2008. február 28., 00:002008. február 28., 00:00
Ebben nagyon szívesen használják Szerbiát, de gyakorlatilag az oroszoknak nem fűződik ahhoz érdekük, hogy miattuk komolyan megromoljanak kapcsolataik az Unióval vagy az Egyesült Államokkal.
Kinek szólnak akkor az ilyen kijelentések? A Nyugatnak, a szerbeknek, vagy az orosz belpolitika részét képezik?
Elsősorban a hazai politikának, de szólhat a szerbeknek is. Azonban felhívnám a figyelmet Rogozin nagykövet hátterére, aki nem éppen Putyin-párti politikus. Ő radikálisabb, konfrontatív álláspontot képvisel, Putyin gyakorlatilag felfelé buktatta őt azzal, hogy NATO-nagykövetté tette. Ezért nem vagyok biztos abban, hogy Rogozin a hivatalos orosz álláspontot képviseli. Magas rangú orosz politikustól ilyet még nem hallottunk, és nem is fogunk.
Mi a maximum, amit Oroszország Koszovóval kapcsolatban megtehet?
Már megtette, ami tőle tellett – politikailag széles körű támogatást nyújt a szerbeknek, összehívta az ENSZ Biztonsági Tanácsát, emellett a nemzetközi diplomáciai színtéren nagyon erős támogatást ad Szerbiának. Gyakorlatilag ez minden, ennél több már csak az lehetne, ha gazdasági vagy diplomáciai kapcsolatait fagyasztaná be a Nyugattal. Ez viszont irreális, gazdasági szempontból Oroszországnak nagyobb szüksége van a Nyugatra, mint fordítva.
Tompítani igyekezett Oana Ţoiu román külügyminiszter annak az élét, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma a Romániáról szóló emberi jogi jelentésében ismét felrótta a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítését.
Több szerbiai városban is összecsaptak az ellenzéki tiltakozók a rendőrökkel csütörtök este, Újvidéken emellett felgyújtották a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) helyi irodáját.
Az izraeli radikális jobboldali pénzügyminiszter, Becálel Szmotrics szerint egy, a megszállt Ciszjordániában megvalósítandó, több mint 3000 lakás építését magában foglaló, ellentmondásos telepépítési projekt „eltemeti a palesztin állam gondolatát”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök méltatta a Trump-kormány „energikus” erőfeszítéseit az ukrajnai háború leállítására, és utalt arra, hogy Moszkva és Washington pénteki alaszkai csúcstalálkozóján megállapodást köthetnek a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.