2007. július 06., 00:002007. július 06., 00:00
Közölte: Horn Gyula 1994-ben úgy lett miniszterelnök – a rendszerváltás óta a legnagyobb kormánytöbbség élén – hogy a múltját mindenki ismerte. Ha most az ő egykori választói azzal szembesülnek – folytatta – , hogy a köztársasági elnök állásfoglalása szerint az ő választásuk szemben állt az alkotmányos értékrenddel, akkor sérelem nem egy embert, egy hetvenöt éves politikust ért, hanem mindenkit, aki szerint az alkotmányos értékrendből nem az következik, amit az államfő levont. Lendvai Ildikó elismerte: 1956-ban Horn Gyula a rossz oldalon állt; nem a karhatalmistáknak volt igaza, az elmúlt húsz évben viszont mindent megtett a demokratikus rendszerváltásért.
Horn Gyula különben a Die Welt című német konzervatív napilap csütörtöki számában megjelent interjúban úgy nyilatkozott, minden körülményt figyelembe kell venni, amikor valaki egy nagy történelmi eseményt értékelni akar. A volt miniszterelnök és külügyminiszter az 1956-os szerepvállalása és a tavaly októberi budapesti eseményekkel párhuzamot vonva kifejtette, hogy a karhatalmistáknak „nagyon fontos szerepük volt, sokan ma nem lennének itt, ha mi csődöt mondtunk volna”. A politikus kifejtette, hogy a karhatalmisták „közönséges bűnözőkkel” szemben léptek fel, „ennek nem volt köze a szocializmushoz. „Láttuk tavaly októberben, amikor köztereken romboltak és gyújtogattak, hogy mi történhet különben – vélte.
Megismételte, hogy sohasem rejtette véka alá 1956-os tevékenységét. Horn, aki az interjúban „nagyon nyitott szocialistaként” határozta meg magát, elismerte, hogy 1956-ban aggódtak a rendszerért, amely 1956 előtt a Rákosi-éra bűnei ellenére is lehetőséget adott a szegényeknek, a fiataloknak a felemelkedésre: „ez végtelenül nagy érdem.” Horn szerint a magyar politika tanult az 1956-os eseményekből, bár kezdetben a szükség vitte rá a nyugati nyitásra. „A legrosszabb az oroszok stílusa volt: leereszkedő és durva. Kádár azonban kitartott amellett, hogy ilyen módon nem lehet az ország önrendelkezését korlátozni. Nem hagyta magát zsarolni...” – mondta Horn Gyula az MSZMP néhai vezetőjéről.
Hornt egyébként több német politikus is – így Helmuth Kohl volt kancellár és Matthias Platzeck, Brandenburg tartomány miniszterelnöke – levélben köszöntötte hetvenötödik születésnapja alkalmából, az üdvözlőlevelek mindegyike a volt miniszterelnök és külügyminiszter Európa újraegyesítésében játszott szerepét méltatta.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szükség esetén Magyarország örömmel biztosít helyszínt az ukrajnai béketárgyalásokhoz – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.
Washingtonban már több mint félezer embert tartóztattak le az augusztus első felében, a Donald Trump amerikai elnök által elrendelt közbiztonsági intézkedéssorozat keretében – közölte a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója szerdán.
Az orosz–ukrán konfliktus mielőbbi befejezését sürgette Sulyok Tamás köztársasági elnök a Munkácsot ért orosz rakétatámadás után, mély együttérzését fejezve ki a sérülteknek.
Izrael megkezdte a Gázaváros ellen tervezett hadműveletének első lépéseit – jelentette be szerdán Efi Defrin, az izraeli hadsereg (IDF) katonai szóvivője újságíróknak nyilatkozva.
Oroszország nem tudja elfogadni, hogy a kollektív biztonság kérdéseiről nélküle döntsenek – állapította meg Szergej Lavrov külügyminiszter újságíróknak szerdán Moszkvában.
Nem közpénzből, hanem szponzorok által biztosított összegekből finanszírozzák a Global Security Innovative Strategies nevű amerikai céget, amelynek feladata az, hogy Románia amerikai vízummentességi programba való bekerüléséért lobbizzon.
Farkas Bertalan és Kapu Tibor kutatóűrhajósok vehették át a Magyar Szent István Rend kitüntetést az augusztus 20-i állami ünnepen Sulyok Tamás köztársasági elnöktől a Sándor-palotában.
Sok helyszín szerepel a lehetőségek között Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tervezett találkozójának megtartására – jelentette ki Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára kedden az elnöki hivatal napi sajtótájékoztatóján.
Katonai tiszteletadás mellett, Sulyok Tamás köztársasági elnök jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen, szerda reggel a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.
Izrael az összes, Gázában fogva tartott 50 túsz szabadon bocsátását követeli – jelentette be egy izraeli tisztségviselő, ami kétségessé teszi, hogy Izrael elfogadja-e a Hamász által hétfőn elfogadott, 60 napos tűzszünetre vonatkozó új javaslatot.
Látogatottsági adatok