Joschka Fischer - A háborútól a békéig

•  Fotó: Krónika

Fotó: Krónika

Haifa, Bejrút és sok más libanoni és izraeli város és falu tűz alatt áll. Ki gondolta volna néhány héttel ezelőtt, hogy ez lehetséges? Világszerte borzadályt keltettek a libanoni, gázai, izraeli rombolás és halál képei.

Gazda Árpád

2006. július 28., 00:002006. július 28., 00:00

Természetesen nem volt titok, hogy a Hezbollah – amelyet okkal tartanak terrorista szervezetnek – Katyusa-rakétákból és nagy hatósugarú irányított lövedékekből álló arzenált halmozott fel magának. Az is világos volt, hogy a Hezbollah az állam az államban képlete szerint tevékenykedik, saját, jól motivált hadsereggel és terrorista struktúrákkal. Nem a libanoni kormányzat és hadserege, hanem a Hezbollah ellenőrizte a libanoni-izraeli határt, mióta Izrael 2000-ben kivonult Libanon déli részéből.

A Hezbollah nem a libanoni állam érdekében tevékenykedik, noha két minisztere van a libanoni kormányban, és több képviselője a parlamentben. Érdekeit inkább Damaszkuszban és Teheránban határozzák meg, ahonnan arzenáljának jelentős része származik. Ez a külső ellenőrzés a fő oka a mostani tragédiának, ami lényegében egy „helyettes háború”.

Ki a helyettes, kit helyettesít és miért? Hadd vizsgáljuk meg a háborút kirobbantó okot. A Szíria és Irán által szintén erősen befolyásolt Hamászon belül vita alakult ki arról, hogy a választási siker nyomán, majd a palesztin területek kormányzásra felhatalmazó mandátum megszerzése után a szervezet ismerje-e el Izrael államot. A megállapodásra már-már sor került, amikor a Hamász külföldi – damaszkuszi központú – vezetése támadást rendelt el egy izraeli katonai helyőrség ellen, amelynek során több katona meghalt, egyet pedig elraboltak.

A támadás szervezői hideg számításainak szerves része volt az izraeli felzúdulás és a nagy számú palesztin áldozatot követelő masszív izraeli katonai válasz, mindezt világosan előre látták. A körvonalazódó palesztin konszenzus szétfoszlott, Izrael elismerésének kérdése lényegtelenné vált, és a radikálisok újabb győzelmet könyvelhettek el.

Néhány nappal később a Hezbollah újabb két izraeli katonát rabolt el a libanoni-izraeli határon, ezzel pedig egyértelművé tette, hogy a Hamász és a Hezbollah összehangolta akcióit, hogy kiprovokáljanak egy nagyarányú konfrontációt Izraellel. Minderre pusztán pár nappal a szentpétervári G8-értekezlet előtt került sor, amelynek egyik fő témája Irán atomprogramja volt.

A mostani libanoni háború nem az arab világ Izrael ellen indított háborúja, hanem egy olyan konfliktus, amelyet a térségbeli radikális erők vezényelnek – a Hamász és az Iszlám Dzsihád a palesztinok körében, a Hezbollah Libanonban, továbbá Szíria és Irán –, amelyek alapjaiban utasítanak el bármilyen megállapodást Izraellel. A konfliktust három ok miatt keresték: elsősorban azért, hogy enyhítsék a palesztin közösség köreiből a Hamászra nehezedő nyomást Izrael állam elismerésével kapcsolatban; másodszor hogy aláaknázzák a demokratizálódási folyamatot a Szíriát marginalizáló Libanonban; harmadszor pedig azért, hogy elvonják a figyelmet az iráni atomprogram körüli vitáról, és hogy megmutassák a Nyugatnak a megoldás „eszközeit” konfliktus esetén.

A mérsékelt arab kormányzatok nagyon jól tudják, mi a tétje ennek a háborúnak: Szíria esetében a regionális hegemónia Libanon és Palesztina vonatkozásában, illetve szélesebb szinten Irán igénye a vezető szerepre a teljes Közép-Keleten. Ámde a libanoni és gázai háború téves számításnak bizonyulhat a radikálisok számára. Haifa, Izrael harmadik legnagyobb városának rakétázásával túlléptek egy határt. Hiszen ezentúl nem a területek, ezek elfoglalása vagy visszaadása a lényegi kérdés, hanem Izrael létezésének stratégiai fenyegetettsége.

A fegyverletételt elutasító front alulbecsülte Izrael eltökéltségét és képességét az elrettentésre. Ez pedig bebizonyította, hogy nincs visszaút a libanoni status quo-hoz, és felfedte Irán hegemonikus aspirációit az egész világ vonatkozásában. És ez utóbbi csak látszólag butaság, mivel nem kell túl nagy fantázia annak elképzeléséhez, miként nézne ki a Közép-Kelet, ha egy iráni atomernyő védené a radikálisokat.

Ez a téves számítás akkor válik nyilvánvalóvá, ha négy lehetséges fejlemény kibontakozik:
    
-    Izrael elkerüli a földi háborút Libanonban;
-    Érvényre juttatják az ENSZ 1559-es határozatát – amely előírja a libanoni milíciák lefegyverzését, a nemzetközi közösség támogatásával – és ezáltal a visszatérés a status quo-hoz lehetetlenné válik;
-    A mérsékelt arab országokból (és mérsékelt palesztinekből) álló jelenlegi de facto „hegemónia-ellenes” koalíció robusztus és komoly békekezdeményezéssé alakul;
-    Az USA-vezette Közép-Keleti Kvartett aktívan elkötelezi magát egy életképes megoldás iránt, ennek tartós fennmaradásához pedig biztosítja a szükséges politikai, gazdasági és katonai garanciákat.

Izrael itt kulcsszerepet játszik. Kétszer vonta vissza egyoldalúan csapatait elismert határai mögé, Libanon déli részéből és Gázából. Izrael „területet a békéért” megoldása mindkét alkalommal „területet a háborúért” képletté alakult. Most, amikor az izraeli állam létét éri fenyegetés, a békekötés az arab szomszédaival elérhetetlenebbnek tűnik, mint korábban bármikor.

Az hiszem, a jelenlegi libanoni háború új alkalmat szolgáltathat a békekötésre. Minél előbb elhallgatnak a fegyverek Libanonban, annál jobb. De hadd ne feledkezzünk meg arról, hogy mi volt a háború kiindulópontja: a Hamászon belüli nézeteltérés Izrael állam elismerésével kapcsolatban. És azt sem feledjük, hogyan viszonyulnak a mérsékelt arab kormányok ehhez a háborúhoz, illetve kirobbantóinak rejtett szándékaihoz.

Izrael biztonsága Libanon belső szervezettségének átformálását, illetve az izraeli állami szuverenitásának vitathatatlanságát feltételezi. Most kell kijátszani a szíriai kártyát, Basar al-Asszad elnököt pedig a normalitás útjára kell vezetni. A Golan-fennsík a kulcselem Izrael kezében. Szíria nélkül Irán egyedül maradna. Ez a fejlemény ugyanakkor Iraknak is hasznára válna.

Végül pedig a palesztinok számára nem annyira reménytelen az ügy, mint amilyennek látszik. Az izraeli börtönökben fogva tartott Fatah- és Hamász-vezetők között konszenzus alakult ki az 1967-es határok közötti palesztin állam elfogadásával kapcsolatban. Ezt az új palesztin realizmust támogatni kell. De semmi szín alatt nem lehet az 1967 júniusi történelmi dátum utáni terminusokban gondolkodni, és ez mindkét fél számára érvényes.

Elavulttá tette-e az új stratégiai fenyegetés körvonalazódása a területekről és a telepekről folyó vitát Izraelben? Mivel ez a háború Izrael létezését fenyegeti, a stratégiai és a regionális biztonság még nagyobb hangsúlyt kap majd.

Tehát Izrael hogyan határozza meg biztonságpolitikáját a következőkben? Izrael jelenleg az elrettentésre összpontosít, de okosabban tenné, ha felhasználná a mostani háború nyújtotta politikai és diplomáciai lehetőségeket, és az erő pozíciójából magához ragadná a kezdeményezést, széleskörű békét ajánlva mindazoknak, akik készek elismerni létezését, illetve végleg – nem csak szavakban, hanem ténylegesen is – lemondva az erőszakról.

Most kell nagyot gondolni! És ez nem csupán Izraelre és szomszédaira érvényes, hanem az Egyesül Államokra és Európára is. A jelenlegi háború alkalmat kínál a tartós béke megteremtésére. Ezt az alkalmat pedig nem szabad elszalasztanunk.

(Fordította: Fall Sándor)


Joschka Fischer – 1998 és 2005 között Németország külügyminisztere és kancellár-helyettese, közel húsz évig vezette a németországi Zöldek Pártját.



© Project Syndicate

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 25., hétfő

Ukrajna támogatása: Trump a NATO-ra és Európára hárítja a felelősség oroszlánrészét

Az Egyesült Államok nem fizet semmit Ukrajnának, az oda szánt fegyverzet árát a NATO teljes egészében megtéríti – hangoztatta az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban.

Ukrajna támogatása: Trump a NATO-ra és Európára hárítja a felelősség oroszlánrészét
2025. augusztus 25., hétfő

Zelenszkij megköszönte a Románia szállította védelmi felszerelést

Románia és Ukrajna együttműködik haditechnikai eszközök fejlesztésében, és a romániai vállalatok részt vesznek Ukrajna újjáépítésében – jelentette be hétfőn Ionuț Moșteanu védelmi miniszter, miután tárgyalt Kijevben ukrán hivatali partnerével.

Zelenszkij megköszönte a Románia szállította védelmi felszerelést
2025. augusztus 25., hétfő

Szergej Lavrov: Oroszország készen áll a találkozóra Volodimir Zelenszkijjel, ha az megfelelően előkészített

Vlagyimir Putyin orosz elnök készen áll a találkozóra Volodmir Zelenszkij ukrán elnökkel, amennyiben a találkozó megfelelően előkészített, de egyelőre nincs tervben ilyen esemény – jelentette ki Szergej Lavrov.

Szergej Lavrov: Oroszország készen áll a találkozóra Volodimir Zelenszkijjel, ha az megfelelően előkészített
2025. augusztus 25., hétfő

Donald Trump két héten belül eldönti, milyen irányban lép tovább az ukrajnai háborút illetően

Donald Trump két héten belül dönt arról, hogy két lehetőség közül milyen irányban lép tovább az ukrajnai háborút illetően. Az amerikai elnök erről a Fehér Házban beszélt.

Donald Trump két héten belül eldönti, milyen irányban lép tovább az ukrajnai háborút illetően
2025. augusztus 24., vasárnap

Lavrov az oroszajkú lakosság diszkriminálásának felhagyására szólította Kijevet

Kijevnek vissza kell vonnia az oroszajkú lakosságot diszkrimináló összes ukrán törvényt – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televízió vasárnapi Moszkva. Kreml. Putyin című műsorában.

Lavrov az oroszajkú lakosság diszkriminálásának felhagyására szólította Kijevet
2025. augusztus 24., vasárnap

Ukrajna függetlenségének napja: Zelenszkij biztonságot és békét ígér, Dan csodálatának adott hangot

Az Ukrajna függetlenségének napja alkalmából vasárnap közzétett üzenetében Nicușor Dan megerősítette, hogy Románia támogatja Ukrajna „jogos önvédelmi erőfeszítéseit”.

Ukrajna függetlenségének napja: Zelenszkij biztonságot és békét ígér, Dan csodálatának adott hangot
2025. augusztus 23., szombat

Bolojan Chișinăuban: mi egy vérből valók vagyunk

Ilie Bolojan szombaton Chișinăuban kijelentette, hogy az elmúlt 35 évben a Románia és a Moldovai Köztársaság közötti egykori szögesdrótkerítés a remény, a barátság és a szolidaritás terévé változott.

Bolojan Chișinăuban: mi egy vérből valók vagyunk
2025. augusztus 22., péntek

Az amerikai kormány több tíz millió külföldi vízumát vizsgálja felül

Az Egyesült Államok kormánya azonnali hatállyal leállította a dolgozói vízumok kiadását külföldi teherautó-sofőrök számára, és pénteken több tíz millió külföldi vízumának felülvizsgálatát is elindította.

Az amerikai kormány több tíz millió külföldi vízumát vizsgálja felül
2025. augusztus 22., péntek

Trump dühös az ukránokra, amiért a Barátság kőolajvezetéket támadják

Donald Trump amerikai elnök is értesült arról, hogy Ukrajna megtámadta a Magyarországot és Szlovákiát ellátó Barátság kőolajvezetéket, és dühös miatta – derült ki pénteken.

Trump dühös az ukránokra, amiért a Barátság kőolajvezetéket támadják
2025. augusztus 22., péntek

Ismét megtámadták a Barátság kőolajvezetéket „Magyar madarai”

Ismét megtámadta a Magyarország és Szlovákia ellátásához nélkülözhetetlen Barátság kőolajvezetéket az ukrán hadsereg.

Ismét megtámadták a Barátság kőolajvezetéket „Magyar madarai”