Iráni aktivista, újságíró kapja az idei Nobel-békedíjat

•  Fotó: Facebook/Nobel Prize

Fotó: Facebook/Nobel Prize

Nargesz Mohammadi iráni aktivista, újságíró kapja idén a Nobel-békedíjat „a nők iráni elnyomása ellen és az emberi jogokért és szabadságért folytatott küzdelméért" – jelentette be péntek délelőtt a kitüntetést odaítélő testület Oslóban.

MTI

2023. október 06., 12:422023. október 06., 12:42

2023. október 06., 13:272023. október 06., 13:27

Az Iránban bebörtönzött emberi jogi aktivista mellett az idei békedíjjal azt a több százezer embert is elismerik, akik az elmúlt évben az iráni rezsim nőkkel szembeni diszkriminációs és elnyomó politikája ellen tüntettek. A tüntetők „Nő - Élet – Szabadság”-mottója jól kifejezi Nargesz Mohammadi elkötelezettségét és munkáját – fogalmazott a Nobel-bizottság a nobelprize.org honlapon megjelent indoklásban.

Nargesz Mohammadi nagy árat fizetett a szabadságért és függetlenségért folytatott küzdelméért. Iránban 13 alkalommal vették őrizetbe, a bíróság ötször ítélte el, összesen 31 évi börtönbüntetést és 154 korbácsütést szabtak ki rá. Jelenleg is börtönben van – ismertette a közlemény.

A Nobel-békedíjat bejelentő Berit Reiss-Andersen, a norvég Nobel-bizottság elnöke elmondta: a díj odaítélésekor figyelembe vették, hogy Iránban az elmúlt évben rendkívüli megmozdulások zajlottak, amelyeket sokan forradalomnak tartottak, amit majd még meg kell vizsgálni, de a megmozdulások különlegességét az adta, hogy ez a nők forradalma volt. Ugyanakkor a populáció felének elismerése globális probléma a világ számos országában – hangsúlyozta az elnök.

Az iráni aktivista a 19. nő, aki 1901. óta elnyerte a Nobel-békedíjat.

Iránban tavaly szeptemberben robbantak ki országos tüntetések egy 22 éves kurd nő, Mahsza Amini halálát követően, akit az iráni erkölcsrendészet vett őrizetbe, mert nem az előírásoknak megfelelően viselte a kötelező muszlim kendőt. Amini fogva tartása alatt halt meg, és szemtanúk szerint a hatóságok bántalmazták.

A nobelprize.org portálon megjelent közlemény szerint Nargesz Mohammadi már az 1990-es években, fizikushallgatóként az egyenlőség és a nők jogainak szószólója volt. Tanulmányai befejezése után mérnökként és különböző reformpárti újságok rovatvezetőjeként dolgozott. 2003-ban kapcsolatba került a teheráni Emberi Jogok Védelmezői Központjával, amelyet a Nobel-békedíjas Sirín Ebadi alapított.

Mohammadit 2011-ben tartóztatták le először. Két évvel később,

miután óvadék ellenében szabadlábra helyezték, a halálbüntetés elleni kampányban kezdett dolgozni. 2015-ben ezért újra börtönbe került.

Ekkor kezdett tiltakozó kampányt az iráni börtönökben a politikai foglyokkal, különösen a nőkkel szemben rendszeresen alkalmazott kínzás és szexuális erőszak ellen.

A tavalyi tüntetéshullámot a börtönből támogatta, és szolidaritási akciókat szervezett rabtársai körében. Ezért szigorították fogva tartása körülményeit, megtiltották, hogy hívásokat és látogatókat fogadjon.

Mégis sikerült eljuttatnia a The New York Times című amerikai lapnak egy cikket, amelyet Mahsza Amini meggyilkolásának első évfordulóján közöltek.

„Minél többünket zárnak be, annál erősebbek leszünk” –fogalmazott.

A díjjal 11 millió svéd korona is jár. A Nobel-békedíjat hagyományosan az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján, december 10-én adják át Oslóban.

A Nobel-békedíj az egyetlen, amelyet nem a díjak svéd alapítója, Alfred Nobel hazájában, hanem Norvégiában, Oslóban ítélnek oda és adnak át.

Nobel halálakor, 1896-ban Norvégia még Svédországhoz tartozott, vélhetőleg ezért rendelkezett így a feltaláló, de végakaratában nem indokolta döntését. A díjat adományozó bizottság a norvég parlament, a Storting által kinevezett öt tagból áll, döntését kizárólagos felelősséggel hozza meg, de kikérheti szakértők véleményét. A kitüntetést „a békekonferenciák előmozdítói, a leszerelési tárgyalások főbb szereplői és a népek közötti testvériség élharcosai”, valamint az emberi jogokért küzdők kaphatják meg.

A Nobel-békedíjjal járó érem különbözik a többitől:

előlapján más szögből látható a díjalapító portréja, hátlapján három egymást ölelő férfialak áll a latin „Pro pace et fraternitate gentium” (A békéért és népek testvériségéért) felirat alatt, az érme oldalába vésik bele az évet és a díjazott nevét. A díjjal járó pénz összege idén 11 millió svéd korona (370 millió forint), a kézzel írott, norvég nyelvű diplomán a Stockholmban kihirdetett díjaktól eltérően nem szerepel az indoklás.

A díjat 1901 óta 104. alkalommal osztották ki,

19 évben (1914-1916, 1918, 1923, 1924, 1928, 1932, 1939-1943, 1948, 1955-1956, 1966-1967 és 1972) nem talált gazdára. A Nobel-békedíjat eddig 141 kitüntetettnek ítélték oda, 111 személynek és 30 szervezetnek, mivel azonban a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) háromszor, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (UNHCR) pedig kétszer is megkapta, 111 személy (92 férfi és 19 nő), valamint 27 különböző szervezet a Nobel-békedíj kitüntetettje.

A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát alapító Henry Dunant 1901-ben elsőként kapta meg a Nobel-békedíjat.

A kitüntetést 70 alkalommal kapta egy díjazott, 31-szer ketten, két esetben hárman kapták megosztva. 2022-ben először kapta egy személy és két szervezet megosztva az elismerést. Legfiatalabban a 2014-ben, 17 éves korában kitüntetett pakisztáni diáklány, Malala Juszafzai, a mindenkori legfiatalabb Nobel-díjas, legidősebben, 87 évesen a Pugwash-mozgalmat elindító brit Joseph Rotblat részesült a kitüntetésben, 1995-ben.

A Nobel-békedíjat egy alkalommal, 1961-ben már halála után ítélték oda Dag Hammarskjöld ENSZ-főtitkárnak

(a díjak 1974 óta nem adományozhatók posztumusz).

Visszautasításra is egy példa van: 1973-ban a vietnami békeszerződés megkötéséért a vietnami Le Duc Tho és az amerikai Henry Kissinger megosztva kapta a kitüntetést, amelyet a vietnami politikus nem vett át. A díj odaítélésekor öten voltak letartóztatásban: 1935-ben a német Carl von Ossietzky, 1991-ben a mianmari Aung Szan Szú Kji, 2010-ben a kínai Liu Hsziao-po, 2022-ben a fehérorosz Alesz Bjaljacki és az idei kitüntetett, Nargesz Mohammadi.

Az 1954-ben kémiai Nobel-díjjal kitüntetett amerikai Linus Pauling 1962-ben a Nobel-békedíjat is megkapta, ő az egyetlen, aki mindkét kitüntetését egyedül kapta.

A díj történetében a legtöbb, 91 jelölést a nők jogaiért küzdő amerikai Jane Addams kapta, az elsőt 1916-ban, a díjat végül 1931-ben vehette át.

Ezzel szemben az amerikai Emily Greene Balch, Addams munkatársa, az első világháború után hontalanul maradtak érdekében fáradozó Fridtjof Nansen norvég sarkkutató és Theodore Roosevelt amerikai elnök első jelölésük után megkapták a Nobel-békedíjat.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 15., kedd

Missziós balatoni körútra indul Böjte Csaba a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar tagjaival

Kedden kezdődik és egy hétig tart a XII. Balatoni Csillagösvény, melyen Böjte Csaba ferences szerzetes és a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar tagjai vesznek részt.

Missziós balatoni körútra indul Böjte Csaba a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar tagjaival
2025. július 15., kedd

Orbán Viktor: vegyék az EU szankciós listájára azokat az ukrán vezetőket, akik felelősek Sebestyén József haláláért

A magyar kormány kedden azt kezdeményezte Brüsszelben, hogy az Európai Unió emberi jogi szankciós listájára azonnali hatállyal vegyék fel azokat az ukrán vezetőket, akik felelősek Sebestyén József magyar állampolgár haláláért – közölte Orbán Viktor.

Orbán Viktor: vegyék az EU szankciós listájára azokat az ukrán vezetőket, akik felelősek Sebestyén József haláláért
2025. július 15., kedd

Küldetés teljesítve: leszállt a Kapu Tibort szállító űrkapszula

Leszállt az Axiom-4 küldetés tagjait, köztük Kapu Tibor magyar kutatóűrhajóst szállító SpaceX Dragon űrkapszula kedden Kalifornia partjainál.

Küldetés teljesítve: leszállt a Kapu Tibort szállító űrkapszula
2025. július 15., kedd

Peking: Kína és Oroszország „igazságosabb” nemzetközi rendet akar

Kínának és Oroszországnak elő kell mozdítania a nemzetközi rend igazságosabb és észszerűbb irányú fejlődését – jelentette ki Hszi Csin-ping kínai elnök hétfőn Pekingben, aki a Nagy Népi Csarnokban fogadta Szergej Lavrov orosz külügyminisztert.

Peking: Kína és Oroszország „igazságosabb” nemzetközi rendet akar
2025. július 15., kedd

EU: üdvözöljük Trump Oroszország elleni szankciós fenyegetését, de az 50 napos határidő túl hosszú

Az Európai Unió üdvözölte Donald Trump amerikai elnök újbóli törekvését arra, hogy Oroszországot tárgyalóasztalhoz ültesse – mondta Kaja Kallas uniós külügyi főképviselő, hozzátéve, hogy Washington 50 napos időkerete „hosszú idő”.

EU: üdvözöljük Trump Oroszország elleni szankciós fenyegetését, de az 50 napos határidő túl hosszú
2025. július 14., hétfő

Donald Trump ötvennapos határidőt szabott Vlagyimir Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére

Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump hétfőn ismét kijelentette, hogy „csalódott” orosz kollégájában, Vlagyimir Putyinban. Súlyos szankciók kilátásba helyezése mellett 50 napos határidőt szabott Oroszországnak az ukrajnai háború befejezésére.

Donald Trump ötvennapos határidőt szabott Vlagyimir Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére
2025. július 14., hétfő

Magyar–román bűnszervezet szállította a drogot Budapestre, a magyar rendőrség nemzetközi összefogással számolta fel

Százhetvenöt kilogramm drogot, ezen belül 152 kilogramm kokaint foglalt le a rendőrség egy tavaly nyár óta tartó magyar–francia–román közös akciósorozat nyomán – jelentette be a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság.

Magyar–román bűnszervezet szállította a drogot Budapestre, a magyar rendőrség nemzetközi összefogással számolta fel
2025. július 14., hétfő

Svédország az észt börtönökben bérel cellákat, mert nem tudja kezelni a bűnözők számának növekedését

Svédország arra készül, hogy helyeket béreljen az észt börtönökben, mert nem tudja kezelni a fogvatartottak számának gyors növekedését.

Svédország az észt börtönökben bérel cellákat, mert nem tudja kezelni a bűnözők számának növekedését
2025. július 14., hétfő

Levált a Kapu Tibort szállító űrkapszula a Nemzetközi Űrállomásról, megkezdte útját a Föld felé

Levált az Axiom-4 küldetés tagjait, köztük Kapu Tibor magyar kutatóűrhajóst szállító SpaceX Dragon űrkapszula magyar idő szerint hétfőn 13 óra 15 perckor a Nemzetközi Űrállomásról (ISS), hogy megkezdje útját a Föld felé.

Levált a Kapu Tibort szállító űrkapszula a Nemzetközi Űrállomásról, megkezdte útját a Föld felé
2025. július 14., hétfő

Gázai tűzszünet: már nem olyan nagy az optimizmus

Donald Trump amerikai elnök közel-keleti megbízottja, Steve Witkoff vasárnap úgy nyilatkozott, hogy „bizakodó” a Katarban folyó gázai tűzszüneti tárgyalásokkal kapcsolatban.

Gázai tűzszünet: már nem olyan nagy az optimizmus