Az intézet a Külügyminisztériumfelkérésére készített tanulmánytaz autonómia, önkormányzatiság éskisebbségi magyar közösségépítéstárgykörében. Ebben megállapítja,hogy a magyar állam elsődleges célja a határontúli magyarság kulturális reprodukciójánakbiztosítása, aminek elengedhetetlen feltétele azautonómia. A tanulmány szerzői azt is leszögezik,hogy ha nem sikerül az autonómia megvalósításáról,támogatásáról megegyezni egy „nemzetiminimum”-ban, Magyarország nem képviselhetihatékonyan a határon túli magyarok érdekeit.
A dokumentum egyébkéntannak a mintegy 40-50 tanulmánynak az egyike, amelyekelkészítésére a magyar Külügyminisztériuma témák elismert szakértőit kérte fel. Edolgozatok közül néhányat márközvitára bocsátottak a HVG hetilap honlapján(http:// hvg.hu/kulugy.aspx). Göncz Kinga külügyminiszterbeköszöntőjében úgy vélte, szükségvan a külpolitikai stratégia újrafogalmazására,mert az utóbbi években gyökeresen átalakultMagyarország helye és szerepe a nemzetközikapcsolatok rendszerében. Budapesten még Antall Józsefkormányzása idején fogalmazták meg amagyar külpolitikai stratégiát. Ennek hárompillére az euroatlanti integráció, a jószomszédikapcsolatok ápolása és a határon túlimagyarok támogatását magában foglalónemzetpolitika volt. E három cél - legalábbis akijelentések szintjén - azonos súllyal voltjelen az elmúlt 17 év magyar külpolitikájában.
Autonómia-előrejelzés
Az ENKI autonómiatanulmányánakszerzői valószínűsítik, hogy a Magyarországgalszomszédos országok magyar közösségeinekaz autonómia elérése lesz a legfontosabb célaz elkövetkező egy-két évtizedben. „Az eddigitapasztalat viszont azt mutatja, hogy a magyar állam agyakorlatban nem mozdította elő az autonómiaügyet”– áll a tanulmányban. A szerzők megállapítják,a kisebbségi autonómiatörekvések nemszámíthatnak támogatásra az EU részéről,ezért az autonómia kérdésébenMagyarországnak is szűk a mozgástere. Ezért amagyar államnak hosszú távon a kisebbségikérdés háttérbe szorulásárakell felkészülnie. „Az EU biztonságpolitikaiszemléletét felváltja a multikulturálisnézőpont. A helyi feszültségeket elhomályosítjamajd a bevándorlók kérdése, az kerülmajd a figyelem központjába” – áll adolgozatban. Éppen ezért az EU-n belüliregionalizmust, regionális együttműködéstkell erősíteni, amelynek keretében a határontúli magyarok – lehetőség szerint – megteremthetikautonómiájukat, egy jól működőönkormányzatisággal. Középtávúcélként a Magyarországgal szomszédosállamok demokratizálódásánakelősegítését, a hatalom decentralizációját,a szubszidiaritás elvének gyakorlatba ültetésétjelölik meg. Ez elősegítheti a magyar közösségeketabban, hogy ők hozzanak döntéseket az őket érintőkérdésekben.
Egy másik – a nemzetiidentitás megőrzésének, megújításánakaz intézményrendszerét számba vevő –tanulmányban az ENKI szakértői megállapítják,elavult a szülőföldön maradás doktrínája.„A megsegítő támogatáspolitika helyettkétoldalú együttműködésre, amagyar–magyar viszonyok depolitizálására, ahatáron túli magyar intézményekmodernizálására, a regionálisfejlesztések uniós támogatására, amunkaerő-piaci pozíciók Kárpát-medenceijavítására van szükség” – álla dolgozatban. A közoktatásban a környezetéveljó kapcsolatokat fenntartó, autonóm, magasszakmai értéket képviselő intézményrendszerfenntartását, működtetését tekintikcélnak. Fontos szerepet szánnak ugyanakkor az írottés elektronikus sajtónak is az identitásmegőrzésében.
Ellentmondásos szomszédság
A szomszédságpolitikárólDeák András György külpolitikai szakértőírt tanulmányt a minisztérium felkérésére.A szakértő megállapítja, hogy a magyarkülpolitika ellentmondásos helyzetbe kerültRomániával kapcsolatban, mert úgy kellene„veterán EU-tagállamként” megnyilvánulnia,hogy közben a régi és új tagállamokközti megkülönböztetést elutasítja.A szerző szinte biztosnak tekinti, hogy RomániaEU-csatlakozásával a bukaresti normakövetésikényszer fellazul, ez pedig csökkenti a magyarnyomásgyakorlási képességet. A magyarnemzetpolitikai célok elérésének esélyeitrontó tényezőként veszi számba, hogy acsatlakozási folyamatban Románia leginkább akisebbségvédelem terén tudott eredményeketfelmutatni. „Az RMDSZ kormányzati szerepvállalásaazt mutatta az EU felé, hogy Romániában –apróbb ügyektől eltekintve – a kisebbségikérdés rendezett” – állapítja meg aszerző. Hozzáteszi, Magyarország ennek ellenéresem tekinthet el attól, hogy a romániai magyarok csakmérsékelten elégedettek a román államkisebbségpolitikai teljesítményével. DeákAndrás György úgy véli, a határontúli magyarság támogatása soránMagyarországnak a gazdasági fejlődés ésa piacosodás szempontjait is figyelembe kell vennie.
Kijevnek vissza kell vonnia az oroszajkú lakosságot diszkrimináló összes ukrán törvényt – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televízió vasárnapi Moszkva. Kreml. Putyin című műsorában.
Az Ukrajna függetlenségének napja alkalmából vasárnap közzétett üzenetében Nicușor Dan megerősítette, hogy Románia támogatja Ukrajna „jogos önvédelmi erőfeszítéseit”.
Ilie Bolojan szombaton Chișinăuban kijelentette, hogy az elmúlt 35 évben a Románia és a Moldovai Köztársaság közötti egykori szögesdrótkerítés a remény, a barátság és a szolidaritás terévé változott.
Az Egyesült Államok kormánya azonnali hatállyal leállította a dolgozói vízumok kiadását külföldi teherautó-sofőrök számára, és pénteken több tíz millió külföldi vízumának felülvizsgálatát is elindította.
Donald Trump amerikai elnök is értesült arról, hogy Ukrajna megtámadta a Magyarországot és Szlovákiát ellátó Barátság kőolajvezetéket, és dühös miatta – derült ki pénteken.
Ismét megtámadta a Magyarország és Szlovákia ellátásához nélkülözhetetlen Barátság kőolajvezetéket az ukrán hadsereg.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy elrendelte a tárgyalások megkezdését az összes túsz szabadon bocsátásáról és a gázai háború befejezéséről „Izrael számára elfogadható feltételekkel”.
Úgy tűnik, Donald Trump amerikai elnök arra ösztönzi Ukrajnát, hogy lépjen fel támadólag Oroszországgal szemben – legalábbis ez hámozható ki az elnök csütörtöki bejegyzéséből, amit a Truth Socialon tett közzé.
Egyes európai országok azt szeretnék, ha Donald Trump elnök amerikai vadászgépeket telepítene Romániába az Egyesült Államok által az ukrajnai háború befejezésére nyújtott biztonsági garanciák részeként a brit The Times információi szerint.
Szükség esetén Magyarország örömmel biztosít helyszínt az ukrajnai béketárgyalásokhoz – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.