Fotó: Videófelvétel
Sorozatban a második éjszaka indított légitámadást a Fekete-tenger partján fekvő Odessza ellen Oroszország szerdára virradóra.
2023. július 19., 10:042023. július 19., 10:04
Az orosz hadsereg a Fekete-tengerről indított Kalibr rakétákkal támadta a várost, a légvédelem működésbe lépett – közölte Szerhij Bratcsuk, a helyi operatív törzs szóvivője.
A légvédelem a kikötő közelében lépett működésbe,
Moszkva kedden azt közölte, aznapra virradóra a Krími hidat ért hétfői támadás miatt mért csapásokat Odesszára és Mikolajivra.
Ugyanakkor, mint ismeretes, Moszkva hétfőn bejelentette, hogy kilép az ukrán gabona fekete-tengeri szállítását lehetővé tevő gabonamegállapodásból, mivel annak során nem teljesült az orosz élelmiszer és műtrágya exportját szavatoló rész, Odessza pedig kulcsfontosságú az ukrán gabona tengeri exportja szempontjából.
Mindeközben a Krímben mintegy kétezer személyt kellett evakuálni, miután tűz ütött ki egy katonai kiképzőtáborban. A beszámolók szerint az incidens kelet-krími Kirovszki katonai bázissal szomszédos területet érinti.
A tűz miatt le kellett zárni a közeli Tavrida autópályát.
Közben kedden Washingtonban Mark Milley, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke arról beszélt:
„A jelentős ár ellenére az ukránok rendületlenül és megfontoltan haladnak előre, brutális és véres csatákat vívva hazájuk visszafoglalásáért” – mondta Milley újságíróknak nyilatkozva, miután a katonai segélyezést összehangoló Nemzetközi Ukrajna Kontaktcsoporttal egyeztetett.
„Messze van ez a kudarctól” – hangsúlyozta az amerikai tábornok, hozzátéve, hogy még sok küzdelem van hátra.
Úgy fogalmazott, hogy
Lloyd Austin védelmi miniszter mindenkit biztosított arról, hogy Kijev szövetségesei nem fognak felhagyni Ukrajna támogatásával. „Munkánk folytatódik, és minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy az ukránok sikert arassanak” – tette hozzá.
Az EU és a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége közös nyilatkozatban ítélte el az ukrajnai háborút
Elítélték az ukrajnai háborút az európai uniós tagállamok, valamint a Latin-amerikai és Karibi Államok Közösségéhez (CELAC) tartozó országok vezetői kedden Brüsszelben kiadott közös nyilatkozatukban.
A két szervezet kétnapos csúcstalálkozójának lezárásaképpen kiadott záródokumentumban az EU és a CELAC országainak állam-, illetve kormányfői „mélységes aggodalmukat fejezték ki az Ukrajna ellen folyó háború miatt, amely továbbra is mérhetetlen emberi szenvedést okoz, és súlyosbítja a világgazdaságban meglévő törékenységeket, korlátozza a növekedést, növeli az inflációt, megzavarja az ellátási láncokat, fokozza az energia- és élelmiszer-ellátást, és növeli a pénzügyi stabilitási kockázatokat”.
„Támogatunk minden olyan diplomáciai erőfeszítést, amelynek célja az igazságos és fenntartható béke az ENSZ alapokmányával összhangban” – olvasható a nyilatkozatban.
Más témák mellett az elfogadott dokumentumban a vezetők „mélységes sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy a gyarmati idők transzatlanti rabszolga-kereskedelme emberek millióinak okozott mérhetetlen szenvedést”.
„Teljes mértékben támogatjuk a rabszolgaságot emberiség elleni bűncselekményként elismerő durbani nyilatkozatot, és a cselekvési tervében foglalt kapcsolódó elveket és elemeket. A rabszolgaság és a rabszolga-kereskedelem az emberiség történelmének szörnyű tragédiái voltak, nemcsak visszataszító barbárságuk, hanem nagyságrendjük, szervezett jellegük és különösen az emberi jogok és szabadságjogok tagadása miatt is” – hangsúlyozták a vezetők. A CELAC ennél a bekezdésnél utalást tett a Karibi Közösségek tízpontos jóvátételi igazságszolgáltatási tervére is.
A csúcstalálkozó során az EU kétoldalú megállapodást írt alá Chilével a kritikus nyersanyagokkal kapcsolatos együttműködésről, valamint Argentínával és Uruguayjal energiaügyben.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csúcstalálkozón reményét fejezte ki, hogy még év végére létrejön a Dél-amerikai Közös Piac (Mercosur) és az EU közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Joe Biden időben közeli támadást vár Irán részéről Izrael ellen – az amerikai elnök erről újságírók előtt beszélt a Fehér Házban pénteken.
Tíz évvel ezelőtt, 2014 áprilisában fogadta el az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Kalmár Ferenc A nemzeti kisebbségek helyzete és jogai Európában című jelentését. A politikussal a jelentés létrejöttének történetét, utóéletét jártuk körül.
Iszlamista indíttatású terrormerénylet előkészítésének gyanújával tartóztattak le három fiatalkorút a németországi Észak-Rajna-Vesztfália tartományban – közölte pénteken a düsseldorfi főállamügyészség.
A dél-ukrajnai Dnyipropetrovszk és Herszon megyében az energetikai infrastruktúrát támadták orosz drónok az éjszaka – közölték pénteken az ukrán hatóságok.
Több mint ezer liter alkoholos italt, valamint cigarettát találtak a pénzügyőrök Nagylaknál egy román furgonban – tájékoztatta Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénteken az MTI-t.
Sulyok Tamás köztársasági elnök Klaus Iohannis román államfővel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is egyeztetett csütörtökön a Vilniusban tartott Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozón – tájékoztatott a Sándor-palota.
Elkerülhető lett volna, hogy Teherán „megbüntesse” Izraelt a múlt heti, a damaszkuszi iráni konzulátus elleni halálos csapásért, ha a támadást elítélik az ENSZ-ben – közölte csütörtökön Irán ENSZ-képviselete.
„Helyénvaló” lenne az Európai Uniónak idén júniusban megkezdenie a tárgyalásokat Ukrajna csatlakozásáról – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön.
Oroszország nem vesz részt a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök béketervéről Svájcban megrendezendő tanácskozáson – közölte Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő csütörtökön a Telegram-csatornáján.
Klaus Iohannis államfő bejelentette, hogy Vilniusban érdemi megbeszélést folytatott ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel, amelynek során megismételte, Románia határozottan támogatja Ukrajnát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!