Ismét otthon. Carles Puigdemont hazatért, de aztán el is tűnt a hatóságok és a nyilvánosság elől
Fotó: Ccma.cat
Visszatért Spanyolországba hét, emigrációban töltött év után Carles Puigdemont volt katalán elnök csütörtökön.
2024. augusztus 08., 12:572024. augusztus 08., 12:57
A szakadár politikus pártja, az Együtt Katalóniáért (Junts per Catalunya) által a fogadására meghirdetett gyűlésen bukkant fel reggel, ahol beszédet mondott az összegyűlt szimpatizánsoknak.
„Egyesek ünnepelni fogják a letartóztatásomat, és azt gondolják, hogy a gúnyolódás elriaszt bennünket. Tévednek” – fogalmazott rövid felszólalásában, amelyet a hatóságok becslése szerint több mint kétezer ember előtt mondott el.
Hangsúlyozta, hogy a katalánok nem mondanak le az önrendelkezés jogáról, és arra kérte az egybegyűlteket, hogy ne hagyják magukat összezavarni, mert „nem bűncselekmény népszavazást tartani”.
A rendezvényen a hatóságok nem vették őrizetbe a politikust, aki ellen Spanyolországban továbbra is elfogató parancs van érvényben.
Carles Puigdemont szerdán az X-en közzétett videoüzenete szerint azért tért vissza Spanyolországba, hogy részt vegyen a katalán parlament ülésén, amelyen Salvador Illáról, a májusi tartományi választásokon győztes Katalán Szocialista Párt (PSC) elnökjelöltjéről szavaznak a képviselők.
A parlament ülése a tervezettnek megfelelően kezdődött az elnökjelölt programbeszédével, de Puigdemont nem jelent meg az ülésteremben, és tartózkodási helyéről semmit sem tudni.
A rendőrség az elnökválasztás miatt biztonsági gyűrűt vont a barcelonai parlament köré, ahova egyetlen ellenőrzött bejáraton lehet bejutni.
A lapokban korábban felvázolt forgatókönyv szerint,
Josep Rull, a katalán parlament elnöke kilátásba helyezte, hogy Carles Puigdemont őrizetbe vétele esetén a parlament ülését felfüggeszthetik, az elnökválasztási vitát és szavazást elnapolhatják.
Donald Trump amerikai elnök ,,nem örült”, de ,,nem lepődött meg” az Ukrajna, elsősorban Kijev ellen végrehajtott legutóbbi orosz dróntámadáson.
Újraindul a kőolajtranzit a Barátság kőolajvezetéken Szlovákiába – jelentette be Denisa Saková szlovák gazdasági miniszter és miniszterelnök-helyettes csütörtökön a közösségi médiában. Kijev és Budapest között diplomáciai csörte alakult ki.
A Barátság kőolajvezeték elleni legutóbbi súlyos légicsapás támadás volt Magyarország szuverenitása ellen, ezért a kormány kitiltja az azt végrehajtó ukrán katonai egység parancsnokát hazánkból, s egyben a schengeni övezetből.
Kína szeptember 3-án tartja a Győzelem Napja parádét, amely Japán 1945-ös hivatalos kapitulációjának 80. évfordulóját és a második világháború háború végét jelzi. Az esemény hatalmas diplomáciai jelentőséggel bírhat.
Oroszország nagyszabású támadást indított Kijev ellen, amelynek következtében legalább négy ember meghalt és húsz megsebesült.
Az amerikai hatóságok a 23 éves Robin Westmant azonosították a minneapolisi katolikus iskola templomában elkövetett halálos lövöldözés tetteseként szerdán.
Két gyermek vesztette életét, és 17-en megsebesültek abban a fegyveres támadásban, amelyet Minneapolisban, az Annunciation Catholic School egyházi általános iskola templomában követett el egy fiatal férfi szerdán.
A dán külügyminiszter bekérette az amerikai nagykövetség ügyvivőjét koppenhágai hivatalába, miután a dán közszolgálati televízió riportjában „beavatkozási kísérletekről” számolt be Grönlandon.
A moldovai függetlenség 34. évfordulóján, augusztus 27-én három meghatározó európai vezető – Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár és Donald Tusk lengyel miniszterelnök – látogat Chişinăuba.
A kormány módosította kedden az államhatár átlépésének rendjét, az új szabályozás szerint a 18 és 22 év közötti férfiak mostantól a hadiállapot ideje alatt is akadálytalanul átléphetik a határt.
szóljon hozzá!