvard jogát a külföldi diákok fogadására