Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Az orosz légvédelmi rendszerek megsemmisítettek vagy elfogtak 21, Ukrajna által indított drónt a Krím-félsziget és több orosz régió fölött – jelentették kedden orosz hírügynökségek a moszkvai védelmi minisztériumra hivatkozva.
2024. január 30., 09:322024. január 30., 09:32
2024. január 30., 09:332024. január 30., 09:33
Az orosz légvédelem 11 drónt lőtt le a Krím felett – jelentette a RIA állami hírügynökség.
Mihail Razvozsajev, a krími Szevasztopol Moszkva által beiktatott kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közölte, hogy a Krím legnagyobb városában és fontos fekete-tengeri kikötőjében nem keletkezett kár.
A régió névadójának közigazgatási központja, Kaluga külvárosában egy nem lakóépület tetejére zuhantak dróntörmelékek, de nem keletkezett nagyobb kár vagy sérülés – közölte a régió kormányzója, Vlagyiszlav Sapasa a Telegramon.
Kijev az elmúlt hónapokban fokozta légicsapásait, amelyek szerinte az orosz katonai infrastruktúrát célzó csapások, hogy aláássa Moszkva háborús erőfeszítéseit.
Közben Volodimir Zelenszkij ukrán államfő az ARD német tévécsatornának adott interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett hétfőn, kijelentette:
„Nyolcszáznyolcvan ezren harcolnak, egymilliós a hadseregünk, emellett harmincmillió állampolgár dolgozik, és talán több is” – fogalmazott, hozzátéve, hogy becslések szerint a két évvel ezelőtti orosz invázió kezdetén 6,5-7,5 millió ember hagyta el az országot, közülük azonban már sokan visszatértek.
Az MTI szerint Zelenszkij leszögezte, hogy a külföldre távozott ukránoknak is kell Ukrajnában adót fizetniük, az országot illegálisan elhagyó hadköteles korú férfiaknak pedig vissza kell térniük.
Szavai szerint
Megjegyezte, hogy azt sem tartja szükségesnek, hogy a külföldi államoknak, ahol tartózkodnak, vissza kellene küldeniük őket Ukrajnába. Elmondta, hogy igazságos mozgósítási törvény előterjesztését várja a katonai vezetéstől, valamint a toborzás folyamatának digitalizálását.
„A mozgósítás ügyében a leszerelés pillanata a fontos. Sokan harcoltak hosszú ideig. Vannak, akik 700 napot töltöttek a csatatéren. Hálás vagyok nekik, mint mindenki Ukrajnában, hogy megvédték államunkat, a társadalom hálája viszont szerintem nem elég. Tisztességes rotációra van szükség, és elegendő eltávozási időt kell adnunk” – hangoztatta.
Helytelennek nevezte azt, hogy az utcákon próbálják kézbesíteni a mozgósításra szóló behívót azoknak, akik behívásuk után nem jelentek meg torbozó irodán. Az állampolgárok jogainak és szabadságainak védelmével kapcsolatban megjegyezte, hogy Ukrajnában hadiállapot van révényben, ezért bonyolult kérdés a szabadságjogok védelme.
Zelenszkij megismételte, hogy
és ha ez a terv megvalósítható, akkor boldog lenne, mert tudja, milyen árat fizetnek az ukránok nap mint nap ebben a háborúban. Hozzátette, hogy még nem beszélt erről Trumppal.
Utoljára akkor beszélt vele, amikor Trump az Egyesült Államok elnöke volt.
Reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok nem hagyja abba Ukrajna segítését, különben szerinte Európa nem lesz képes egyedül megbirkózni a feladattal, a NATO meggyengül, és ez az erőviszonyok átrendeződésével fenyeget a világban.
Zelenszkij kérdésre válaszolva beszélt arról is: azt szeretné, ha a különböző országok által az ukrán menekülteknek szociális segélyként nyújtott pénzt inkább Ukrajnának juttatnák el, és azt maga Ukrajna osztaná szét ezek között az emberek között, mert így ezzel a pénzzel az ukrán gazdaságot támogatnák.
Eközben Petr Pavel cseh államfő hétfőn a cseh közszolgálati rádióban sugárzott interjúban arról beszélt:
Donald Trump volt, illetve Joe Biden jelenlegi amerikai elnök egyaránt indulni kíván az őszi elnökválasztáson. Donald Trump azt hangoztatja a kampányában, hogy megválasztása esetén gyorsan véget tudna vetni az orosz-ukrán konfliktusnak.
Petr Pavel szerint ezért teljesen legitim dolog Európában azt mérlegelni, hogy mi lesz, ha a választást valóban Donald Trump nyeri meg, és nagyon gyorsan olyan megállapodást köt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, amely egyáltalán nem lesz kedvező sem Ukrajna, sem Európa számára. „Ebben az esetben kész tények elé leszünk állítva, amelyekkel meg kell tudni birkóznunk” – mutatott rá a cseh elnök az MTI szerint.
– fejtette ki Petr Pavel. „Ez olyan tényező, amelyre Ukrajnának gondolnia kell” – tette hozzá. A szövetségesek – mondta Petr Pavel – ezért azt javasolják Ukrajnának, hogy korlátozza támadó akcióit, és erősítse meg védelmét.
Ehhez Ukrajnának nemcsak védelmi fegyverekre, hanem olyanokra is szüksége van, amelyekkel például támadhatja az oroszok szállítási útvonalait. Petr Pavel példaként az amerikai F-16-os vadászgépeket hozta fel.
„Csakis az erők kiegyenlítődése vezethet mindkét félnél annak megértéséhez, hogy a harctéren nem tud sikereket elérni, s ezért eljött a tárgyalások ideje” – szögezte le a cseh elnök a rádióinterjúban.
Késes támadás történt a hamburgi pályaudvaron péntek este 18 óra után – írja a Bild. A merényletben legalább tizenketten megsérültek, ebből hárman életveszélyes állapotban vannak.
Ukrajna és Oroszország végrehajtotta az ezer-ezer fős fogolycsere-megállapodás első szakaszát, amelynek keretében 390 ukrán fogoly tért haza – számolt be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Konstanca lehet az egyik első célpont egy, a NATO elleni orosz támadás esetén – vélekedik Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok, a NATO európai erőinek korábbi főparancsnoka.
Lesz következő fordulója Oroszország és Ukrajna tárgyalásainak, de irreális, hogy ezt a Vatikánban tartsák meg, a találkozó idejéről és helyszínéről még nem döntöttek – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő azzal vádolta meg csütörtök este Franciaországot, Nagy-Britanniát és Kanadát, hogy arra bátorítja a Hamász „tömeggyilkosait”, hogy vég nélkül harcoljanak.
Ukrajnának fel kellene adnia minden olyan elképzelést, hogy visszaállítsa a Szovjetunió 1991-es összeomlása nyomán létrejött, vagy akár a 2022-es nagyszabású orosz invázió előtti származó határokat – mondta csütörtökön Valerij Zaluzsnij.
Az amerikai kormányzat megvonja a Harvard Egyetem jogát a külföldi diákok fogadására részben „terroristapártoló” tevékenység miatt – közölte a belbiztonsági minisztérium csütörtökön.
Az orosz elnök ütközőövezet létrehozásáról döntött csütörtökön Oroszország és Ukrajna határa mentén.
Biztonsági figyelmeztetést tett közzé az Egyesült Államok, Kanada és több európai ország hírszerzése orosz kibertámadások kivédésére.
Ukrajna a jövő héten arra kéri az EU-t, hogy fontolja meg a Moszkva elszigetelésére irányuló újabb nagyszabású lépéseket, beleértve az orosz vagyon lefoglalását és az orosz olaj egyes vásárlóival szembeni szankciók bevezetését.
szóljon hozzá!