Fotó: Rompres
2007. október 12., 00:002007. október 12., 00:00
A francia néppárti Alain Lamassoure és a román szocialista Adrian Severin EP-képviselő előterjesztése azon alapult, hogy az uniós állam- és kormányfők idén júniusban Brüsszelben tartott értekezletükön felkérték az EP-t: októberig álljon elő a saját jövőbeli összetételére vonatkozó javaslatával, annak figyelembevételével, hogy az EU reformszerződésének tervezete szerint a képviselői helyek számát a mostani 785 helyett 2009-től 750-ben maximálizálnák.
A szavazás előtti vitában Lamassoure elmondta: jobb lett volna olyan matematikai megoldást találni, amely automatikusan alkalmazható lett volna a későbbi bővítések esetén is, erre azonban a szűk határidő nem adott módot. Severin azt emelte ki, hogy a tervezett új rendszer jobban figyelembe veszi a demográfiai realitásokat, és a szolidaritást is erősíti a kisebb és nagyobb országok között.
Az EP összetételéről végső soron a tagállami kormányokat képviselő Európai Tanácsnak kell döntenie, egyhangúlag. A csütörtöki szavazás tehát nem mondta ki még a végső szót: az uniós állam- és kormányfők október 18–19-én, Lisszabonban tartanak csúcstalálkozót a reformszerződésről. Előtte a külügyminiszterek október 15-én Luxembourgban egyeztetnek. Amennyiben nem fogadnának el új szabályozást, az Unió jelenleg érvényes alapszerződéseiben, valamint a román, illetve bolgár csatlakozási szerződésben foglaltak szerint kellene eljárni. Ezek szerint az EP-nek 2009-től kezdve 736 tagja lenne.
Az egyes tagállamoknak jutó helyek számát a „degresszív arányosság” elvének alkalmazásával határozták meg. Eszerint a mandátumok száma a lakosság lélekszámának a függvénye ugyan, de minél népesebb egy ország, annál több lakosra jut egy mandátum. A legnagyobb lélekszámú, 82 milliós Németország esetében a mostani 99-ről 96-ra csökken a képviselői helyek száma. A legkisebb tagországnak, Máltának jelenleg öt mandátuma van, 2009-től viszont hat lesz.
Csökken a mandátumszáma Magyarországnak, Belgiumnak, Romániának, a Cseh Köztársaságnak, Dániának, Görögországnak, Franciaországnak, Írországnak, Olaszországnak, Litvániának, Hollandiának, Lengyelországnak, Portugáliának, Szlovákiának, Finnországnak és Nagy-Britanniának. Változatlan marad a jelenlegi mandátumszám Bulgária, Észtország, Spanyolország, Ciprus, Lettország és Luxemburg esetében, míg Szlovénia, Ausztria és Svédország több mandátumhoz jut.
Hírösszefoglaló
Sok helyszín szerepel a lehetőségek között Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tervezett találkozójának megtartására – jelentette ki Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára kedden az elnöki hivatal napi sajtótájékoztatóján.
Katonai tiszteletadás mellett, Sulyok Tamás köztársasági elnök jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen, szerda reggel a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.
Izrael az összes, Gázában fogva tartott 50 túsz szabadon bocsátását követeli – jelentette be egy izraeli tisztségviselő, ami kétségessé teszi, hogy Izrael elfogadja-e a Hamász által hétfőn elfogadott, 60 napos tűzszünetre vonatkozó új javaslatot.
Donald Trump szerint Ukrajna számára a Krím visszaszerzése és a NATO-tagság lehetetlen, de biztonsági garanciákra számíthat – az amerikai elnök erről kedden beszélt az ukrán elnökkel és európai vezetőkkel tartott csúcstalálkozóját értékelve.
Magyarország üdvözli a Trump-Putyin tárgyaláson megtett lépéseket és támogatja a további tárgyalási folyamatot, ugyanakkor egy Európa-Oroszország csúcstalálkozót is szorgalmaz.
Moszkva nem utasít el egyetlen tárgyalási formátumot sem az ukrajnaikonfliktus megoldására, beleértve a kétoldalú és háromoldalú formátumokat is – jelentette ki Szergej Lavrov külügyminiszter kedden.
Akár Magyarország is helyszínül szolgálhat a Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közötti közvetlen béketárgyalásoknak.
A Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet elfogadta a regionális közvetítők legújabb javaslatát a gázai tűzszünetről és a túszok szabadon bocsátásáról Izraellel, közölte a BBC-vel a palesztin fegyveres csoport egyik forrása.
Elérhetővé vált egy békemegállapodás az ukrajnai háború lezárására – közölte hétfőn Donald Trump amerikai elnök európai vezetőkkel és a NATO főtitkárával tartott megbeszélésének sajtónyilvános részén.
Oroszországot csak erővel lehet békére kényszeríteni, és Donald Trumpnak megvan ehhez az ereje – hangoztatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X-en, miután a hétfői nap folyamán Washingtonban találkozott Keith Kellog tábornokkal.