Vasfal hadművelet. Izrael harckocsizó egységeket vezényelt Ciszjordániába
Fotó: Izraeli Védelmi Erők
Az izraeli hadsereg több mint két évtizede először küldött harckocsikat a megszállt Ciszjordániába, miután vasárnap kiterjesztette hadműveleteit a területen. A palesztin hatóságok az agresszió fokozásaként tekintenek a műveletre, és elítélték azt.
2025. február 24., 09:322025. február 24., 09:32
Az Izrael által Vasfal hadműveletnek nevezett akció egy Ciszjordánia északi részére összpontosító katonai hadjárat, amely a múlt hónapban indult, mindössze két nappal a gázai tűzszünet kezdete után.
Vasárnap az Izraeli Védelmi Erők (IDF) egy harckocsizó szakaszát vezényelte Ciszjordánia északi részén fekvő Dzsenin városába, miközben Jászráel Kac védelmi miniszter közölte, hogy
Kac elmondta, hogy három tábor – Dzsenin, Tulkarm és Nur Samsz – „kiürítése” után most mintegy 40 ezer lakos hagyta el a területet. Korábban több, a dzsenini menekülttáborból elmenekült lakó a CNN-nek azt mondta, hogy az izraeli hadsereg elrendelte számukra az evakuálást, és nem tudják, mikor térhetnek haza.
A palesztin egészségügyi minisztérium szerint az év eleje óta legalább 27 ember halt meg a dzsenini offenzívában és 70 Ciszjordánia-szerte.
– mondta egy palesztin tisztségviselő a CNN-nek.
Izraeli tankokat utoljára 2002-ben küldtek Ciszjordániába, a második palesztin intifáda, azaz felkelés idején a Védelmi pajzs hadművelet részeként – közölte az izraeli hadsereg a CNN-nel.
Az izraeli hadsereg eközben vasárnap azt közölte, hogy Dzsenin térségében „további városokban” tevékenykedik.
Az izraeli hadsereg az elmúlt években rendszeresen behatolt Dzseninbe és a menekülttáborokba, de nem maradt folyamatosan a térségben. Dzsenin 1967-ben került izraeli megszállás alá, de az oslói megállapodások eredményeként 1995-ben a Palesztin Nemzeti Hatóság igazgatása alá került.
A palesztin külügyminisztérium szerint a „nehéz harckocsik bevetése” „egy lépés az agresszió eszkalálása és a palesztin nép elleni bűncselekmények kiterjesztése felé, különösen Ciszjordánia északi részén és a menekülttáborokban”.
A minisztérium közleményében „hangsúlyozta a nemzetközi beavatkozás sürgős szükségességét, hogy megfékezzék a megszállás agresszióját, amelyet a törvényekre és az aláírt megállapodásokra való tekintet nélkül hajtanak végre, és hogy rákényszerítsék, hogy hagyjon fel a palesztin nép és a palesztin nép jogai elleni agressziójával, amelyek közül a legfontosabb a szülőföldjén való maradáshoz való jog”.
Kac izraeli védelmi miniszter vasárnap azt mondta, hogy
Megfogadta, hogy „folytatják a menekülttáborok és más terrorista csomópontok megtisztítását, hogy felszámolják a radikális iszlám zászlóaljait és terrorista infrastruktúráját”.
„Nem fogunk visszatérni a korábbi valósághoz” – mondta.
A palesztin külügyminisztérium az indoklást „ürügynek” nevezte arra, hogy a területet izraeli ellenőrzés alá vonják.
Novemberben Becálel Szmotrics izraeli radikális jobboldali pénzügyminiszter – aki a ciszjordániai zsidó településekért felelős – elrendelte a települések annektálásának előkészületeit, mondván, hogy
A palesztinok Ciszjordániát, valamint Gázát és a megszállt Kelet-Jeruzsálemet egy jövőbeli független állam területének szánják. Az ottani zsidó telepeket a nemzetközi jog szerint illegálisnak tekintik.
Donald Trump amerikai elnök közölte az európai vezetőkkel, hogy jövő péntekre szeretne megszervezni egy háromoldalú csúcstalálkozót saját maga, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök részvételével.
Dél-Szudán és Izrael olyan megállapodásról tárgyal, amelynek célja a háború sújtotta Gázai övezetből származó palesztinok áttelepítése az afrikai országba, ahol súlyos zavargások vannak a polgárháború miatt.
Miután Donald Trump tájékoztatta őket arról, hogy miről tárgyalt Vlagyimir Putyinnal, az európai vezetők szombat reggel tanácskoztak, és közleményt adtak ki, amelyben üdvözölték a békefenntartó erőfeszítéseket.
Bár a Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök között az ukrajnai fegyverszünet témájában lezajlott találkozón nem született konkrét eredmény, az mégis fontos – vélekednek az elemzők.
Az alaszkai orosz–amerikai pozitív csúcstalálkozó lehetővé tette, hogy a felek folytassák a megoldási lehetőségek közös keresését – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szombat hajnalban újságíróknak.
Ukrajna kész a béke érdekében tevékenykedni – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti, az ukrajnai tűzszünetről szóló találkozó kapcsán.
Miközben Donald Trump és Vlagyimir Putyin Alaszkában találkoztak, Oroszország 85 támadó drónt és egy ballisztikus rakétát indított Ukrajna területe ellen – jelentette be szombaton az ukrán légierő.
Sikerült igazán jó előrelépést elérni – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal az ukrajnai rendezésről Alaszkában tartott csúcstalálkozóját követően rendezett közös sajtótájékoztatójukon.
Megérkezett pénteken Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai rendezést szolgáló amerikai–orosz csúcstalálkozó helyszínére, az alaszkai Anchorage-be.
Tompítani igyekezett Oana Ţoiu román külügyminiszter annak az élét, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma a Romániáról szóló emberi jogi jelentésében ismét felrótta a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítését.
szóljon hozzá!