Húsznál is több drónnal támadta az oroszokat Ukrajna – Zelenszkij szerint az ukrán hadsereg nagyobb létszámú, mint az orosz

Húsznál is több drónnal támadta az oroszokat Ukrajna – Zelenszkij szerint az ukrán hadsereg nagyobb létszámú, mint az orosz

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Az orosz légvédelmi rendszerek megsemmisítettek vagy elfogtak 21, Ukrajna által indított drónt a Krím-félsziget és több orosz régió fölött – jelentették kedden orosz hírügynökségek a moszkvai védelmi minisztériumra hivatkozva.

Hírösszefoglaló

2024. január 30., 09:322024. január 30., 09:32

2024. január 30., 09:332024. január 30., 09:33

Az orosz légvédelem 11 drónt lőtt le a Krím felett – jelentette a RIA állami hírügynökség.

Mihail Razvozsajev, a krími Szevasztopol Moszkva által beiktatott kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közölte, hogy a Krím legnagyobb városában és fontos fekete-tengeri kikötőjében nem keletkezett kár.

Ukrán indítású drónokat lőttek le Belgorod, valamint Brjanszk, Kaluga és Tula régiók felett is.

A régió névadójának közigazgatási központja, Kaluga külvárosában egy nem lakóépület tetejére zuhantak dróntörmelékek, de nem keletkezett nagyobb kár vagy sérülés – közölte a régió kormányzója, Vlagyiszlav Sapasa a Telegramon.

Kijev az elmúlt hónapokban fokozta légicsapásait, amelyek szerinte az orosz katonai infrastruktúrát célzó csapások, hogy aláássa Moszkva háborús erőfeszítéseit.

Közben Volodimir Zelenszkij ukrán államfő az ARD német tévécsatornának adott interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett hétfőn, kijelentette:

Ukrajnának 880 ezer katonája van a hadseregben, ami több, mint az ország elleni háborúban részt vevő 617 ezres orosz kontingens, miként azt Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt héten nyilvánosságra hozta.

„Nyolcszáznyolcvan ezren harcolnak, egymilliós a hadseregünk, emellett harmincmillió állampolgár dolgozik, és talán több is” – fogalmazott, hozzátéve, hogy becslések szerint a két évvel ezelőtti orosz invázió kezdetén 6,5-7,5 millió ember hagyta el az országot, közülük azonban már sokan visszatértek.

Az MTI szerint Zelenszkij leszögezte, hogy a külföldre távozott ukránoknak is kell Ukrajnában adót fizetniük, az országot illegálisan elhagyó hadköteles korú férfiaknak pedig vissza kell térniük.

Szavai szerint

mivel elég nagy az ukrán hadsereg, ez nem jelenti azt, hogy hazatérésük után rögtön a frontra küldenék őket.

Megjegyezte, hogy azt sem tartja szükségesnek, hogy a külföldi államoknak, ahol tartózkodnak, vissza kellene küldeniük őket Ukrajnába. Elmondta, hogy igazságos mozgósítási törvény előterjesztését várja a katonai vezetéstől, valamint a toborzás folyamatának digitalizálását.

„A mozgósítás ügyében a leszerelés pillanata a fontos. Sokan harcoltak hosszú ideig. Vannak, akik 700 napot töltöttek a csatatéren. Hálás vagyok nekik, mint mindenki Ukrajnában, hogy megvédték államunkat, a társadalom hálája viszont szerintem nem elég. Tisztességes rotációra van szükség, és elegendő eltávozási időt kell adnunk” – hangoztatta.

Helytelennek nevezte azt, hogy az utcákon próbálják kézbesíteni a mozgósításra szóló behívót azoknak, akik behívásuk után nem jelentek meg torbozó irodán. Az állampolgárok jogainak és szabadságainak védelmével kapcsolatban megjegyezte, hogy Ukrajnában hadiállapot van révényben, ezért bonyolult kérdés a szabadságjogok védelme.

Zelenszkij megismételte, hogy

szeretné hallani az újbóli elnökjelöltségre pályázó Donald Trump volt amerikai elnök tervét az ukrajnai háború 24 órán belüli befejezésére,

és ha ez a terv megvalósítható, akkor boldog lenne, mert tudja, milyen árat fizetnek az ukránok nap mint nap ebben a háborúban. Hozzátette, hogy még nem beszélt erről Trumppal.

Utoljára akkor beszélt vele, amikor Trump az Egyesült Államok elnöke volt.

Reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok nem hagyja abba Ukrajna segítését, különben szerinte Európa nem lesz képes egyedül megbirkózni a feladattal, a NATO meggyengül, és ez az erőviszonyok átrendeződésével fenyeget a világban.

Az elnök nem nyilatkozott arról, hogy 2024-ben véget érhet-e az ukrajnai háború, de meg van győződve arról, hogy megállítható és megakadályozható egy harmadik világháború kitörése.

Zelenszkij kérdésre válaszolva beszélt arról is: azt szeretné, ha a különböző országok által az ukrán menekülteknek szociális segélyként nyújtott pénzt inkább Ukrajnának juttatnák el, és azt maga Ukrajna osztaná szét ezek között az emberek között, mert így ezzel a pénzzel az ukrán gazdaságot támogatnák.

Eközben Petr Pavel cseh államfő hétfőn a cseh közszolgálati rádióban sugárzott interjúban arról beszélt:

Európának az orosz agresszió ellen védekező Ukrajnának nyújtott segítséggel kapcsolatban fel kell készülnie arra az eshetőségre is, hogy az amerikai elnökválasztáson Donald Trump volt elnök győz.

Donald Trump volt, illetve Joe Biden jelenlegi amerikai elnök egyaránt indulni kíván az őszi elnökválasztáson. Donald Trump azt hangoztatja a kampányában, hogy megválasztása esetén gyorsan véget tudna vetni az orosz-ukrán konfliktusnak.

Petr Pavel szerint ezért teljesen legitim dolog Európában azt mérlegelni, hogy mi lesz, ha a választást valóban Donald Trump nyeri meg, és nagyon gyorsan olyan megállapodást köt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, amely egyáltalán nem lesz kedvező sem Ukrajna, sem Európa számára. „Ebben az esetben kész tények elé leszünk állítva, amelyekkel meg kell tudni birkóznunk” – mutatott rá a cseh elnök az MTI szerint.

Ukrajnának Oroszországtól eltérően a harctéren korlátai vannak, elsősorban az emberi erőforrásokat illetően

– fejtette ki Petr Pavel. „Ez olyan tényező, amelyre Ukrajnának gondolnia kell” – tette hozzá. A szövetségesek – mondta Petr Pavel – ezért azt javasolják Ukrajnának, hogy korlátozza támadó akcióit, és erősítse meg védelmét.

Ehhez Ukrajnának nemcsak védelmi fegyverekre, hanem olyanokra is szüksége van, amelyekkel például támadhatja az oroszok szállítási útvonalait. Petr Pavel példaként az amerikai F-16-os vadászgépeket hozta fel.

„Csakis az erők kiegyenlítődése vezethet mindkét félnél annak megértéséhez, hogy a harctéren nem tud sikereket elérni, s ezért eljött a tárgyalások ideje” – szögezte le a cseh elnök a rádióinterjúban.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 11., szombat

António Guterres ENSZ-főtitkár humanitárius katasztrófától tart Gázában

António Guterres ENSZ-főtitkár pénteken felszólította az izraeli hadsereget, hogy ne terjessze ki a Gázai övezetben fekvő Rafah városa ellen indított támadását, mert az humanitárius katasztrófához vezet.

António Guterres ENSZ-főtitkár humanitárius katasztrófától tart Gázában
2024. május 11., szombat

Újabb 400 millió dollár értékű hadifelszerelést küld Ukrajnába az Egyesült Államok

Az Egyesült Államok 400 millió dollár értékű újabb fegyverszállítmányt és katonai felszerelést küld az ukrán hadsereg számára, közvetlenül a hadszíntérre.

Újabb 400 millió dollár értékű hadifelszerelést küld Ukrajnába az Egyesült Államok
2024. május 10., péntek

A palesztin államiság elutasításáról szóló döntés felülvizsgálatára szólította fel a Biztonsági Tanácsot az ENSZ Közgyűlés

Az ENSZ Közgyűlés határozatban szólította fel a Biztonsági Tanácsot pénteken, hogy vizsgálja felül korábbi elutasító döntését a palesztin állam elismeréséről, és tegye lehetővé, hogy Palesztina az ENSZ 194. tagállama legyen.

A palesztin államiság elutasításáról szóló döntés felülvizsgálatára szólította fel a Biztonsági Tanácsot az ENSZ Közgyűlés
2024. május 10., péntek

Heves orosz offenzíva Harkivban, az ukránok elítéltek ezreit is a frontra küldenék

Az orosz megszálló erők jelentősen növelték támadásaikat a kelet-ukrajnai Harkiv megyében, ahol heves harcok folynak, főként a régió északi, orosz határ menti része van veszélyben – közölte Oleh Szinyehubov, a megye kormányzója pénteken a Telegramon.

Heves orosz offenzíva Harkivban, az ukránok elítéltek ezreit is a frontra küldenék
2024. május 10., péntek

Hamisított alvázszám buktatta le Ártándnál a romániai kocsitolvajt

Nyugat-Európából luxuskocsit elkötő, és az alvázszámát meghamisító romániai autótolvajt tartóztatott le Ártándnál a magyar határrendőrség.

Hamisított alvázszám buktatta le Ártándnál a romániai kocsitolvajt
2024. május 10., péntek

Izrael amerikai támogatás nélkül is kész harcolni a Hamász terrorszervezet ellen, ha kell – mondja Netanjahu

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök bejelentette csütörtök este, hogy „ha Izraelnek egyedül kell helytállnia, akkor egyedül fog helytállni”, válaszul Joe Biden amerikai elnök fegyverküldeményeket befagyasztó döntésére.

Izrael amerikai támogatás nélkül is kész harcolni a Hamász terrorszervezet ellen, ha kell – mondja Netanjahu
2024. május 10., péntek

Zelenszkij szerint megállítják az orosz offenzívát, ha lesz elég fegyver, és már májusban EU-csatlakozási tárgyalásokat kezdene

Ukrajna képes lesz hatástalanítani az orosz offenzívát, ha szövetségesei növelik a fegyverszállításokat – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök csütörtökön.

Zelenszkij szerint megállítják az orosz offenzívát, ha lesz elég fegyver, és már májusban EU-csatlakozási tárgyalásokat kezdene
2024. május 10., péntek

A Hamász felállt a tárgyalóasztaltól a Rafah elleni támadás miatt

A Hamász palesztin iszlamista szervezet felfüggesztette a kairói tűzszüneti és fogolycsere-tárgyalásokat Izraellel amiatt, hogy utóbbi elindította szárazföldi támadását a Gázai övezet déli határán található Rafah város ellen.

A Hamász felállt a tárgyalóasztaltól a Rafah elleni támadás miatt
2024. május 09., csütörtök

Nukleáris együttműködésről, milliárdos beruházásokról tárgyalt Orbán és Hszi Csin-ping

Jelen pillanatban 6400 milliárd forintnyi kínai beruházás zajlik Magyarországon – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Hszi Csin-ping kínai államfővel közösen tett sajtónyilatkozatában, csütörtökön Budapesten.

Nukleáris együttműködésről, milliárdos beruházásokról tárgyalt Orbán és Hszi Csin-ping
2024. május 09., csütörtök

A keleti-nyugati együttműködés nem veszély, hanem lehetőség: a kínai elnököt fogadta a magyar államfő

A Budai Vár Oroszlános udvarában ünnepélyes katonai ceremónia keretében Sulyok Tamás magyar köztársasági elnök fogadta Hszi Csin-ping kínai államfőt. Az eseményen jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök is.

A keleti-nyugati együttműködés nem veszély, hanem lehetőség: a kínai elnököt fogadta a magyar államfő