Iráni aktivista, újságíró kapja az idei Nobel-békedíjat

Iráni aktivista, újságíró kapja az idei Nobel-békedíjat

Fotó: Facebook/Nobel Prize

Nargesz Mohammadi iráni aktivista, újságíró kapja idén a Nobel-békedíjat „a nők iráni elnyomása ellen és az emberi jogokért és szabadságért folytatott küzdelméért" – jelentette be péntek délelőtt a kitüntetést odaítélő testület Oslóban.

MTI

2023. október 06., 12:422023. október 06., 12:42

2023. október 06., 13:272023. október 06., 13:27

Az Iránban bebörtönzött emberi jogi aktivista mellett az idei békedíjjal azt a több százezer embert is elismerik, akik az elmúlt évben az iráni rezsim nőkkel szembeni diszkriminációs és elnyomó politikája ellen tüntettek. A tüntetők „Nő - Élet – Szabadság”-mottója jól kifejezi Nargesz Mohammadi elkötelezettségét és munkáját – fogalmazott a Nobel-bizottság a nobelprize.org honlapon megjelent indoklásban.

Nargesz Mohammadi nagy árat fizetett a szabadságért és függetlenségért folytatott küzdelméért. Iránban 13 alkalommal vették őrizetbe, a bíróság ötször ítélte el, összesen 31 évi börtönbüntetést és 154 korbácsütést szabtak ki rá. Jelenleg is börtönben van – ismertette a közlemény.

A Nobel-békedíjat bejelentő Berit Reiss-Andersen, a norvég Nobel-bizottság elnöke elmondta: a díj odaítélésekor figyelembe vették, hogy Iránban az elmúlt évben rendkívüli megmozdulások zajlottak, amelyeket sokan forradalomnak tartottak, amit majd még meg kell vizsgálni, de a megmozdulások különlegességét az adta, hogy ez a nők forradalma volt. Ugyanakkor a populáció felének elismerése globális probléma a világ számos országában – hangsúlyozta az elnök.

Az iráni aktivista a 19. nő, aki 1901. óta elnyerte a Nobel-békedíjat.

Iránban tavaly szeptemberben robbantak ki országos tüntetések egy 22 éves kurd nő, Mahsza Amini halálát követően, akit az iráni erkölcsrendészet vett őrizetbe, mert nem az előírásoknak megfelelően viselte a kötelező muszlim kendőt. Amini fogva tartása alatt halt meg, és szemtanúk szerint a hatóságok bántalmazták.

A nobelprize.org portálon megjelent közlemény szerint Nargesz Mohammadi már az 1990-es években, fizikushallgatóként az egyenlőség és a nők jogainak szószólója volt. Tanulmányai befejezése után mérnökként és különböző reformpárti újságok rovatvezetőjeként dolgozott. 2003-ban kapcsolatba került a teheráni Emberi Jogok Védelmezői Központjával, amelyet a Nobel-békedíjas Sirín Ebadi alapított.

Mohammadit 2011-ben tartóztatták le először. Két évvel később,

miután óvadék ellenében szabadlábra helyezték, a halálbüntetés elleni kampányban kezdett dolgozni. 2015-ben ezért újra börtönbe került.

Ekkor kezdett tiltakozó kampányt az iráni börtönökben a politikai foglyokkal, különösen a nőkkel szemben rendszeresen alkalmazott kínzás és szexuális erőszak ellen.

A tavalyi tüntetéshullámot a börtönből támogatta, és szolidaritási akciókat szervezett rabtársai körében. Ezért szigorították fogva tartása körülményeit, megtiltották, hogy hívásokat és látogatókat fogadjon.

Mégis sikerült eljuttatnia a The New York Times című amerikai lapnak egy cikket, amelyet Mahsza Amini meggyilkolásának első évfordulóján közöltek.

„Minél többünket zárnak be, annál erősebbek leszünk” –fogalmazott.

A díjjal 11 millió svéd korona is jár. A Nobel-békedíjat hagyományosan az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján, december 10-én adják át Oslóban.

A Nobel-békedíj az egyetlen, amelyet nem a díjak svéd alapítója, Alfred Nobel hazájában, hanem Norvégiában, Oslóban ítélnek oda és adnak át.

Nobel halálakor, 1896-ban Norvégia még Svédországhoz tartozott, vélhetőleg ezért rendelkezett így a feltaláló, de végakaratában nem indokolta döntését. A díjat adományozó bizottság a norvég parlament, a Storting által kinevezett öt tagból áll, döntését kizárólagos felelősséggel hozza meg, de kikérheti szakértők véleményét. A kitüntetést „a békekonferenciák előmozdítói, a leszerelési tárgyalások főbb szereplői és a népek közötti testvériség élharcosai”, valamint az emberi jogokért küzdők kaphatják meg.

A Nobel-békedíjjal járó érem különbözik a többitől:

előlapján más szögből látható a díjalapító portréja, hátlapján három egymást ölelő férfialak áll a latin „Pro pace et fraternitate gentium” (A békéért és népek testvériségéért) felirat alatt, az érme oldalába vésik bele az évet és a díjazott nevét. A díjjal járó pénz összege idén 11 millió svéd korona (370 millió forint), a kézzel írott, norvég nyelvű diplomán a Stockholmban kihirdetett díjaktól eltérően nem szerepel az indoklás.

A díjat 1901 óta 104. alkalommal osztották ki,

19 évben (1914-1916, 1918, 1923, 1924, 1928, 1932, 1939-1943, 1948, 1955-1956, 1966-1967 és 1972) nem talált gazdára. A Nobel-békedíjat eddig 141 kitüntetettnek ítélték oda, 111 személynek és 30 szervezetnek, mivel azonban a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) háromszor, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (UNHCR) pedig kétszer is megkapta, 111 személy (92 férfi és 19 nő), valamint 27 különböző szervezet a Nobel-békedíj kitüntetettje.

A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát alapító Henry Dunant 1901-ben elsőként kapta meg a Nobel-békedíjat.

A kitüntetést 70 alkalommal kapta egy díjazott, 31-szer ketten, két esetben hárman kapták megosztva. 2022-ben először kapta egy személy és két szervezet megosztva az elismerést. Legfiatalabban a 2014-ben, 17 éves korában kitüntetett pakisztáni diáklány, Malala Juszafzai, a mindenkori legfiatalabb Nobel-díjas, legidősebben, 87 évesen a Pugwash-mozgalmat elindító brit Joseph Rotblat részesült a kitüntetésben, 1995-ben.

A Nobel-békedíjat egy alkalommal, 1961-ben már halála után ítélték oda Dag Hammarskjöld ENSZ-főtitkárnak

(a díjak 1974 óta nem adományozhatók posztumusz).

Visszautasításra is egy példa van: 1973-ban a vietnami békeszerződés megkötéséért a vietnami Le Duc Tho és az amerikai Henry Kissinger megosztva kapta a kitüntetést, amelyet a vietnami politikus nem vett át. A díj odaítélésekor öten voltak letartóztatásban: 1935-ben a német Carl von Ossietzky, 1991-ben a mianmari Aung Szan Szú Kji, 2010-ben a kínai Liu Hsziao-po, 2022-ben a fehérorosz Alesz Bjaljacki és az idei kitüntetett, Nargesz Mohammadi.

Az 1954-ben kémiai Nobel-díjjal kitüntetett amerikai Linus Pauling 1962-ben a Nobel-békedíjat is megkapta, ő az egyetlen, aki mindkét kitüntetését egyedül kapta.

A díj történetében a legtöbb, 91 jelölést a nők jogaiért küzdő amerikai Jane Addams kapta, az elsőt 1916-ban, a díjat végül 1931-ben vehette át.

Ezzel szemben az amerikai Emily Greene Balch, Addams munkatársa, az első világháború után hontalanul maradtak érdekében fáradozó Fridtjof Nansen norvég sarkkutató és Theodore Roosevelt amerikai elnök első jelölésük után megkapták a Nobel-békedíjat.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. június 13., csütörtök

Húzza az időt a Hamász, bizonytalan a gázai tűzszünet sorsa, Washington egyre türelmetlenebb

Továbbra is bizonytalan a gázai tűzszüneti és túszcsere-megállapodás sorsa, miután a Hamász terrorszervezet továbbra sem képvisel egyértelmű álláspontot, sőt egyoldalú módosításokat javasolt.

Húzza az időt a Hamász, bizonytalan a gázai tűzszünet sorsa, Washington egyre türelmetlenebb
2024. június 13., csütörtök

Több mint száz megállapodás született Ukrajna támogatására, Stoltenberg szerint a NATO koordinálja majd az ország támogatását

Több mint száz megállapodást kötöttek az Ukrajna támogatására szervezett berlini nemzetközi újjáépítési konferencián – közölte szerdán Svenja Schulze német fejlesztési miniszter a kétnapos rendezvény zárónapján.

Több mint száz megállapodás született Ukrajna támogatására, Stoltenberg szerint a NATO koordinálja majd az ország támogatását
2024. június 13., csütörtök

Budapesten újraszámolják a főpolgármester-választásra leadott érvénytelen szavazatokat

Újraszámolják a főpolgármester-választásra leadott érvénytelen szavazatokat – ezt a Nemzeti Választási Bizottság rendelte el, miután Vitézy Dávid kezdeményezte az újraszámlálást.

Budapesten újraszámolják a főpolgármester-választásra leadott érvénytelen szavazatokat
2024. június 12., szerda

Magyarországon akár közvetlenül a bankszámlára is utalható az italcsomagolás visszaváltási díja

A MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. által bevezetett REpont rendszer országosan biztosítja, hogy az italcsomagolások visszaváltási díját egyenesen a bankszámlára is lehet utalni.

Magyarországon akár közvetlenül a bankszámlára is utalható az italcsomagolás visszaváltási díja
2024. június 12., szerda

Kijev szerint ismét lelőtték az orosz rakéták többségét, egy hiperszonikus Kinzsalt is megsemmisítettek

Orosz rakéta- és dróncsapások érték szerdán kora reggel Ukrajna hat régióját, tűz keletkezett egy ipari létesítményben, lakóházak rongálódtak meg, több ember megsebesült – közölték a helyi hatóságok.

Kijev szerint ismét lelőtték az orosz rakéták többségét, egy hiperszonikus Kinzsalt is megsemmisítettek
2024. június 12., szerda

Orbán: Magyarország lojális NATO-tag, teljesíti a kötelezettségeit, de nem vesz részt az ukrajnai misszióban

Magyarország lojális és elkötelezett tagja a NATO-nak – jelentette ki a miniszterelnök szerdán Budapesten, miután tárgyalt Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral.

Orbán: Magyarország lojális NATO-tag, teljesíti a kötelezettségeit, de nem vesz részt az ukrajnai misszióban
2024. június 12., szerda

Fokozódik a feszültség, Izrael szerint a Hamász valójában elutasította a tűzszüneti tervezetet

Izrael értékelése szerint a Hamász palesztin terrorszervezet elutasította a legújabb, fegyverszünetről és a túszok szabadon engedéséről szóló tervezetet.

Fokozódik a feszültség, Izrael szerint a Hamász valójában elutasította a tűzszüneti tervezetet
2024. június 12., szerda

Ukrajna orosz, Oroszország ukrán célpontokat támadott, Zelenszkij szerint Putyin elveszíti a háborút

Robbanások hallatszottak a megszállt Krím több városában, valamint az oroszországi Krasznodari terület egyik településén szerdára virradó éjjel – jelentette a Crimean Wind (Krími Szél) Telegram-csatorna.

Ukrajna orosz, Oroszország ukrán célpontokat támadott, Zelenszkij szerint Putyin elveszíti a háborút
2024. június 11., kedd

Iohannis cáfolta, hogy a Bukaresti Kilencek államai Magyarország kizárását fontolgatnák

A román államfő cáfolta, hogy a NATO keleti szárnyának tagállamait tömörítő Bukaresti Kilencek (B9) Magyarország kizárását fontolgatnák, amiért a magyar kormány állítólag „rendszeresen szembehelyezkedik” a partnerek döntéseivel.

Iohannis cáfolta, hogy a Bukaresti Kilencek államai Magyarország kizárását fontolgatnák
2024. június 11., kedd

Moszkva azt állítja, hogy az ukrán katonai hírszerzés részese volt a krasznogorszki terrortámadásnak

Megállapították az orosz különleges szolgálatok az ukrán katonai hírszerzés részességét a krasznogorszki Crocus City Hall kulturális központ ellen márciusban történt terrortámadásban.

Moszkva azt állítja, hogy az ukrán katonai hírszerzés részese volt a krasznogorszki terrortámadásnak