Nagyszebent javasolta az Brexitet követő első uniós csúcs színhelyéül szerda Jean-Vlaude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben elmondott beszédében, amelyben a román és bolgár schengen-csatlakozást is szorgalmazta.
2017. szeptember 13., 16:472017. szeptember 13., 16:47
2017. szeptember 13., 17:082017. szeptember 13., 17:08
Nagyszebenben tartana európai uniós csúcstalálkozót Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke egy nappal Nagy-Britannia EU-kiválását követően, 2019. március 30-án. Erre ő maga tett javaslatot szerdán az Európai Parlamentben az EU jövőjéről elmondott beszédében.
Juncker legutóbb májusban járt Romániában, akkor az ország EU-csatlakozásának tizedik évfordulója alkalmából mondott beszédet a parlamentben, amelyben kiállt Románia schengeni övezethez való csatlakozása mellett. Ezen álláspontját szerdán is megismételte.
Májusi parlamenti beszédében érdekességképp meg is jegyezte: amikor Erdélyben járt, luxemburgi nyelven értekezett az ott élők egy részével, mivel az először Erdélybe érkezett német ajkú népesség nem szász, hanem luxemburgi volt.
Nagyszeben kiválasztásához egyébként minden bizonnyal hozzájárult, hogy Klaus Johannis jelenlegi államfő, aki többször is kiállt amellett, hogy Romániának az EU „kemény magjához" kell tartoznia, és aki jó viszonyt ápol Junckerrel, ebből a városból származik, sőt államfővé választását megelőzően a város polgármestere volt.
Fotó: Presidency.ro
Mihai Tudose kormányfő nagyszerűnek nevezte Juncker üzenetét, mivel ez az első alkalom, hogy nem bírálta Rmániát, hane m elismerte az eredményeit.
Juncker egyébként évértékelő beszédében kijelentette: Európa a szolidaritás kontinense, és az is marad, amely befogadja az üldözötteket, de az illegális bevándorlást meg kell fékezni, szabályozott mederbe terelve a migrációt.
Az EB elnöke az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén hangsúlyozta:
mint korábban, és jelentősen csökkent az illegálisan Európába érkezők száma is.
Hozzátette: nem viselhetik egyedül a határvédelem felelősségét az EU külső határain fekvő tagállamok. Elmondta, a bizottság a hónap végére új javaslatokkal fog előállni, hogy
továbbá kiemelte, javítani kell a menekültek helyzetét a líbiai táborokban, és nagyobb szolidaritást kell vállalni Afrikával.
Leszögezte: az európai uniós tagállamok minden esetben kötelesek végrehajtani az Európai Bíróság jogerős ítéleteit, az alapjogok csorbulásával jár, amennyiben ez nem így történik. A tagországok ellátták az uniós bíróságot azzal az illetékességgel, hogy a legfelsőbb fokon döntsön - hangoztatta Juncker az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén.
„Aki nem kompromisszumkész, az nem képes a demokráciára és nem Európa-képes” – mondta. Az Európai Unió nem állam, de legyen jogállam - tette hozzá.
A vasárnapi parlamenti választások egyik nagy meglepetése kétségkívül az, hogy a Fiatal Emberek Pártja (POT) is bejutott a törvényhozásba – úgy, hogy a pártot csupán tavaly alapították.
Az RMDSZ öt erdélyi, illetve partiumi megyében végzett az első helyen a vasárnapi parlamenti választáson – derül ki a közel százszázalékos feldolgozottság melletti eredményekből.
A szélsőjobboldali pártok jelentősen előretörtek, de messze vannak a kormányképes többségtől – derül ki a vasárnapi romániai parlamenti választás voksainak közel százszázalékos feldolgozottsága nyomán.
George Simion, a szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléssért Szövetség (AUR) elnöke felszólította az állam intézményeit, hogy tegyék lehetővé a hatalom „demokratikus átadását”.
Az államelnök-választás első fordulója eredményeinek érvényesítésére szólította fel vasárnap este Elena Lasconi az alkotmánybíróságot.
A parlamenti választások eredménye fontos jelzés, amelyet a romániaiak a politikai osztálynak küldtek – jelentette ki Marcel Ciolacu a vasárnapi urnazárás után.
Ilie Bolojan, a Nemzeti Liberális Párt ideiglenes elnöke kormánykoalícióban gondolkodik, amely a ,,szükséges reformintézkedések bevezetésén alapulhat”.
A kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte az 1989-es romániai rendszerváltást követően 10. alkalommal rendezett parlamenti választást a 21 órás urnazárás után közzétett felmérések eredményei alapján.
A 2024-es parlamenti választásokra a romániai állampolgárok rekord nagy számban mennek szavazni, így ez lehet az elmúlt 20 év legmagasabb részvételi aránya.
A külügyminisztérium vasárnap közölte, hogy valamennyi külföldi szavazóhelyiségből elküldték Romániába az elnökválasztás első fordulójában leadott szavazólapokat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!