Iráni aktivista, újságíró kapja az idei Nobel-békedíjat

•  Fotó: Facebook/Nobel Prize

Fotó: Facebook/Nobel Prize

Nargesz Mohammadi iráni aktivista, újságíró kapja idén a Nobel-békedíjat „a nők iráni elnyomása ellen és az emberi jogokért és szabadságért folytatott küzdelméért" – jelentette be péntek délelőtt a kitüntetést odaítélő testület Oslóban.

MTI

2023. október 06., 12:422023. október 06., 12:42

2023. október 06., 13:272023. október 06., 13:27

Az Iránban bebörtönzött emberi jogi aktivista mellett az idei békedíjjal azt a több százezer embert is elismerik, akik az elmúlt évben az iráni rezsim nőkkel szembeni diszkriminációs és elnyomó politikája ellen tüntettek. A tüntetők „Nő - Élet – Szabadság”-mottója jól kifejezi Nargesz Mohammadi elkötelezettségét és munkáját – fogalmazott a Nobel-bizottság a nobelprize.org honlapon megjelent indoklásban.

Nargesz Mohammadi nagy árat fizetett a szabadságért és függetlenségért folytatott küzdelméért. Iránban 13 alkalommal vették őrizetbe, a bíróság ötször ítélte el, összesen 31 évi börtönbüntetést és 154 korbácsütést szabtak ki rá. Jelenleg is börtönben van – ismertette a közlemény.

A Nobel-békedíjat bejelentő Berit Reiss-Andersen, a norvég Nobel-bizottság elnöke elmondta: a díj odaítélésekor figyelembe vették, hogy Iránban az elmúlt évben rendkívüli megmozdulások zajlottak, amelyeket sokan forradalomnak tartottak, amit majd még meg kell vizsgálni, de a megmozdulások különlegességét az adta, hogy ez a nők forradalma volt. Ugyanakkor a populáció felének elismerése globális probléma a világ számos országában – hangsúlyozta az elnök.

Az iráni aktivista a 19. nő, aki 1901. óta elnyerte a Nobel-békedíjat.

Iránban tavaly szeptemberben robbantak ki országos tüntetések egy 22 éves kurd nő, Mahsza Amini halálát követően, akit az iráni erkölcsrendészet vett őrizetbe, mert nem az előírásoknak megfelelően viselte a kötelező muszlim kendőt. Amini fogva tartása alatt halt meg, és szemtanúk szerint a hatóságok bántalmazták.

A nobelprize.org portálon megjelent közlemény szerint Nargesz Mohammadi már az 1990-es években, fizikushallgatóként az egyenlőség és a nők jogainak szószólója volt. Tanulmányai befejezése után mérnökként és különböző reformpárti újságok rovatvezetőjeként dolgozott. 2003-ban kapcsolatba került a teheráni Emberi Jogok Védelmezői Központjával, amelyet a Nobel-békedíjas Sirín Ebadi alapított.

Mohammadit 2011-ben tartóztatták le először. Két évvel később,

miután óvadék ellenében szabadlábra helyezték, a halálbüntetés elleni kampányban kezdett dolgozni. 2015-ben ezért újra börtönbe került.

Ekkor kezdett tiltakozó kampányt az iráni börtönökben a politikai foglyokkal, különösen a nőkkel szemben rendszeresen alkalmazott kínzás és szexuális erőszak ellen.

A tavalyi tüntetéshullámot a börtönből támogatta, és szolidaritási akciókat szervezett rabtársai körében. Ezért szigorították fogva tartása körülményeit, megtiltották, hogy hívásokat és látogatókat fogadjon.

Mégis sikerült eljuttatnia a The New York Times című amerikai lapnak egy cikket, amelyet Mahsza Amini meggyilkolásának első évfordulóján közöltek.

„Minél többünket zárnak be, annál erősebbek leszünk” –fogalmazott.

A díjjal 11 millió svéd korona is jár. A Nobel-békedíjat hagyományosan az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján, december 10-én adják át Oslóban.

A Nobel-békedíj az egyetlen, amelyet nem a díjak svéd alapítója, Alfred Nobel hazájában, hanem Norvégiában, Oslóban ítélnek oda és adnak át.

Nobel halálakor, 1896-ban Norvégia még Svédországhoz tartozott, vélhetőleg ezért rendelkezett így a feltaláló, de végakaratában nem indokolta döntését. A díjat adományozó bizottság a norvég parlament, a Storting által kinevezett öt tagból áll, döntését kizárólagos felelősséggel hozza meg, de kikérheti szakértők véleményét. A kitüntetést „a békekonferenciák előmozdítói, a leszerelési tárgyalások főbb szereplői és a népek közötti testvériség élharcosai”, valamint az emberi jogokért küzdők kaphatják meg.

A Nobel-békedíjjal járó érem különbözik a többitől:

előlapján más szögből látható a díjalapító portréja, hátlapján három egymást ölelő férfialak áll a latin „Pro pace et fraternitate gentium” (A békéért és népek testvériségéért) felirat alatt, az érme oldalába vésik bele az évet és a díjazott nevét. A díjjal járó pénz összege idén 11 millió svéd korona (370 millió forint), a kézzel írott, norvég nyelvű diplomán a Stockholmban kihirdetett díjaktól eltérően nem szerepel az indoklás.

A díjat 1901 óta 104. alkalommal osztották ki,

19 évben (1914-1916, 1918, 1923, 1924, 1928, 1932, 1939-1943, 1948, 1955-1956, 1966-1967 és 1972) nem talált gazdára. A Nobel-békedíjat eddig 141 kitüntetettnek ítélték oda, 111 személynek és 30 szervezetnek, mivel azonban a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) háromszor, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (UNHCR) pedig kétszer is megkapta, 111 személy (92 férfi és 19 nő), valamint 27 különböző szervezet a Nobel-békedíj kitüntetettje.

A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát alapító Henry Dunant 1901-ben elsőként kapta meg a Nobel-békedíjat.

A kitüntetést 70 alkalommal kapta egy díjazott, 31-szer ketten, két esetben hárman kapták megosztva. 2022-ben először kapta egy személy és két szervezet megosztva az elismerést. Legfiatalabban a 2014-ben, 17 éves korában kitüntetett pakisztáni diáklány, Malala Juszafzai, a mindenkori legfiatalabb Nobel-díjas, legidősebben, 87 évesen a Pugwash-mozgalmat elindító brit Joseph Rotblat részesült a kitüntetésben, 1995-ben.

A Nobel-békedíjat egy alkalommal, 1961-ben már halála után ítélték oda Dag Hammarskjöld ENSZ-főtitkárnak

(a díjak 1974 óta nem adományozhatók posztumusz).

Visszautasításra is egy példa van: 1973-ban a vietnami békeszerződés megkötéséért a vietnami Le Duc Tho és az amerikai Henry Kissinger megosztva kapta a kitüntetést, amelyet a vietnami politikus nem vett át. A díj odaítélésekor öten voltak letartóztatásban: 1935-ben a német Carl von Ossietzky, 1991-ben a mianmari Aung Szan Szú Kji, 2010-ben a kínai Liu Hsziao-po, 2022-ben a fehérorosz Alesz Bjaljacki és az idei kitüntetett, Nargesz Mohammadi.

Az 1954-ben kémiai Nobel-díjjal kitüntetett amerikai Linus Pauling 1962-ben a Nobel-békedíjat is megkapta, ő az egyetlen, aki mindkét kitüntetését egyedül kapta.

A díj történetében a legtöbb, 91 jelölést a nők jogaiért küzdő amerikai Jane Addams kapta, az elsőt 1916-ban, a díjat végül 1931-ben vehette át.

Ezzel szemben az amerikai Emily Greene Balch, Addams munkatársa, az első világháború után hontalanul maradtak érdekében fáradozó Fridtjof Nansen norvég sarkkutató és Theodore Roosevelt amerikai elnök első jelölésük után megkapták a Nobel-békedíjat.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 28., hétfő

A rendszerváltás óta példátlan szankcióval sújtott ellenzéki képviselőket az Országgyűlés

Ülésnapokról történő kitiltással és több mint 80 millió forintos tiszteletdíj-csökkentéssel szankcionált a budapesti Országgyűlés hétfőn öt momentumos és egy független képviselőt, akik márciusban az ülésteremben füstgyertyával tiltakoztak.

A rendszerváltás óta példátlan szankcióval sújtott ellenzéki képviselőket az Országgyűlés
2025. április 28., hétfő

Hatalmas áramkimaradás sújtja az Ibériai-félsziget országait, még a vonatok is leálltak

Nagy kiterjedésű áramkimaradás sújtja Spanyolország és Portugália jelentős részeit, beleértve a fővárosokat, Madridot és Lisszabont is.

Hatalmas áramkimaradás sújtja az Ibériai-félsziget országait, még a vonatok is leálltak
2025. április 28., hétfő

Putyin váratlanul fegyverszünetet hirdetett ki

Fegyverszünetet hirdetett ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a világháborús győzelem 80. évfordulójára moszkvai idő szerint május 8-án hét órától május 11-én 00 óra 00 percig – közölte hétfőn a Kreml.

Putyin váratlanul fegyverszünetet hirdetett ki
2025. április 28., hétfő

Kitűzték a konklávé időpontját, amelyen megválasztják az új pápát

A bíborosok május 7-ét tűzték ki a konklávé kezdetének időpontjául, hogy megválasszák a világ 1,4 milliárd katolikusának új vezetőjét – közölte a CNN hétfőn vatikáni forrásokra hivatkozva.

Kitűzték a konklávé időpontját, amelyen megválasztják az új pápát
2025. április 28., hétfő

Az ukrajnai fegyverszünetről egyeztetett az amerikai és az orosz külügyminiszter

Az ukrajnai válság rendezéséről tárgyalt telefonon Szergej Lavrov orosz és Marco Rubio amerikai külügyminiszter – közölte hétfőn az orosz diplomáciai tárca.

Az ukrajnai fegyverszünetről egyeztetett az amerikai és az orosz külügyminiszter
2025. április 28., hétfő

Gázai tűzszünet: kis előrelépés történt, de áttörés nincs, Izrael közben Bejrútot bombázta

Katar miniszterelnöke szerint „némi előrelépés” történt az Izrael és a Hamász közötti új gázai tűzszünet közvetítésére irányuló erőfeszítésekben, de még mindig nincs „válasz a végső kérdésre: hogyan lehet véget vetni ennek a háborúnak”.

Gázai tűzszünet: kis előrelépés történt, de áttörés nincs, Izrael közben Bejrútot bombázta
2025. április 28., hétfő

Gyilkosság miatt vádat emeltek a kanadai gázoló ellen, de nem tartják terroristának

A kanadai ügyészség gyilkossággal vádolta meg azt a 30 éves vancouveri lakost, aki legalább 11, 5 és 65 év közötti embert megölt és több tucatnyit megsebesített, miután egy terepjáróval keresztülgázolt a tömegen egy filippínó közösségi fesztiválon.

Gyilkosság miatt vádat emeltek a kanadai gázoló ellen, de nem tartják terroristának
2025. április 28., hétfő

Trump fegyverszünetre szólítja Putyint és úgy véli, Zelenszkij kész lemondani a Krímről

Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy szerinte ukrán kollégája, Volodimir Zelenszkij hajlandó egy békemegállapodás részeként átadni a Krímet Oroszországnak – annak ellenére, hogy Kijev korábban elutasított minden ilyen javaslatot.

Trump fegyverszünetre szólítja Putyint és úgy véli, Zelenszkij kész lemondani a Krímről
2025. április 27., vasárnap

Tízezrek állnak sorban Ferenc pápa sírjánál – Fehér rózsával búcsúznak a hívek

Tömött sorokban több tízezren állnak sorban reggel óta Ferenc pápa sírjánál a Santa Maria Maggiore-bazilikában, miközben a Szent Péter téren szászötvenezren vettek részt a Pietro Parolin bemutatta vatikáni misén vasárnap.

Tízezrek állnak sorban Ferenc pápa sírjánál – Fehér rózsával búcsúznak a hívek
2025. április 27., vasárnap

Tömegbe hajtott egy autós egy kanadai fesztiválon, több ember meghalt

Tömegbe hajtott egy autós helyi idő szerint szombat este Vancouverben egy utcai fesztiválon, több ember meghalt, és többen megsebesültek – közölte a kanadai rendőrség.

Tömegbe hajtott egy autós egy kanadai fesztiválon, több ember meghalt